Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)
1900-11-21 / 15. szám
7 szükséges. A szerencsétlen telepesek Vadnay Andor főispánhoz fordultak panaszukkal. % * * (Zsidó közmondások). „Porból lettél és porrá leszesz’ — közbe-közbe azonban jól esik egy kis pohár bor is. Az igazság Isten elé visz. Hazugsággal messzire el lehet menni, de visszajönni csak nagynehezen. Az igazság a legjobb mentség. A halál nem kérdi, hogy van-e halottas ruha a halotton. A szerencséhez nem kell ész, de az észhez kell szerencse. Szerencsés, ki öreg korában leli meg szerencséjét. Jobb, ha az ellenségem átéli az én szerencsémet, mint én az ő szerencsétlenségét. A zsidót legtöbbször akkor ütik, mikor igaza van. Ha a zsidó egy lábát töri ki, azt mondja: „Hál Istennek, hogy nem törtem ki mindkettőt”; és ha mindakettőt kitöri, azt mondja: „Hál’ Istennek, hogy nem törtem ki a nyakamat.” Szegénység nem szégyen, — de nem is valami különös dicsőség. A rokonokat akkor ismerik meg, mikor gazdagokká lettek. A szegény a hátára esik s az orrát töri be. A jóllakott nem hisz az éhesnek. Könnyebb a részeget, mint a szegényt lábra állitani. Amerikai Hírek. New York. New Yorkban nov. 25-én ref. istenitisztelet délután 4 órakor tartatik. — A newyorki ref. egyh. betegs. egylet legközelebbi gyűlését dec. 2-án vasárnap délután 4 és fél órakor tartja a 8-ik és 9-ik utcák között, az avenue A-n levő Memorial Chapel templomban. A gyűlésen fel fognak olvastatni a tagok összes befizetései s az egylet vagyoni állapotáról részletes jelentés tétetik. Azok a tagok, a kik esetleges hátralékaikat befizetni elmulasztják, az egylet kebeléből töröltetni fognak. Minden tag tartsa erkölcsi kötelességének ezen a gyűlésen megjelenni. — Hubert József (született Németországban) e hó 18-án esküdött örök hűséget a newyorki Memorial Chapel templomban Csetneki Zsuzsáiménak, a ki Abauj megyébe, Vizsolyra való. Tanuk voltak: Urbán István és Csetneki István. Az esketési szertartást angol nyelven tiszt. Kuthy Zoltán newyorki ev. ref. lelkész végezte. Bridgeport, Conn. Bridgeport városa, hol a magyarságnak egyik legnagyobb s legszebben kifejlődött telepe van, folyó hó 12-én ünnepelte fennállásának 100 éves jubileumát. Hetekkel előbb készült erre az ünnepélyre az egész város. A képtárban a száz évelőtti viszonyokat feltüntető kiállitás volt rendezve s a kereskedő világ s a gyár tulajdonosok mindenl elkövettek, hogy a város öröm napját minél fényesebbé s magát az ünnepélyt minél sikerültebbé tegyék. A magyarság körében is élénk mozgalom indult meg a hatalmas Rákóczy egylet kezdeményezésére s a városban létező négy magyar egylet részt is vett a menetben, a melynek egyik dísze volt a három hatalmas magyar zászló. A menetben körülbelül 14 ezer ember vett részt s egyes gyárak és kereskedők pedig díszített kocsikat küldöttek ki s külön csoportosítottak munkásaikat. A milyen fárasztó volt ennek a menetnek a szemlélése — épen oly gyönyörűséget okozott az a változatosság, a mely azt igazolta, hogy a rendezés alkalmas kezekbe volt letéve. — A református nő egylet folyó hó 15-én este tartotta társas első estélyét, mely szépen sikerültnek mondható. A csinosan feldiszitett s alkalmatosán elrendezett iskola helyi- ségbejszépszámu közönség verődött össze, kik lelki áhítattal énekelték magasztos fohászunkat „Jövel szent lélek Ur Isten.“ Majd a lelkész olvasott egy részt a bibliából s fejtegette, miért van nekünk szükségünk ilyen estélyek tartására. Beszédjének hatása meglátszott a lelki gyönyörűségtől sugárzó arcokon. Majd Dienes Gr é z a ur szavalta el Arany János: „Tetemre hívás” címet viselő költeményét, a mely élénk hatást keltett a hallgatókban. Majd élénk beszélgetés s tréfás játékok kerültek elő s a résztvevők — miután egy csésze teát szívesen fogadtak a lelkész családjától — egy kellemesen eltöltött estve kedves érzésével s bizonyosan azzal a gondolattal tértek haza, a 157, dicséret eléneklése után, hogy a társadalmi munkálkodás egyházunknak egyik főerőssége. Adja az Isten, hogy mindenek megértenék ezt. South Norwalk, Conn. Rev. A. C. Whitmer püspökünk meglátogatván a newyorki lelkészt, mint annak idején e lapban megírtuk volt, elmondá a missziói tanács ama tervét, mely szerint Dókus Gábor lelkészt áthelyezik East Toledoba. Megírtuk azt akkor lapunkban is s e miatt a so. norwalki presbyterium nevében Növik Lajos és Gönci Gyula két másik magyar lapban csúnyán neki támadtak a bridgeporti és newyorki lelkészeknek és a Reformátusok Lapjának. Pedig a newyorki lelkész csak azt irta, a mit a püspök mondott neki. A newyorki lelkész jelentést tett a támadásról a püspöknél és a püspök ur igy válaszolt: „What I told you was true, and I do not see why it gave offence.” Magyarul: Amit én önnekmondta in, igaz volt és én nem tudom belátni, miért szült az visszatetszést. Meg vagyunk elégedve azzal, hogy a püspök ur igazat adott nekünk. Az oktalanul támadók iránt legfeljebb csak részvétünknek adhatunk kifejezést. „Ne ítélj, hogy ne Ítéltessél” — mondja a Szentirás. Pittsburg, Pa. A Pittsburg város területéhez tartozó Glenwoodból ifjú Katócs János honfitársunk a következőket írja: „Szomorú módon vesztette el életét Bernát György 26 éves, Borsodmegyei szalonnái illetőségű honfitársunk nov. 6-án. Egyik barátjával épen lakodalomból ment hazafelé, midőn Duquesneben elütötte a pennsylvaniai személy
