Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1900-09-12 / 5. szám

4 it Dewey tengernagygyal közöljék. A német hercegnek Deweyról mondott meleghangú nyilatkozatát az amerikai sajtó mindenfelé nagy megelégedéssel fogadta. * * * I. Don Carlos, Portugália királya, a párisi kiállításon másod osztályú érmet nyert egyik festményével, mely egy halászt halászáé közben ábrázol. A bizottság, mely a jutal­mat kiadta, kinyilváuitotta, hogy Don Carlos király fest­ménye ihletett lélek munkája s a gyönyörű kidolgozás még egy született festőművésznek is díszére vált volna. *, * » Victor Emánuel, az uj olasz király, mint Kómából táviratozzák, nincs megelégedve a jelenlegi miniszterek­kel s minden pillanatban várható, hogy a király az uj kor­mány alakítását rendeli el s ezzel egészen uj kormányrend- szer alapját veti meg. Igen valószínű, hogy az uj miniszter- elnök Báró Sonino lesz, a ki egyike a legkiválóbb olasz ál- famférfiaknak. Származására nézve zsidó volt, de jelenleg a protestáns egyház tagja. Nagyfontosságu ez a körülmény, ha meggondoljuk, hogy protestáns ember az olasz miniszté­riumban eddig még nem foglalt helyet. * * * A légi! agy óbb gyorsaságot, mellyel egy hajó az At­lanti Óceánt átuszhatja, a Hamburg Amerikai hajótársu­lat uj hajója, ja Deutschland érte el. Öt nap, tizenkét óra, 45 perc alatt jött Európából Amerikába,nyolc órával és egy perccel tehát előbb, mint a brémai hajótársuliat kolosszá­lis hajója, a Kaiser Wilhelm der Grosse, melyet most már a Deutschland az elsőségről leütött. Kedden, szept. 4-én majdnem egy időben indult európai útjára mindkét hajó a new yorki kikötőből. A Kaiser Wilhelm der Grosse dél­előtt 10 órakor s a Deutschland délelőtt tizenegykor in­dult. Mindkét hajó kapitánya büszkén állítja, hogy első­nek az ő hajója érkezik; tagadják, hogy versenyezni fog­nak, mert a törvény tiltja a versenyt, de mindenki tudja, tudják a kapitányok is, hogy a két hajó versenyutra in­dult. Kíváncsian várja minden ember, vájjon melyik lesz a győztes? 1 * * * A Budapesten megjelenő “Magyar Szó” című napilap­ból olvassuk a következőket: “Sok becstelenséget megértünk az utolsó idők ma­gyar politikájában, de oly alávalóságot még nem merészelt elkövetni nyilvános helyen magyar ember, mint a minőt gróf Zichy János a budapesti katholikus nagygyűlésen megcselekedett. Felsorolta azokat az elemi csapásokat, a melyek Ma­gyarországot kilenc évszázad alatt megkörnyékezték és öt ilyent fedezett föl. Ezek szerinte: 1 1. a tatárjárás, 2. a reformáció; 3. a török uralom, 4. József császár uralma, (ennek nem németesitő tö­rekvése, hanem a protestánsok iránt való jobb érzése) és végül • | 5. az uj egyházpolitikai törvényhozás. Hallatlan időkhöz értünk, hogy iyesmi is megeshet Magyarországon. Egy magyar politikus a magyar nem­zetnek vallásilag reformált részét arcul meri ütni azzal a kijelentéssel, hogy a magyar reformáció egyértelmű nem­zeti csapás volt azzal a tatárjárással, a melyik Magyaror­szágon a magyar népet asszonyostul-gyerekestül kiirtotta és egy virágzó országot hant nélküli temetővé változta­tott. Kern ragadtatjuk el magunkat a felháborodás heve által és azért csak azt konstatáljuk, hogy Magyarországot a sok kívülről rámért sorscsapás együttvéve nem bántal­mazta életerőiben annyira, mint a klerikális néppárt,mely I.Szent István királyunk ideje óta mindig létezik ez ország­ban és mindig arra törekedett, hogy Magyarországot a pa­pa, vagy a pápa által támogatott külső politikai irány alattvalójává tegye. Minden magyar ember tudja, hogy Magyarország ma­gyar jellegét a három vallási béke tartotta fenn, amelyek nek kettejét: a református Bocskayt és a református Beth­lent nagy királyunk, I. Ferenc József szoboremlékkel tisz­teltet meg.” 1 Zichy János hírhedt beszédei után végtelen nagy örömmel olvassuk, szintéin abból a budapesf lapból, a ma­gyar katholikus hercegprímás beszédét, a mely éppen el­lenkezőleg szól. íme igy beszél a hercegprímás: Láttam az larany abroncsot, mely a magyar korona egyes részeit ösz- ' sze köti és azt hittem, ez jelképezi a szeretet abroncsait, mely a korona tagjait egymással összefűzi. így van ez? E napon nem kutatom, de hogy igy kellene lennie, azt állí­tom és hogy igy legyen, szivemből óhajtom. A koronának tagja miniden polgár, bármilyen legyen felekezete, bármi­lyen legyen nyelve, csak legyen magyar a szive. íme a haza­fias érzelmű katholikus főpap szivéből óhajtja, hogy mind­nyájan, kik magyarok vagyunk, valláskülönbség nélkül szeressük egymást s Zichy János, a hazai katholikusok egyik vezére ugyanazon a napon azt vágja a szemünkbe, hogy a mi ref. val'ásunk ép oly csapás a magyar hazára, mint vblt annak idején a tatárjárás. E miatt a szégyentel­jes beszéd után a katholikus nagygyűlésre nem ment el a hercegprímás, a hazai kath. egyház legfőbb papja sem. S a nagygyűlést nála nélkül tartották meg. Ilyenek a viszonyok Amerikában is. A hány lapjuk a katholikusoknak van, azok mind tajtékzó dühvei támadnak ellenünk. Kekünk emb ri kötelességünk magunkat véde­nünk,ha nem tennénk, úgy meg sem érdemlenénk, hogy az Isten napja süssöin ránk. Ha minden amerikai kath. ma­gyar pap olyan szívvel volna megáldva az Istentől, mint a magyar kath. hercegprímás, kinek szép beszédét feljebb közöltük, akkor a viszá’ykodásnak még a fogalmát sem is­mernénk. Szívből óhajtjuk mi is, legyen köztünk, magya­rok között, szeretet és jó békesség. S ha ott a másik tábor­ban nem bántanak minket, nekünk sem kell védenünk ma­gunkat. Mert azt Isten, ember látja, hogy a támadást, a vi- ezálykodást nem mi kezdtük, régen forrt az már ellenünk. 1 * * * A kínai császári család háztartásához szükséges teát egy magas fallal bekerített kertben termesztik, hogy ah­hoz ember vagy állat ne férhessen. Aratáskor a tealevelek gyűjtésével foglalkozó munkásoknak halételt nem szabad

Next

/
Thumbnails
Contents