Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1900-09-12 / 5. szám

j'íi Magyarországira utazott. Szept. 4-én indult e' New A orkból a Hamburg Amerikai hajőtársiulat legnagyobb s leggyorsabb hajójával, a Deutschlanddal. A kikötőbe elkí­sérte lakunk felelő® szerkesztője is. Szivünkből 'kívánunk neki szerencsés utazást az ó-hazába majdan szerencsés visszatérést az uj országba. Toledo, . Toledóból kapjuk az értesítést, hogy ott a munkaviszonyok igen jó’ állanak. A gyárakban nap- ról-napra rendesen megj munka ős csak az nem dolgozik, a ki nem akar. / < Moun t-C arme 1, Pa. A munkaviszonyok ezen a kör­nyéken nem a legjobbak. Az egész szénvidáken sztrájk ké­szül, melynek kitörése már csak az idők kérdésé. Tomkin s-C öve, N. Y. Itteni levelezőnk értesít, hogy a munka egészen megcsappant. Az egyik kőbánya malma, hol a magyarok közül legtöbben dolgoztak, meg­állt s a munkások jó nagy része más helyekre távozott. R o s e t o n, N. Y. Finta Péter és Tóth Zsuzsanna szü­lék leánykáját e hó 41én keresztelte meg a new yorki lel­kész Rosetonban Gizella névre. Adja Isten, bogy derék honleány váljék belőle. P a s s a i c, N. J. Passaicon, a rendes helyen, a new yorki lekész szeptember 23-án fog tartani uirvacsoraosz- tással összekötött istenitiszteletet, a mely délelőt 9 óra­kor, délután pedig 3 órakor kezdődik. Egyúttal a passaic". reformátusok értesittetnek, hogy az isteníti sztélétek mindén hónap negyedik vasárnapján pontosan megtartat­nak. Port Oram, N. J. Szerdi János hittestvérünk e hó 4-én ésküdött örök hűséget Daika Erzsébetnek a new yorki lelkész előtt. Tanuk Kosztyó János és Pandi András voltak. Isten adja áldását az ő nevében kötött házasságra. zások, csigázó (kínzó) szerszámok, akasztófák, hogy a po­roszlók és hóhérok által a gonoszság-tévő latrok megragad­tassanak, megkötöztessenek, szorongattassanak, megtsa- pattassauak és veret tessenek, szorongattassanak és meg- kinoztassanak és a kiknek jobbulások felöl reménység nint sen, halállal megölettessenek. uVIert a lopok (orvok) és közönséges jóból lopok s azok­nak orv-gazdái és a/ erszénymetélők (táskalopók) felakasz tatnak, (felfüggesztéssel ölettetnek- meg); a paráznák és kettős házastársuak lenyakaztatnak, avagy fejeik vétetik. Az emberölők, alattomjban járó öldöklők és szentség- lopók a .szártörő lekötött karókon kerékben törettetnek; az atyák és anyák gyilkosai kígyókká’ együtt zsákban var­rat lát ván, vizekben merrittetnek ési azokban fojtattatnak meg.. A babonás, (ördöngős) vén asszonyok, éjjel járó asszo­nyok boszorkányok és gyújtogatok rakás-fákon, avagy tűz zel megégető garmadákon elevenen égettetnek meg; a fe­jedelmekre támadók,avagy pártütésben találtak,részekre osztatott négy vonó lovakkal szaggattatnak el. A gonosz-tévő rágalmazóknak, feslott erkölcsű gvalá zóknak és káromkodóknak nyelvét lemetszik; a magái akárkihez adó hires asszonyokra sütő vassal bélyeg siitte- tik. Arcul, avagy nyakon tsapattatni kitsinyes dolgokért is megesik; az ujjal való fitty vetés (ujjal való pöckölés) csak tréfa dolog lévén, büntetésre nem számit. A haláis büntetésnek enyhítése lészen vagy hazából való kiűzetéssel, avagy számkivetésre való bocsátással. A határból kifizetett, avagy számkivefésre elbocsáta- tott bizonyos helyen él számkivetésben, mint tisztessége Különfélék. Lord Roberts, a délafrikai angol hadsereg fővezére, je­lenti Belfastból, hogy Ladybrandben, Orange szabad állam­ban állomásozó angol sereget a burok lelkes csapata meg­verte. De ugyancsak Lord Roberts azt is jelenti, hogy Plumer angol tábornok seregétől Rootkop mellett a burok erős vereséget szenvedtek. Az angolok vesztesége 7 sebe­sült, a búr veszteség: lietven ezer darab kenyér,350 szarvas­marha, 3 vaggon és 7 fogoly. Roberts szerint De Wet an­gol tábornok seregének egy része, mely Johannesburg kö­rül volt elosztva, szétveretett a burok által aug. 29-én. Ugyanekkor egy hegyi csatában szintén erős vereséget szenvedtek az angolok: a megöltek és megsebesültek szá­ma hatvanat tesz ki. Szept. 3-án jött a távirat, hogy Buller tábornok és Botba búr tábornok seregei Lydenburglioz kö­zel erős harcban ál’anak. Nem tudni, mikor szakad vége az angol-bur háborúnak, de annyi bizonyos, hogy szabadság- szerető derék búr nemzet, mely óriási energiája által az egész világ tiszteletét szerezte meg magának, a hősies el­lenállás és számtalan sikerei után mindenesetre kedve­zőbb békefeltételeket eszközölhet ki, mint a minőkkel Ang­lia kormánya legelőször megkínálta. *, * * Henrik porosz herceg, Vilmos német császár testvére, Dewey, a manilai hős iránt való nagyrabecsülésének szép szavakban adott kifejezést egy Berlinben, Németország fővárosában adott udvari ebéden. Livermore és Beeliler amerikai katonai attasékat kérte meg, hogy üdvözlő szava­vesztett tétova vándorol és az elszököü sehol meg nem te­lepedik.“ E törvényrendeletben tagadhatatlanul sok furcsaság rejlik, melyeken ma már csak mosolyogni tudunk. így pél­dául az éjjel járó asszonyokra, boszorkányokra mért szi­gorú büntetés azt mutatja, hogy ez időben a varázsolás, bűbájos italokkal való házalás, különféle jelekből való jós­lás nagy mértékben voltak el terjedve. A vajákos asszo­nyoknak, kuruzslásból élő emeberek egész serege lakta ekkor Debrecent, a kik ellen csak a legszigorúbb törvény hozásával lehetett sikerrel harcot indítani. Hogy a boszorkányok létezését hitték s e miatt sok vénasszony veszitte máglyán léletét, ez megint az akkori zi­vataros korban leli magyarázatát. Különben dicséretére je­gyezhetjük fel Debrecen akkori elöljáróságának, hogy e te­kintetben, is felvilágosodottabb volt más városoknál, ősi protestáns hite nem nyitott tág teret a babonának s a va- jákosok és kuruzslók leginkább bevándoroltakból teltek ki. A villongások kora lejárt, a humanismus végét vetet­te a drákói szigornak, melyet az akkori törvények alkal­maztak. Hanem Debrecen népe őseitől örökölt hitében, vallásos érzésében ma is oly szilárd, mint voltak elődei. Ünnepek alkalmával tapasztalhatná ezt legjobban az ide betérő idegen. Négy temploma van a kálvinista Rómának s mind a négy templom zsúfolásig telve van ájtatos nén- pel.. A város oly kihalt, oly üres, mintha lakosai elköl­töztek volna. Debrecent protestáns hite őrzötte meg a mnltban s ez fogja a haladás utján tovább vezérelni a jövőben is arra a manaslatra, melyet ez ősi. puritán erkölcsű magyar város méltán megérdemel, Színi Péter.

Next

/
Thumbnails
Contents