Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)
1900-09-12 / 5. szám
4 it Dewey tengernagygyal közöljék. A német hercegnek Deweyról mondott meleghangú nyilatkozatát az amerikai sajtó mindenfelé nagy megelégedéssel fogadta. * * * I. Don Carlos, Portugália királya, a párisi kiállításon másod osztályú érmet nyert egyik festményével, mely egy halászt halászáé közben ábrázol. A bizottság, mely a jutalmat kiadta, kinyilváuitotta, hogy Don Carlos király festménye ihletett lélek munkája s a gyönyörű kidolgozás még egy született festőművésznek is díszére vált volna. *, * » Victor Emánuel, az uj olasz király, mint Kómából táviratozzák, nincs megelégedve a jelenlegi miniszterekkel s minden pillanatban várható, hogy a király az uj kormány alakítását rendeli el s ezzel egészen uj kormányrend- szer alapját veti meg. Igen valószínű, hogy az uj miniszter- elnök Báró Sonino lesz, a ki egyike a legkiválóbb olasz ál- famférfiaknak. Származására nézve zsidó volt, de jelenleg a protestáns egyház tagja. Nagyfontosságu ez a körülmény, ha meggondoljuk, hogy protestáns ember az olasz minisztériumban eddig még nem foglalt helyet. * * * A légi! agy óbb gyorsaságot, mellyel egy hajó az Atlanti Óceánt átuszhatja, a Hamburg Amerikai hajótársulat uj hajója, ja Deutschland érte el. Öt nap, tizenkét óra, 45 perc alatt jött Európából Amerikába,nyolc órával és egy perccel tehát előbb, mint a brémai hajótársuliat kolosszális hajója, a Kaiser Wilhelm der Grosse, melyet most már a Deutschland az elsőségről leütött. Kedden, szept. 4-én majdnem egy időben indult európai útjára mindkét hajó a new yorki kikötőből. A Kaiser Wilhelm der Grosse délelőtt 10 órakor s a Deutschland délelőtt tizenegykor indult. Mindkét hajó kapitánya büszkén állítja, hogy elsőnek az ő hajója érkezik; tagadják, hogy versenyezni fognak, mert a törvény tiltja a versenyt, de mindenki tudja, tudják a kapitányok is, hogy a két hajó versenyutra indult. Kíváncsian várja minden ember, vájjon melyik lesz a győztes? 1 * * * A Budapesten megjelenő “Magyar Szó” című napilapból olvassuk a következőket: “Sok becstelenséget megértünk az utolsó idők magyar politikájában, de oly alávalóságot még nem merészelt elkövetni nyilvános helyen magyar ember, mint a minőt gróf Zichy János a budapesti katholikus nagygyűlésen megcselekedett. Felsorolta azokat az elemi csapásokat, a melyek Magyarországot kilenc évszázad alatt megkörnyékezték és öt ilyent fedezett föl. Ezek szerinte: 1 1. a tatárjárás, 2. a reformáció; 3. a török uralom, 4. József császár uralma, (ennek nem németesitő törekvése, hanem a protestánsok iránt való jobb érzése) és végül • | 5. az uj egyházpolitikai törvényhozás. Hallatlan időkhöz értünk, hogy iyesmi is megeshet Magyarországon. Egy magyar politikus a magyar nemzetnek vallásilag reformált részét arcul meri ütni azzal a kijelentéssel, hogy a magyar reformáció egyértelmű nemzeti csapás volt azzal a tatárjárással, a melyik Magyarországon a magyar népet asszonyostul-gyerekestül kiirtotta és egy virágzó országot hant nélküli temetővé változtatott. Kern ragadtatjuk el magunkat a felháborodás heve által és azért csak azt konstatáljuk, hogy Magyarországot a sok kívülről rámért sorscsapás együttvéve nem bántalmazta életerőiben annyira, mint a klerikális néppárt,mely I.Szent István királyunk ideje óta mindig létezik ez országban és mindig arra törekedett, hogy Magyarországot a papa, vagy a pápa által támogatott külső politikai irány alattvalójává tegye. Minden magyar ember tudja, hogy Magyarország magyar jellegét a három vallási béke tartotta fenn, amelyek nek kettejét: a református Bocskayt és a református Bethlent nagy királyunk, I. Ferenc József szoboremlékkel tiszteltet meg.” 1 Zichy János hírhedt beszédei után végtelen nagy örömmel olvassuk, szintéin abból a budapesf lapból, a magyar katholikus hercegprímás beszédét, a mely éppen ellenkezőleg szól. íme igy beszél a hercegprímás: Láttam az larany abroncsot, mely a magyar korona egyes részeit ösz- ' sze köti és azt hittem, ez jelképezi a szeretet abroncsait, mely a korona tagjait egymással összefűzi. így van ez? E napon nem kutatom, de hogy igy kellene lennie, azt állítom és hogy igy legyen, szivemből óhajtom. A koronának tagja miniden polgár, bármilyen legyen felekezete, bármilyen legyen nyelve, csak legyen magyar a szive. íme a hazafias érzelmű katholikus főpap szivéből óhajtja, hogy mindnyájan, kik magyarok vagyunk, valláskülönbség nélkül szeressük egymást s Zichy János, a hazai katholikusok egyik vezére ugyanazon a napon azt vágja a szemünkbe, hogy a mi ref. val'ásunk ép oly csapás a magyar hazára, mint vblt annak idején a tatárjárás. E miatt a szégyenteljes beszéd után a katholikus nagygyűlésre nem ment el a hercegprímás, a hazai kath. egyház legfőbb papja sem. S a nagygyűlést nála nélkül tartották meg. Ilyenek a viszonyok Amerikában is. A hány lapjuk a katholikusoknak van, azok mind tajtékzó dühvei támadnak ellenünk. Kekünk emb ri kötelességünk magunkat védenünk,ha nem tennénk, úgy meg sem érdemlenénk, hogy az Isten napja süssöin ránk. Ha minden amerikai kath. magyar pap olyan szívvel volna megáldva az Istentől, mint a magyar kath. hercegprímás, kinek szép beszédét feljebb közöltük, akkor a viszá’ykodásnak még a fogalmát sem ismernénk. Szívből óhajtjuk mi is, legyen köztünk, magyarok között, szeretet és jó békesség. S ha ott a másik táborban nem bántanak minket, nekünk sem kell védenünk magunkat. Mert azt Isten, ember látja, hogy a támadást, a vi- ezálykodást nem mi kezdtük, régen forrt az már ellenünk. 1 * * * A kínai császári család háztartásához szükséges teát egy magas fallal bekerített kertben termesztik, hogy ahhoz ember vagy állat ne férhessen. Aratáskor a tealevelek gyűjtésével foglalkozó munkásoknak halételt nem szabad
