Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)
1900-11-14 / 14. szám
I. Évfolyam Cleveland, 0. 1900. november 14. 14. szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Hungarian-Ameriean Reformed Sentinel. „THE HUNGARIAN AMERICAN KÉP'. SENTINEL“ is the only Hungarian Reformed Weekly in the United States. It is published every Wednesday by the HUNGARIAN AMERICAN REFORMED SENTINEL PUBL.CO. IB-43 K. MADISON AVE. CLEVELAND, O. Editor in chief: Rev. Zoltán Kuthy. Pastor of the Hungarian Ref. Church, New York, N. Y. Associate editors: Rev- Paul Konyha. Pastor of the First Hungarian Ref. Church, Pittsburg. Pa. Rev- Alexis Csutoros, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cleveland, O. , Fellow-labourer: Rev-Alexander Harsanyi, Pastor of the Hungarian Ref. Church, So. Chicago, Ills. Entered at the Post Office at Cleveland, O. as second class mail matter. "E jerben, fogsz győzni." AZ,,AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.“ az egyedüli református magyar lap az Egyesült Államokban. Megyeien minden szerdán. Felelős szerkesztő: Kuthy Zoltán, new yorkl ev. ref. lelkész. Társ szerkesztők: Konyha Pál. plttsburnJ ev. ref. lelkész. Csutoros Elek. elevent*__ev. ref. lelkész. Fömunkatárs: Harsányi Sándor, so. chicagói ev. ref. lelkész. Minden közlemény Kuthy Zoltán felelős szerkesztő cimére: 108. Seventh Street, New York, N. Y., küldendő. Előfizetési ár egy évre: Amerikában $2.00’ Magyarországra $2.50. Előfizetési és hirdetési pénzek Konyha Pál ev. ref. lelkész elmére: Bates Street Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Nagy Constantin, az első római császár, ki felismerte a keresztyénségben rejlő államalkotó erőt, a pogányság és keresztyénség összeütközését megelőző estén, jelt látott az égen, a mely őt arra buzditá, hogy ne riadjon vissza a küzdelemtől. És ő nem riadt vissza. Ellenségét tönkreverte s a jelt, a melyben győzött, tiszteletben tartotta. Úgy tetszett nekünk is, kik az első lépéseket megtettük egy protestáns szellemű lap alapitására, mintha láttuk volna a jelt, a mely ösztönzött s buzdított, hogy haladjunk előre az utón, — melynek célja a sötétség oszlatása s világosság támasztása az evangyeliumi keresztyénség igazságainak az életbe való átvitele által. Fontosabbnak, szükségesebbnek tartottunk egy a saját érdekeinket képviselő és igazainkat védő lapot, mint a mindennapi kenyeret. Gúnyoltak is ezért a mondásunk- kért, — de ma is megdönthetien igazság az, hogy nekünk amerikai magyar protestánsoknak szükségünk van egy olyan lapra, a mely az uj viszonyok közzé került magyar protestánsokat megtartsa apáitól örökölt vallásának a sze- retetében, nem csak, hanem ha kell felemelje szavát azok ellen a támadások ellen is, a melyek szeretnék itt Amerika szabad földjén is feltámasztani a középkori rémuralmat s bennünket, kik nein akarjuk elismerni a cerimoniák nyűgét, s a vallásban az emberi tekintélyt: a gályára jutattni óhajtanának. A protestántismus örök harc az evangyeliumi világosságért. Ezt nem volna szabad elfelednie egyetlen magyar protestánsnok sem, sem itt, sem a hármas balom és négy folyó hazájában. A legfájdalmasabb, a legszomorubb dolog az, ha valakinek a hite csak olyan félég-meddig való bit, a mely a viszonyokkal s a körülményekkel könnyen megalkuszik. S híveink között sokan vannak ilyenek. A túloldalról a támadás mindig erősebb. Aí ellenfél egyetlen egy alkalmat se hagy kihasználatlanul, hogy minket támadjon s tőlünk megvonni akarja még a keresztyén nevet is. Eszközei a sötétség, a tudatlanság s az egyszerű nép babonáskodásra való hajlandóságának az ügyes felhasználása. A mi fegyverünk az Istennek minden igéje. Az ige nyomán világosság támad. A világosság élő hitet teremt s a bitnek kőszikláján épül fel a szeretetnek erős vára... Első sorban is ezeknek az igazságoknak széles körben való terjesztése, — világosságnak, erős hitnek támasztása s a szeretet kőfalainak épitgetése volt célja az első protestáns szellemű lapnak. Ez a célja ennek a másodiknak is. És a inig ezt a célt szolgálja: addig minden protestánsnak oda kell állania a zászló alá. Erkölcsileg és anyagilag segíteni azt a jelt, a melyben győzni fogunk. Az amerikai magyar protestánsok, közelebbről a reformátusok között a közelmúlt években erős szellemi mozgalom volt észlelhető. A hithüség, a buzgóság megnöveke- dék. E kettőnek nyomán templomok épültek, gyülekezetek keletkeztek s Egyesületünk kebelében napról-napra való szaporodás mutatkozott. . . Ma úgy tetszik, mintha a közöny nagyobb lenne s a