Amerikai Magyar Rádió Ujság, 1947 (7. évfolyam, 1-11. szám)
1947-11-01 / 11. szám
November, 1947 AMERIKAI MAGYAR RÁDIÓ ÚJSÁG 7-ik oldal Tarka Délibáb Irta: ERDŐDY LILLLY Egyre másra halljuk, hogy Magyarországba utaznak az Amerikában ismert és nagy karriert befutott magyar művészek. Nemrégiben érkezett vissza Svéd Sándor, a kiváló Metropolitan baritonista, akinek magyarországi vendégszereplése tomboló siker jegyében folyt le. De nemcsak erkölcsi sikert aratott, hanem anyagit is. Hat hétig tartó vendégszereplésével 5,000 dollárt keresett.. Jelenleg Carelli Gábor, a fiatal és remekhangu magyar tenorista ment haza látogatóba. Ez a látogatás vendégszerepléssé változott és Gabi barátunk óriási sikerrel énekel a budapesti Operában, zsúfolt ház ünnepli1 minden előadáson. Rosa Bök—-a magyar Bók Rózsi—a Metropolitan Opera brilliáns k o 1 oraturaprimadonnája, most érkezett viszsza európai hangversenykörutjáról. Erősen készül önálló koncertjére, amely a Town Hall-ban lesz, azután Budapestre megy, ahol szintén hangversenyt fog adni. Flesch Ella, a Metropolitan Opera és a City Center Opera Co. drámai szopránja szintén európai koncertkörutról érkezett vissza, hogy sieget tegyen itteni szerződési kötelezettségeinek. Nagy Elfoglaltsága mellett is készségesen vállalkozott arra, hogy fellép november 9-én, aj Hunter College-ban tartan- j ló nagyarányú magyar müfészesten, hogy segítse a nagyarországi nyugdijakszilészek karácsonyát. Ernszter Dezső, a Metropolitan másik nagyar hiressége is azonnal Elvállalta a fellépést, hogy szebbé tehessük a magyar lyugdijas szinészek karácsoíyát. * * * Szinte hihetetlen, hogy a :is Magyarország mennyi nüvészt adott a világnak, el;ősorban Amerikának. Ha régignézük az operaszinpaiok és koncertek műsorát, itt találjuk a fent említetteden kivül Guilio Gari (Gaay Gyula, Gafni Miklós, Isabay László, Alváry Lőrinc, Szigeti József, Halász László, Drmándy Jenő, Reiner Frigyes, Schwalb Miklós, Sáritor György, Földes Andor, lejtő Gábor, dr. Hercz Ottó, Lgay Dénes és sok más kitölti magyar művész nevét, íollywood legbeérkezettebb komponistája Rózsa Miklós, i filmrendezők közül Mike lurtiz Kertész Mihály), Korla Sándor, Jóé Pasternak, 5aseal Gábor, Székely Istán, a művészeknél pedig Hornel Wilde, Békássy Istán, Hajmássy Ilona, (Ilona tfassey), Szőke Szakáll, Korvin Géza, Gyergyay István nevét. Ha fel akarnám sorolni mindazoknak a művészeknek és íróknak neveit, akik az Egyesült Államokban dicsőséget szereztek a magyar névnek, hát kevésnek bizonyulna a hely, amely rovatom rendelkezésére áll. Csodálatos, hatalmas a magyarok hozzájárulása Amerika kulturális életéhez, ezek a művészek legjobb követei szülőhazánknak. * * * Ezzel szemben egészen érthetetlen, hogy az amerikai magyar szinház terén mégsem tudunk nagy művészi teljesítményeket felmutatni. Ennek azonban nem a tehetség, de még a közönséghiány sem az oka. A hibát— kimondom még akkor is, ha ezért egyesek betörik a fejem—magukban a színészekben látom, illetve azokban, akik itt az amerikai magyar színészet körül élnek. Ha akad egy kis lelkes csoport, amely szépet és jót akar \ —és tud—produkálni, akkor | már ott áll lesben az ellencsoport, amely mindent el- j követ azért, hogy ne sikerül- J jön a célkitűzés. Ha akad egy szinészvállalkozó,, aki a j legnagyobb hősiességgel ösz-j szehoz egy szinészcsoportot, vállalja a produkcióval járó kockázatot, akkor abban nem hőst látnak, aki az amerikai magyar színházi kultúráért olgozik, hanem szőrösszívű kizsákmányolót, aki a szegény színészeken akar keresni. (Pedig a bevétel és a befektetés rendszerint hajszálnyi közelségben van egymáshoz, ha rendes produkcióról van szó) Ezért van az, hogy akinek magasabbratörő céljai vannak az amerikai magyar színészet terén, az egy idő után belefárad abba, hogy az előadások rendezésének és szervezésének fáradságos munkáján kivül még lélek és idegölő harcot is vigyen az ellencsoportok támadásainak' kivédésére. Azt sem lehetne mondani, hogy a kenyéririgység idézi j elő ezt a harcot, hiszen az amerikai magyar szinészek legnagyobb része—sajnos— j nem a szinészetből él. (Nehéz' is lenne megélni a szórványosan előforduló előadásokból). Inkább az irigység, az emberi gonoszság a haj-{ tóerő ebben a küzdelemben azon az alapon, hogy ha én nem játszhatom, akkor te j sem! és ezért ölnek meg már j alapjában minden becsületes vállalkozást, amely nemcsak egy darab kenyeret biztositana színészeknek, hanem kulturális szórakozást í az amerikai magyarságnak. Mindenesetre érdekes megfigyelni, hogy selejtes produkciók ellen nincs kifogása azoknak, akik csirájában akarnak megfojtani minden művészi, értékes vállalkozást. Sőt; azokat még segítik is, csak azt akadályozzák meg, hogy valaki szebbet, jobbat nyújtson, mint amire ők képesek. így kallódik el sok amerikai magyar színészi tehetség a polgári élet kenyérkereseti lehetőségeinek utvesztéjében. Sokan összeszoritott fogakkal, talán nélkülözés és szenvedés árán mégis el tudnak helyezkedni az amerikai színpadokon és filmeken. “Kénytelenek” amerikai karriert csinálni, mert magyar színpadon nem engedik őket produkálni, mert — tudnak, mert szinészek. így kerül avatatlan kezekbe az amerikai magyar színészet vezetése, olyanokéba, akiknek produkcióiban még a legremekebb színészi tehetség sem tud kibontakozni, mert nem kap alkalmat az érvényesülésre. — A vesztes pedig a közönség, a- 1 mely éhes a magyar szóra, elmegy a színházba és csalódottan távozik azzal a fo- ! gadalommal, hogy ebből elég volt, többet magyar .színházba nem megy. Pedig jó színházat is kaphatna pénzéért, ha a gyűlölet nem | akadályozná meg azoknak j a működését, akiket egyes frakciók elnémítanak. Ha igy folytatódnak a dolgok, komoly veszély fe- j nyegeti az amerikai magyar ] színészetet. Lépjenek akció- j ba, fogjanak össze azok, akik értenek a színházhoz, akik- j nek ez a mestersége, akik- j nek a művészet a hitvallása. A kontárok és üzérkedők pe- j dig lássák be, hogy nincs ke- i resnivalójuk Thália istennőj szent templomában! ŐSZINTÉN SZOL VA Irtó: SZEBENYEI JÓZSEF Azt hiszem én vagyok az egyetlen ember, értve amerikai magyar ember, aki az utóbbi hónapokban csomagot kapott az óhazából. Szépen csomagolva, erős spárgával .átkötve, a nevem tintával ráfestve és csak épen az hiányzót- róla, hogy “Relief írom Hungary”, hogy tökéletes legyen. Ott feküdt az asztalon amikor hazaértem egy este és nézem, forgatom, tapogatom és az első érzésem az volt, hogy valami jó rokon az óhazában meg akar szégyeniteni, hogy no lásd, én küldök neked csomagot, ha már te megfeledkeztél rólam. Nézem a küldő nevét a saíokban, hogy valóban rokone vagy idegen, aki igy megpirongatott, de nem tudom megállapítani hirtelen, mert elmosódott rajta az irás útközben és csak annyit tudtam kivenni beltííe, hogy “utolsó posta: Arokszállás, Pest megye”. 17 hétig jött, azt mutatta a bélyegző s ebből megállapítottam, hogy utolsónak elég utolsó posta, ha ilyen soká tartott, hogy elhozzák. Nem volt mit csináljak, hát kibontottam. — Mégis illik megállapítani, hogy mi van benne. Gondoltam ez a pasi képes lesz nekem kávét meg cukrot meg kakaót küldeni, közben a tavalyi télikabátja is benne j lehet, mert elég súlyosnak ! látszott, no meg a tapintás- j ról azt is gyanúsítottam, hogy egy pár öreg cipő is ! van benne, ha nem tévedek. Végre kinyílt a papír doboz t és valóban régen örültem úgy csomagnak mint ennek. Volt benne vagy 50 könyv.! Tíz példánynak az volt a ci- j me: “Elsüllyedt Lelkek, irta: Szebenyei József”, Húsznak az volt a cime: “Versek egy poéta lányhoz”, Irta: \ Szebenyei József és vagy húsznak meg az, hogy “Újabb j versek”, irta ugyancsak az a szerző, vagyis én. Hát ez nagyszerű. Valaki felfedezte egy régi összebombázott kiadócég pincéjében és gondolta elküldeni nekem.. Kicsit könnyezett a szemem, aztán megyek a telefonhoz, tárcsázok: REgcnt 4^6300. Mr. Brack? Mikor megy a legközelebbi szeretetcsomag i akció? Kérdem az én jó barátomtól. Aszonygya rövidesen megtudjuk a lapokból. Jó, mondom, majd gyüvök. Kávé, kakaó, tejpor, ruha, minden ami a szekrényemben lógott, még szomszédom szekrényében. Télikabát, alsóruha, két pár nylon harisnya, gyerünk. 1220 Second Ave. a főraktár. Az első 15 font $5.50, aztán 20 cent minden további font Aszonygya Brack Miklós: “Még az eddigi rekordot Is meggyorsítják” Nemondja? “Igenis. Antwerpenből express truckok viszik egyenesen Pestre öthat nap alatt.” “Ez már döfi”, mondok.. “Onnan ide 17 hét, innen oda 4 hét. Mégis nem olyan utolsó ez a mi Pedlow-Brack Akciónk, mint az Árokszállási pósta. Aztán még hozzáteszi Brack Miklós: “Minden font két dollára van biztosítva és már benne is van a dij a viteldijban.” Itt meg zárójelben meg akarom jegyezni, hogy a könyvek nem eladók, mert az a kis irás nem az én könyveimet akarja advertájzolni, hanem a szegényeknek szóló segítséget. Mert. bizony otthon még az itteni újságírónál is szegényebb az a pár millió, aki hírmondónak megmaradt. Jó tanács — Doktor ur, hogyan élhetek száz esztendeig? — Hagyjon fel az itallal, ne dohányozzék és kerülje a nőket! — S akkor fogok élni száz évig? — Nem, de legalább olyan hosszúnak fog tűnni. Licitálás Két pipogya férj a feleségéről beszél. Azt mondja az egyik: — Az én feleségem olyan kövér hogyha ránézek, kenyeret kell enni hozzá. — Az enyém pedig olyan magas — mondja a másik — hogy egy székre kell állni neki,'’ ha a fogát meg akarja pucolni. Nők maguk közt Két hollywoodi operettszínház bájos nőtagja beszélget az utcán. Az egyik a barátjáról beszél:' —Újabban csak azért teljesíti minden kívánságomat, mert folyton azzal fenyegetem, hogy faképnél hagyom. — Szép, szép, — mondja negédesen a másik,—de mit fogsz csinálni, ha rád un? — Akor azzal fogom fenyegetni, hogy nem megyek’ le a nvakáról! ’ Világtalan Kohn rendel a pincérnél: — Pincér, hozzon nekem egy kávét! — Milyen legyen? Világos? — Nüná, világtalan! ELSŐ MAGYAR TEMETKEZÉSI VÁLLALAT — ALAPÍTVA 1904-BEN FRANK C. DAVID 348 EAST 55th STREET NEW YORK Telephone: PLaza 3-3200-1 38-25 — 31st STREET LONG ISLAND CITY, N. Y. Phene: IRcnsides 6-8120-1
