Amerikai Magyar Hírlap, 2017 (29. évfolyam, 1-50. szám)
2017-01-06 / 1. szám
A nagy migránskérdés: mi válik valóra Trump legfontosabb kampányfogásaiból? Abban, hogy az Amerikai Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak hívják majd, két kampányígéretnek biztosan jelentős szerepe van - mindkettő a bevándorlással kapcsolatos. Az egyik szerint egy falat építenek végig az amerikai-mexikói határ mentén, a másik szerint pedig kirakják az országból azokat a bevándorlókat, akik nem rendelkeznek megfelelő iratokkal. Ahogy Trump januári hivatalba lépése közeleg, úgy tűnik egyre kevésbé teljesíthetőnek a választási eredmények alakulására is komolyan kiható két ígéret. Hiába ugyanis az elnöki szándék, egyáltalán nem biztos, hogy emögé meg tudja szerezni a szükséges politikai támogatást is Trump. A Bloomberg friss összállítása szerint három republikánus szenátor most azon dolgozik (a demokratákkal együtt), hogy megvédjenek 750 ezer fiatal, amerikai papírokkal nem rendelkező bevándorlót a kitelepítéstől, ha esetleg Trump tényleg visszavonná azt a 2012-es Obama-programot, amely az illegális bevándorlók gyermekeinek teszi lehetővé, hogy az országban maradjanak. Trump ugyanis azt ígérte: hivatalba lépése után az első napokban több millió bevándorlót utasít majd ki az Egyesült Államokból. (A papírok nélkül Amerikában élő illegális bevándorlók száma meghaladja all milliót.) A republikánus szenátorokkal kiegészült demokraták január 3-án mutatják be a Kongresszusban azt a javaslatot, amely azt célozza: a szüleik által, önhibájukon kívül az USA-ba érkezett gyerekek maradhassanak az országban, fejezhessék be tanulmányaikat, válhassanak részévé a társadalomnak. Bár Trump nem vonta vissza azóta sem azt az ígéretét, hogy visszavonja Obama bevándorlással kapcsolatos rendeletéit, egy interjú alapján elképzelhető, hogy maga is hajlik egy olyan megoldásra, ami nem jár a gyerekek kiutasításával. A Bloomberg egy augusztusi kutatást is idéz, miszerint miközben az összes szavazónak csak 38 százaléka szeretne falat építtetni a mexikói határra, a Trump-szavazóknál ez az arány 79 százalék. Jelenleg egy nem egybefüggő, összességében közel 1000 kilométeres kerítésrendszer áll a határon, Trump ezt váltaná fel egy jóval erősebb, hosszabb (3000 kilométernél is hosszabb) fallal. A republikánus politikusok azonban mind az alsóházban, mind a szenátusban máshogy gondolkodnak erről a kérdésről, mint az elnök: sokkal inkább a meglévő kerítésrendszer megerősítését, több őrjáratot és drónok bevetését szorgalmazzák a falépítés helyett. Kérdés, hogy ez mennyire lesz elég Trumpnak: amikor legutóbb Paul Ryan republikánus házelnök arról beszélt, hogy mindig a helyszíni viszonyoktól függ, hogy pontosan mire is lesz szükség az egyes határszakaszokon, a leendő elnök úgy reagált: “Meg fogjuk építeni azt a falat, Paul, hidd el nekem”. A 2008-as republikánus elnökjelölt, John McCain is a fal ellenzői között van: szerinte is szükség van a határvédelem jelentős megerősítésére, de ő sokkal inkább a technikai megoldásokban hisz, nem pedig egy óriási fal építésében. Közben más republikánusok Izraeltől tanulnának falat építeni: az izraelieket a palesztinoktól elválasztó fal (amiről a nemzetközi bíróság már több mint egy évtizede kimondta, hogy jogellenes, de még mindig ugyanúgy áll) egyfajta mintaként szolgálhat. A fal legérdekesebb része persze a finanszírozás, mégpedig egy másik Trump-ígéret miatt: a leendő elnök ugyanis mindezt a mexikóiak pénzéből húzná fel. Ezt egyelőre kevesen tartják reális elképzelésnek a törvényhozásban. Trump korábban 8 és 12 milliárd dollár közé tette a költségeket, szakértők szerint ennél azért többe lenne egy ilyen építmény, akár 15-25 milliárd dollárba is kerülhet, privatbankar.hu DR. CSETŐ ILDIKÓ Ügyvéd - Attorney at Law PRACTICE LIMITED TO IMMIGRATION LAW • ZÖLDKÁRTYA ÉS VÍZUM ÜGYINTÉZÉS • CSALÁDEGYESÍTÉS: házasság, szülő, gyermek, testvér behozatala; • MUNKA VÍZUMOK: "H" - egyetemi végzettségűeknek, és ”L" - magyar, vagy más külföldi cég vezetőinek, a most bejegyzésre kerülő vagy már működő USA (leány) vállalathoz történő áthelyezés alapján; • USA MUNKÁLTATÓ ÁLTALI "LABOR CERTIFICATION"; • INGYENES ZÖLDKÁRTYA LOTTÓ BEADÁS; • MENEDÉKJOG, ASYLUM a hazájukban üldözötteknek (faji, etrúkum, stb.); • HITELES FORDÍTÁS 11959 Crest Place Beverly Hills, CA 90210 TEL.: (310) 858-1987, FAX: (310) 858-6842 MEGRENDELŐ LAP Megrendelem az Amerikai MAGYAR HIRLAP-ot és az előfizetési díjat mellékelem (csekk v. Money Order). Elektronikus kézbesítéssel is megrendelhető az egész világra. Információ az amhir.com oldalon. Név: .................................................................................................. Utca, házszám: ............................................................................... Város, állam: .................................................................................. Telefon: ........................................... ZIP Code: ....................... Köszönjük! Cím: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 144 S. Rossmore Ave., Los Angeles, CA 90004 Telefon: (626) 765-4534 ELŐFIZETŐI AKCIÓ Azoknak az olvasóinknak, akik új előfizetőt ajánlanak, és ismerősük előfizet a Hírlapra, az új előfizetés időtartamának felét megkapják ajándékba. Ajánló neve:............................................ Zip kódja:................. Obama kapkod, Putyin rá se hederít, Trumpot várja . Az amerikai elnökválasztás váratlan eredménye óta sok szó esik arról, hogy internetes álhírterjesztés és titkos adatok megszerzése is nyilvánosságra hozatala is szerepet kaptak a kampányban, így természetesen befolyásolhatták a végeredményt. Oroszországot is vádak érték, most pedig bizonyítottnak tekintik, hogy nem csak kémkedik az interneten, hanem behatolt politikai szervezetek, elsősorban a demokrata párt szervereire, és elektromos hálózatok elleni cybertámadások lehetőségét is megteremtette. Az utolsó heteit töltő amerikai elnök az orosz kémkedések és cyberakciók miatt gyorsan kihajított 35 diplomatát, mint lehetséges kémet az országból. A kissé divatjamúlt, mondhatni 20. századi megoldás inkább tűnik kapkodásnak, mint megfontolt diplomáciai lépésnek, ráadásul többet használ, mint árt a nyerő szériában lévő orosz elnöknek. Obama elnök reakciója inkább tűnik érzelminek, mint átgondoltnak. Obama eleve kényelmetlenül érezheti magát, hisz az utóbbi időben sorozatosan alulmaradt Putyinnal szemben az elmúlt évek, mondjuk úgy, kvázi hidegháborújában úgy Ukrajnában, mint Szíriában. Még a korábbi egyértelmű stratégiai szövetségesek, mint Törökország és Szaúd-Arábia, is összemelegedtek Oroszországgal. Minderre gyorsan egy elavult reakció következett: pár tucat diplomata és családjaik kiutasítása. Egy ilyen lépés önmagában nem jó semmire, különösen úgy nem, hogy az ellenfél az erő pozíciójából nagyvonalúan eltekint a válaszlépéstől, ezzel hangsúlyozva a távozó elnök béna kacsa jellegét, és jelezve, hogy már féllábon is kibírják, amíg hivatalba lép az új elnök, akivel vélhetően sokkal könnyebben szót értenek. A Washington Post szerint az orosz külügyminisztérium szóvivője az Obama-kormányzatot egyszerűen elkeseredett és frusztrált külpolitikai lúzerek csoportjának nevezte. Egyes vélemények szerint Trump a mostani lépéseket egyszerűen visszavonja majd, bár ez valószínűleg nem ilyen egyszerű. Donald Trump pártjában van egy nem kis csoport, aki a hidegháborús gondolkodást támogatja, és folytatni akarják az oroszokkal szembeni keménykedést. Közülük a legszélsőségesebb John McCain korábbi elnökjelölt, aki igen harciasán reagált, ráadásul az ukrán tévében, ezzel újra hamis reményeket ébresztve az ukránokban. A cyberakciókat háborús cselekményeknek minősítette, amiért megtanítaná kesztyűbe dudálni az oroszokat. Csakhogy a szuperhatalmi státuszát lényegében visszanyert Oroszországot már nem olyan egyszerű kesztyűbe dudáltatni, mint egykor Jelcin megalázott, kiszolgáltatott országát. Sőt, egyelőre inkább úgy tűnik, Putyin az, aki a tempót diktálja. Trump, ha a mostani lépéseket nem is vonja vissza, korábbi jelzéseinek megfelelően sokkal pragmatikusabb viszonyt alakíthat ki Oroszországgal. Szemben az igazi hidegháborúval, amikor a különböző társadalmi rendszerek miatt a két szuperhatalom egymás esküdt ellensége volt, most semmi ok nincs arra, hogy a két ország között rossz legyen a viszony. Ezt láthatólag Trump rég felismerte, és ha ennek megfelelő külpolitikát folytat, rögtön megnőhet a népszerűsége, hamar legyőzheti a vele szemben fennálló előítéletek nem kis részét. A két nagyhatalom közti jó kapcsolat, sőt együttműködés ráadásul sokat hozhat a világnak. privatbankar.hu LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. Linden szemvizsgálat SZEMÜVEG upKjmetry. kontaktlencse O ONE-HOUR SERVICE in most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁS: Uétffttól péntekig 9 a.m. - 8 p.m. Szombaton 8 a.m. -6 p.m. Vasárnap 10 a.m. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-800-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 Emily Linden, O.D. Január 6,2017 Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 - 161) Megjelenik minden pénteken, kivéve két hetet augusztusban Published weekly, except two weeks in August PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 144. S. Rossmore Ave., Los Angeles, CA 90004 Szerkesztőség és ügyfélszolgálat: Hétfő - Péntek 10AM - 4PM PST Tel: (626) 765-4534 E-mail: editor@amhir.com * Web: amhir.com KIADÓ: JULIUS JANCSO - PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR FELELŐS SZERKESZTŐ: HEGEDŰS ATTILA - EDITOR FŐMUNKATÁRSAK: FÖLDES TAMÁS, VOISIN ÉVA, Dr. FRIEDMAN ANDREW, Dr. CSETŐ ILDIKÓ, CLAIRE KENNETH (tb.) MUNKATÁRS: HEGEDŰS ANDREA Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $60. USD, fél évre $35. USD First class: Kanadába egy évre $100. USD, fél évre $60. USD Külföldre (Kanada kivételével) egy évre légipostán $160. USD, PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 144 S. Rossmore Ave., Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible.
