Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1900-09-26 / 7. szám

r I. Évfolyam 7 szám. Cleveland, 0. 1900. szeptember 26. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Hungarian-American Reformed Sentinel. „THK HUNGARIAN AMKHICAN liláit'. SKNTINELi Is the only Hungarian Reformed Weekly in the United States. It is published every Wednesday by the •„HUNGARIAN AMERICAN REFORMED SENTINEL PUBL.C0.1' 1042 E. MADISON AVE. CLEVELAND, O. Editor in chief: Rev. Zoltán Kuthy, Pastor of the Hungarian Ref. Church, New York, N. Y. Associate editors: Rev- Paul Konyha, Pastor of the First Hungarian Ref. Church, Pittsburg. Pa. Rev- Alexis Csutoros, Pastor of the Hungarian Ref. Chnrch, Cleveland, O. Fellow-labourer: Rev-'Alexander Harsanyi, Pastor of the Hungarian Ref. Church, So. Chicago, Ills. AZ,,AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA, az egyedüli református magyar lap az Egyesült Államokban. Megjelen minden szerdán. Felelős szerkesztő: Kuthy Zoltán, new yorki ev. ref. lelkész. Társ szerkesztők: Konyha Pál, pittsbunzJ ev. ref. lelkész. Csutoros Elek, cleveia«._ev. ref. lelkész. Főmunkatárs: Harsányi Sándor, so. chicagói ev. ref. lelkész. Minden közlemény Kuthy Zoltán felelős szerkesztő elmére: 108. Seventh Street, New York, N. Y., küldendő. Előfizetési ár egy évre: Amerikában $2.00- Magyarországra S2.50. Előfizetési és hirdetési pénzek Konyha Pál ev. ref. lelkész elmére: Bates Street Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Entered at the Post Office at Cleveland, O. as second class mail matter. ÜSTe aluLdjranis.. Az ellenség soha sem alszik. Eleven mint a tűz. Egy­szer innen támad, másszor amonnan, soha sem lehet tudni, hogy honnan. Csak az az egy bizonyos, hogy mindig a leg­gyengébb oldalról. Az egyikre tűzzel vassal támad, a mási­kat ígéretekkel kecsegteti, a harmadikat hízelgéssel veszi körül, a negyediket fénynyel csillagással vakitja el, és igy tovább.Ki tudná elszámlálni cselfogásait?Ki tagadja a fér­fit családja köréből, a gyermeket anyja kebeléről, az anyát gyermekei közül. Feldúlja a családok életét, pusztítja az egyházakat, a nemzeteket. Romlás, köny, halál jár a nyo­mában. Ilyen ellenség a bűn. De nekem nem árthat. Én már félre állam országújá­ból: a Golgotha keresztje alá. Elrejtőztem Kr. sebeibe. Oh milyen jó itt! Nyugodt csendes békességgel,zavartalan bol­dogsággal szemlélni a világ hiúságait, a bűn ostromait. Va­lamikor, hány sebet ejtett rajtam is. Hányszor elejtett! Oh ha arra a sok keserű küzdelemre gondolok, a mit vívnom kellett vele, arra a rettegésre, iszonyú félelemre, mely szi­vemben lakott mig meg nem találtam a megváltót, hát még most is feljaldulok reá. De most már mindennek vége. Csendesen alhatom... De mit mondok? Aludni a Jézus se­regében? Mikor az ellenség mint ordító oroszlán jár körül, keresve kit elnyeljen? Mikor a bűn szemem láttára dúlja egyházamat, nemzetemet, ragadozza oldalam mellől bará­taimat, honfitársaimat? Aludni akkor, mikor a bűn és nyo­mor árjában haldoklók kiáltása reszketteti meg a levegőt? Hát ilyen katona vagyok én? Alszom a táborban, mikor a kicsiny seregben ha minden katonának száz keze, száz szi­ve volna is mindenkinek, akadna elég dolga!? Nem, nem, ez szégyen, ez hálátlanság. Ez tovább nem tarthat igy! íme a fővezér Jézus sohasem alszik. Szeme rajtunk viraszt szüntelen, szive érettünk dobog. Ott van a haldok­lók ágyánál, ott áll a kisértéssel küzdők mellett, az elha­gyottak, az árvák mellett. Felemeli azAelesetteket. Bekötö­zi a sebeket. Ott viraszt a bu, baj és gondok miatt alud­ni nem tudó férfi mellett. Itt a csüggedőt biztatja. Amott a sirónak törli le könnyeit. Önfeláldozó. Mindenkinek ter­hét ő hordozza. Katonáitól neiji is kíván mást, minthogy minden terhüket rakják ő reá. És mi, ennek a fáradhatlan önfeláldozó vezérnek katonái, mi aludnánk az ő árnyéká­ban!! Szégyen, hálátlanság ez! Azért a bűn olyan hatalmas, azért a világ ábrázátja ilyen siralmas, mert sokan vannak a Krisztusról keresztyénnek nevezett táborban, a keresz­tyén anyaszentegyliázban ilyen alvó katonák. Magyarok! ne legyen ez igy tovább. Ébredjen fel álmából a lelki tudatlan s tanulja meg az üdvösség titkait, tanulja meg ösmerni ön magát, Istent, e világot és ezekhez valóviszonyát,mert csakis ezen ismeret alapján rendezheti be úgy életét, hogy összhangban leg en Istennel s a világgal. Tanulja megismerni a Krisztust, ki- nélkül nincs élet, — az ő tudományát,mely bölcseség guz- ság és szentség. .1 ps Ébredjen fel a lelki rest. Munkanélkül"’ ' r»u kenye­ret sem szerezhetjük meg, a dologtalan szegény szegény lesz és terhe a földnek. A lelki kenyér megszerzése még kitartóbb munkát kíván és egy életen keresztül tartó szor­galmas tusakodás jutalma a boldog örök élet. Aki tehát ed­dig a testiekért fáradt, munkálkodjék ezután a lelkiekért is. Ki eddig jót nem tett, gyakorolja magát az adakozásban. Kinek szive elvolt fásulva az egyház és az emberbaráti in­tézmények jótékony célú egyesületek és egyletek iránt, éb­redjen fel álmából és ne vonakodjék elhozni áldozatát a közjó oltárára.

Next

/
Thumbnails
Contents