Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)
1900-09-19 / 6. szám
3 Truszt és sztrájk. A legutóbbi tudósítások szerint Pennsylvania államban újólag nagy sztrájk van készülőben. Majdnem 150 e- zer bányamunkás akar tűrhetetlen helyzetén javítani és céljuk elérésére csak egy ut, áll rendelkezésükre,a sztrájk Több mint valószínű, hogy a szráj kölni készülő munkások között sok magyar is van és ezért nem tartjuk helyén kívülinek egy kissé behatóbban foglalkozni azokkal a viszo. nyokkal, melyek békés, rendszerető munkásokat sztrájkolni kényszerítenek. Az már régóta elösmert tény, hogy bármily sok pénze legyen is valakinek, az annál többre vágyik. Persze, ez nem egyéb általános nézetnél és tisztelet ama kevés kivételnek, kinek lelkét a pénzvágy meg nem mételyezte. A rossz tulajdonságok között,melyek valakinek jellemét be- piszkolliatják, egyik sem hágy az emberen sötétebb foltot» mint a földijavak után való kapzsiság. A pénzsovár ember nem igen válogatja az eszközöket, melyek céljának eléréséhez segítik. A közjólétnek igen nagy kárára van, ha egy ország pénze néhány száz ember kezébe gyűl össze. Ezt már az ókorban is elösmerték és később a XIV-ik és XV-ik száNew Yorkba, hogy ott magyar ref. egyházat szervezzen.” Kívánságom hát teljesült, mielőtt Magyarországon kimond- tam volna. S midőn Demeter Bertalan New Yorkban a kezdet nehézségeivel küzdött, én örömmel segítettem őt nehéz, de magasztos munkájában. A negyedik utcai „Hope Chapel” templomban, az én gyülekezetem templomában tartottuk meg öt évvel ezelőtt az első magyar református istenitiszteletet. Innen az egyház ebbe a templomba, melyben most Isten nevének imádására összejöttünk, tette át isteni tiszteleteinek tartását s. Demeter utódának, a jelen lelkész buzgalmának köszönhető, hogy az egyház jelenleg is virágziK, sőt erősebb, mint volt valaha. Tudtommal jelenleg 164 tagot számlál ez az egyház s én bizton hiszem és remélem, hogy ez a szám a közel jövőben meg fog négyszereződni. Egy ember, a lelkész igen sokat tehet, — de az egyház összes tagjai kiszámithatlanul többet tehetnek. Azért kedves testvéreim, kövessetek el mindent, hogy egyházatok minél több tagot számlálhasson. Az angol nyelv nem tudása nem akadály. Mikor egyik lelkésztársam innen Párisba ment, nem tudott franciául. Pár szóból álló mondatot tanult be és pedig ezt: Isten szeret téged, azért én is szeretlek téged (God loves you, I love you). E pár szót aztán mindenütt használta, a hol csak megfordult s a franciák oly szeretettel csüngtek rajta, hogy rövid idő leforgása alatt már számos követői voltak. „Ne felejtsétek hát el testvéreim Istennek hozzánk való kimondhatatlan szerétét. A mi vallásunk a szeretet vallása és aki ebben hisz, azt sohasem hagyja el a jóságos Isten. „Nem sokára a magyar ref. egyház megalakítása után a negyedik utcai Hope Chapel templomban még egy má. zadokban szigorú törvényekkel korlátolták a magán vagyonok fölhalmozását. A mások verejtéke árán meggazdagodott mai milliomosok sem jobbak a régieknél. A gazdag' ember szive rendesen annál keményebb, mentői több kincs halmozódik fel vasszekrényében. Különösen az amerikai milliomos előtt a munkás osztály jóléte, boldogsága egész közönyös dolog. Nem érdeklődik irántuk, nem törődik velük. Egy szép kutya, egy tüzes versenyló vagy egy jó „prájz fájt“ jobban érdekli őket mint munkásaiknak jóléte. És nem mondunk nagyot, ha azt állítjuk, hogy az egyszerű szegény bánya, munkás egy ilyen pénzkirály előtt nem is megy emberi számba. Sajnos példa erre a lattimeri vérfürdő, hol békés családapák, szegény nehezen dolgozó munkások, közöttük magyar véreink halomra lövettek — ártatlanul. A pennsylvaniai bányamunkás élete igen sok helyen bizony örökös küzködés. Az ország törvényei, sajnos, lehetővé tették azt, hogy jelenleg Amerikában majdnem minden kereskedelmi cikk valamint az élelmi szerek trusztok által monopolizálva lehetnek. És ez a monopol nem egyéb közvetett adónál, melynek terhe a munkások vállát nyomja. A trusztok nem tgyebek, mint a nemzet piócái, melyek kiszipolyozzák az sik ref. egyházat is alapítottunk: a cseh ref. egyházat. Ma már ez az egyház a mi segédelmünkkel gyönyörű, nagy templomot épített a 74-ik utcában. Legyen szabad remélnem, hogy az itteni magyar ref. egyháznak is meg- lesz nemsokára a maga saját temploma, hol dicsérhetik az Urat, iskolát tarthatnak s tanulmányozhatják a Bibliát, mely az Istennek beszéde minden népekhez. És ez megvalósulhat, csak el ne felejtsétek ezt a mondatot: God loves you, I love you.” A gyönyörű beszéd elhangzása után a gyülekezet kimondhatatlan lelki örömmel énekelte az irántunk oly meleg szeretettől áthatott beszédhez legjobban illő verssorokat: Dicséret, dicsőség, tisztesség és háladás (179 dics. 10 verse). Majd Dr. Dániel Redmond lelkész lépett a szószékre s szintén angolul a következő beszédet tartotta : „Rendkívül nagy örömömre szolgál, hogy a newyorki magyar ref. egyház öt éves jubileuma alkalmából nehány szót szóljak hozzátok, kedves testvéreim. Ismertem Demeter urat, ez egyház első lelkészét s tudom, hogy mennyit küzdött, mig munkáját némi siker koronázta. A jelenlegi lelkésznek Kuthy Zoltánnak igyekezete, munkássága igen dicséretreméltó s én hiszem, hogy ha ez a buzgó igyekezet szárnyát nem szegi, úgy másik öt év mulvajnem egy, hanem három magyar ref. lelkészre lesz szüksége New Yorknak és környékének. Mert ha valahol, úgy New Yorkban és vidékén vön a magyar lelkésznek igazi működési tere. Vegyük tekintetbe, hogy a newyorki 14- ik választókerület (Assembly District) 554 különböző felekezetű, magyar családot számlál. Ebből 80 százalék nem jár templomba, vagyis minden 10 magyar ember közül 8 egyátalán nem tartozik egyházhoz. Ha ezeknek
