Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)
1900-09-12 / 5. szám
I. Évfolyam Cleveland, 0. 1900. szeptember 12. 5. szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Hungarian-Ameriean Reformed Sentinel. „THE HUNGARIAN AMERICAN REE. SENTINEL“ is the only Hungarian Reiormed Weekly in the United States. It is published every Wednesday by the •,.HUNGARIAN AMERICAN REFORMED SENTINEL PUBL.CO." 1942 E. MADISON AVE. CLEVELAND, O. Editor in chief: Rev. Zoltán Kuthy. Pastor of the Hungarian Ref. Church, New York, N. Y. Associate editors: Rev- Paul Konyha, Pastor of the First Hungarian Ref. Church, Pittsburg. Pa. Rev- Alexis Csutoros, Pastor of the Hungarian Ref. Chnrch, Cleveland, O. Fellow-labourer: Rev-Alexander Harsanyi, Pastor of the Hungarian Ref. Church, So. Chicago, Ills. AZ,,AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.“ az egyedüli református magyar lap az Egyesült Államokban. Megjelen minden szerdán.----------o---------Felelős szerkesztő: Kuthy Zoltán, new yorki ev. ref. lelkész. Társ szerkesztők: Konyha Pál, pittsburgi ev. ref. lelkész. Csutoros Elek, clevelandi ev. ref. lelkész. Főmunkatárs: Harsányi Sándor, so. chicagói ev. ref. leikész.----i—o—=— Minden közlemény Kuthy Zoltán felelős szerkesztő elmére: 108. Seventh Street, New York, N. Y., küldendő. Előfizetési ár egy évre: Amerikában $2.00, Magyarországra $2.50. Előfizetési és hirdetési pénzek Konyha Pál ev. ref. lelkész cimére: Bates Street Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők.--------o-------A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Entered at the Post Office at Cleveland, O. as second class mail matter Az osztrák magyar birodalom Kínában. Az európai nagyhatalmak s az amerikai Egyesült Államok hadieréje behatolt Kina falai közé. Az európaiak lemészárlásáért a bosszú müve ezután kezdődik. A Kínába bevonult idegen hatalmasságok mindegyikének megvan ott a saját maga szerep eszköze. Peking elfoglalása és a követek felmentése után felmerült az a kérdés is,hogy vájjon Ausztria-Magyarország minő szerepet vigyen a kinai kérdésben. Most mikor a Kelet Ázsiában lejátszódó nagy világ dráma első felvonásának végére jutottunk s a hatalmak a cselekményt bonyolítani kezdik: itt az ideje annak, hogy Ausztria-Magyarország is belenyúljon az események folyásába. A birodalom nagyhatalmi állása s a gazdasági érdek egyaránt parancsolják a kinai hódításban való részvételt. Ebhez járul még Ausztria-Magyaror- szágnak a hármas szövetséghez való viszonya is. Ez a szövetség bizonyos kötelezettségeket ró reánk, melyek alul magunkat ki nem vonhatjuk. Mert a szövetkezett hatalmak mindegyike eljárhatja s megkövetelheti szövetségesétől azt,hogy nagy nemzetközi eseményeknél egyik a mási kát támogassa s ne riadjon vis-za azoktól a vér és pénzáldozatoktól, a melyek magának a hármas szövetség nagyhatalmi helyzetének fentartásálioz esetleg szükségesek. 1 Németország elérkezettnek látta magára nézve azt az időpontot, hogy az ázsiai események alakulásában elsőrangú szerepet ragadjon magához. Bármily kedvezők legyenek is a Kinából érkező hirek,Németország még mindig elégtételt követel Ketteler báró meggyilkoltatásáért.A porosz-német rósz bánásmódot sehol, senkitől el nem tür.A német császár azzal a mondásával, hogy ezer év múlva se merjen egy kinai se görbén nézni a németre: bebizonyította, hogy egyetért ezzel a felfogással. Németország tehát megkívánja, hogy a mikép ő maga nagy erejével fedezi a beavatkozást a magunk érdeke is előirja. Ez a felfogás maga! babérjait birodalmunk nagyhtalmi helyzetének frátartásához: azonképen viszont nekünk is kötelessé giink szövetségestársunkat ebben a nagy világversenyben tőlünk telhetőleg támogatni, kiváltkép akkor, a mikor a geavatkozást a magunk érdeke is előirja. Ez a felfogás váít uralkodóvá a német birodalom illetékes köreiben; ennek a felfogásnak adnak napról napra élénk kifejezést a német birodalmi hírlapok is. I E nagyfontosságu közleményekből mutatóul idézzük a német kormány félhivatalos lapjából, a müncheni „Allgemeine Zeitungéból a következő sorokat r A népjog szabályai szerint a szövetségesek sértetlenek; ezen elv felett minden civilizált nemzet féltékenyen őrködik. A népjog értelmében az orosz és a többi pekingi követségeknek bombázása semmivel se jelent kevesebbet, mintha a kínaiak az illető államok területére törtele volna. Sem Oroszország, sem Franciaország, se más érdekelt állam nem gondol arra, hogy Kinában levő vagy oda útnak inditott csapatait visszarendelje. Ellenkezőleg bátran kijelenthetjük: (s ez szól Ausztria-Magyarországnak) ha volna oly hatalmasság, a mely érdekeit Kinában katonailag megvé- ni elmulasztotta, az a hatalmasság a jelen pillanatot használja fel arra, hogy pótolja mulasztásait. S akkor a hatalmak bátran kijelenthetik Kínának: ' szembehelyezkedtél a népjoggal és mi katonailag kevésbbé megvédett pozíciónk következtében nem voltunk abban a helyzetben, hogy jogainknak és szabadságainknak népjogellents megsértését erőhatalommal visszaverjük: most azonban úgy járhatunk el veled szemben, a mint megérdémeled és ezért adj biztosítékot arca nézve, hogy ily vakmerőséget többé el nem követsz és a népjognak ily kigúnyolását, a kultúrának ily megsértését magadnak többé meg nem engeded | 1
