Amerikai Magyar Hírlap, 2017 (29. évfolyam, 1-50. szám)
2017-01-06 / 1. szám
Huszonöt éve szűnt meg a Szovjetunió Negyedszázada bukott el a Szovjetunió, amely fennállásának hetven éve alatt alapvetően befolyásolta a XX. század történelmét, és sokáig rendíthetetlennek tűnt. Jóval hamarabb került azonban leszálló ágba, mint azt a kommunista rendszerek lakói gondolhatták volna. Az óriásállam, saját propagandája szerint igazságosabb, jobb világot hozott a földre, polgári szemmel azonban sokkal inkább egy elmaradott, válságba jutott állam torz fejlődési útjának tűnt a kommunista kísérlet. A világ kommunistái, illetve az általuk vezetett államok számára mintát jelentő Szovjetunió 1922-ben alakult meg az 1917-ben széthullott Orosz Birodalom romjain folyó polgárháború végével, amit a vörösök, vagyis a bolsevikok nyertek meg. A szovjet állam megalakulásával az addigi Európa-központú világ kettészakadt, a föld gazdasági, technikai szempontból haladottabb, északi felét jellemző kapitalizmust az eurázsiai orosz impérium területén egy teljesen új rendszer váltotta fel. Kommunista magyarázat szerint az új rendszer a megnyomorított dolgozók felemelését, a gazdasági termelőegységek közösségi tulajdonba vételét és a kizsákmányoló osztályok kiiktatását jelentette, vagyis igazságosabb és jobb világot jelent. Kapitalista vagy polgári szemmel azonban egész másképp nézett ki az orosz átalakulás. Kívülről sokkal inkább úgy tűnt, hogy egy nyugati mérce szerint elmaradott és válságba jutott országban a szélsőségesek vették át a hatalmat, akik uralmuk során torz gazdaságot és elnyomó rendszert építenek. Volt, aki szépnek, más betegnek látta a rendszert, amibe kódolva van a bukás, legalábbis hosszú távon. A szovjet fejlődés kétarcú volt, amiből a világ kommunistái jó ideig csak a propaganda által sulykolt, győzedelmesnek beállított változásokat látták. Az 1917-es októberi forradalom utáni évtizedekben a hatalmas mértékű iparosításnak és infrastruktúrafejlesztésnek köszönhetően a fejletlen paraszti társadalmú ország a világ második legnagyobb gazdasági hatalmává nőtte ki magát. A Szovjet statisztikák szerint az 5,5 százalékos világpiaci részesedés 1913 és 1980 között 20 százalékra nőtt. Eközben a központilag irányított gazdaság hatékonyság és a modernizáció tekintetében hatalmas lemaradásban volt nyugati versenytársaival szemben. A megalakulása, majd a néhány évvel később kiépülő sztálinizmus utáni következő nagy váltást a második világháború hozta a Szovjetunió történetében. A kommunista óriásállam hatalmas véráldozatokat hozott a németekkel és másodsorban a japánokkal vívott háborúban, ám győztesként a világ két szuperhatalmának egyikévé vált, hatalmas hadsereggel és nemsokára kiépülő nukleáris arzenállal. Példája hatalmas vonzerőt jelentett a világ kommunistái számára, akiket Kelet-Európábán fegyverekkel segített hatalomra, és egyben csatlósaivá tette őket. Sok távolibb ország és balos mozgalom számára is mintául szolgált, amelyeket, fegyverszállításokkal és pénzzel segített. A hetvenes években már négy kontinensen álltak kommunista rendszerek, Kubától Lengyelországig, Szovjetuniótól Mozambikig, és persze ott volt a hivatalosan még ma is kommunista Kína. Nyugaton szintén erős kommunista pártok működtek, igaz a hatalomtól jórészt elzárva. A Szovjetunió ereje a felbomlását megelőző néhány évig megkérdőjelezhetetlennek tűnt, ám az ország valójában már hamarabb leszálló ágba került. Ezt azonban korabeli polgárai közül nem sokan érzékelhették, sőt, a nyolcvanas években is kevesen gondolhatták, hogy nemsokára itt a vég. A történelem menetének új utakra terelésével hetven évig próbálkozó, a társadalmi egyenlőséget hirdető, de diktatórikus pártállamként működő Szovjetunió megszűnésének fő okai közé sorolják, hogy a hatalmas és egyébként nyersanyag kincsekben rendkívül gazdag állam alulmaradt a Nyugattal folytatott gazdasági versenyben, ami megnehezítette a társadalmi stabilitás fenntartását és a fegyverkezést is. A Szovjetunió meggyengüléséhez számos meghatározó esemény járult hozzá a hetvenes évektől kezdve, a legjelentősebb az 1973-as olajválság volt, ami hosszútávon eladósította a pazarló és korszerűtlen, ezért drága nehéziparú kommunista országok gazdaságát. Ehhez jött később a hidegháborús fegyverkezési verseny, mely továbbgyengítette az ekkor már kimerülőfélben lévő Szovjetunió erőtartalékait - írja a Wikipédia. Újabb szakaszhatárt, és egyben a Szovjetunió utolsó éveinek kezdetét jelentette az új és dinamikus, addig elképzelhetetlennek tűnő reformokat erőltető pártfőtitkár, Mihail Gorbacsov uralomra jutása. A politikus belátta, hogy a korábbi politika nem folytatható, azzal a Szovjetunió ereje nem biztosítható tovább, ezért meghirdette a fennálló társadalmi rend reformját. Három fő jelszava volt: peresztrojka, vagyis a szovjet viszonyok átalakítása, glasznoszty, azaz a nyilvánosság és nyíltság növelése, valamint az uszkorenyije, a gazdaság gyorsítása, hatékonyabb fejlődésének elősegítése. Tartósan azonban ezek a reformok sem tudtak segíteni az ország állapotán, a kelet-európai rendszerváltozások évében, 1990-ben már joggal tűnhetett úgy, hiába az új szemlélet, a dinamizmus, a Szovjetunión már nem segít semmi. Gorbacsov felismerte, hogy a Szovjetunió fennállása veszélybe került. Litvánia - elsőként a tagköztársaságok között - 1990 márciusában kikiáltotta a függetlenségét, amit azonban a szovjet szövetségi szervek még nem ismertek el. 1991 januáijában a hadsereg a Moszkva-barát litván Együttélés mozgalom támogatásával kísérletet tett a szovjethatalom helyreállítására. A szovjet kommandós alakulatok több középületet elfoglaltak. A gyengülő központi hatalom azonban a visszarendeződést a nagyszabású tömegdemonstráció - százezer ember védte élő pajzsként a parlamentet - és a nemzetközi tiltakozás miatt nem tudta elérni. A politikai vezetés ezután több kísérletet tett a Szovjetunió átalakítására, és így megőrzésére, de 1991-ben a tagköztársaságok már sorra mondták ki függetlenségüket. Az ország széthullását látva a Gorbacsov-ellenes erők államcsínyt próbáltak elkövetni augusztus 19-én, kísérletük azonban megbukott. Gorbacsov hatalma azonban ezt követően egyre formálisabb és kisebb lett, és tovább folytatódott a tagköztársaságok kiválása. 1991 nyár végére már csak a közép-ázsiai területek tartottak ki, ők sem sokáig. A végső lépés 1991. december 8-án történt, amikor Oroszország, Ukrajna és Belarusz hivatalosan megállapodott egymással a Szovjetunió megszüntetéséről, majd december 12-én Oroszország is kikiáltotta a függetlenségét a Szovjetuniótól. December 21-én tíz volt tagköztársaság és a formailag egyetlen meglévő tagköztársaságnak számító Üzbegisztán képviselői kimondták a Szovjetunió megszűnését. Gorbacsov december 25-én televíziós beszédben hivatalosan is lemondott az akkor már de facto nem létező szovjet elnöki tisztségről. Az egykori szuperhatalom parlamentjének utolsó ülésére december 26-án került sor, amikor a testület feloszlatta magát és 1991. december 31-i dátummal kimondta a Szovjetunió végét, hirado.hu A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W, Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 Valamennyi programunk előtt háromfogásos vacsora rendelhető! Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! Aki még idén megteszi, 2017 évi tagságmegújítása esetén egy üveg ajándék borral kedveskedünk! Nagyon finom sütemények rendelhetők a Magyar Házból! Zserbó, krémes, dobostorta, rétes, almás pite, diós beigli, mákos bejgli és pogácsa. További információkért hívják az alábbi elérhetőségeket: Kusper Katalin 323-687-3637 vagy a Magyar ház telefonszámát. KONTÉNERES SZÁLLÍTÁS, NEMZETKÖZI SZÁLLÍTÁS, TENGERI ÉS LÉGI FUVAROZÁS, TEHERSZÁLLÍTÁS INTEREX EXPORT-IMPORT INC. 25 éve az Önök szolgálatában LOS ANGELES - PHOENIX - CHICAGO - MIAMI - NEW YORK • BUDAPEST Szállítás Lös Angeles fcStdtt Zárt konténerben, vagy fedélzeten autóját, hajóját, ingóságait és bármilyen méretű csomagjait a legkedvezőbb áron szállítjuk! Csomagolást vállalunk! Call Toll-Free: 1-800-6-INTEREX (1-800-646-8373) www.interexshipping.hu és .com BUDAPEST - HUNGARY Baksa Vámiroda Bt. 1107 Budapest, Száva u 9 +36-1/260-5833 +36-30/649-4456 baksavam@gmail.com baksavam@baksavam.hu GARDENA - LOS ANGELES Tel: (310) 516-8959 (805) 527-4006 Fax: (805)579-9611 550 W 135th Street, Gardena, CA 90248 Email Los Angelesben: interexinc@aol.com perehazy.miklos@gmail.com Figyelem, új lehetőség Los Angelesben! Valley képviselet: George Matsik Tel: (818) 782-2987 Emaii:georgematsik@gmail.com Bay area: Annette Hemera Tel: (925) 956-3905 Email iahemera@annettehemera.com így osztja meg a magyarokat az új amerikai elnök A magyarországi jobboldali pártok szavazói között nagyobb arányban vannak azok, akik örülnek annak, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke, a baloldali szimpatizánsok között viszont nagyon alacsony a republikánus politikus támogatottsága otthon is - derül ki a Medián friss felmérésnek eredményeiből. A belpolitikai ügyekre jellemző pártpolitikai megosztottság világpolitikai jelentőségű ügyekben, köztük az új amerikai elnök megítélésében is tükröződik - állapítják meg a Medián november közepén, tehát nem sokkal Donald Trump megválasztása után készített országos reprezentatív felméréseinek eredményeiből. A közvéleménykutató Facebook-oldalán közzétett grafikonból kiderül: a megkérdezettek 95 százaléka tudott arról, hogy elnökválasztás volt idén az Egyesült Államokban, és 89 százalékuk az is meg tudta mondani, hogy ki lett a győztes. Az eredményhez azonban nagyon eltérően viszonyultak a válaszadók. A jobboldali szavazók, vagyis a Fidesz és a Jobbik szimpatizánsai közül nagyjából minden második örült Trump megválasztásának: a kormánypártiaknál 47, a jobbikosoknál 53 százalék volt ez az arány. Ötödük-harmaduk nem örült az üzletember győzelmének. A baloldal szavazóinak kétharmada negatívan reagált az amerikai elnökválasztás eredményére: 66 százalékuk nem örült és mindössze 16 százalékuk örült Trump előre menetelésének. Azok körében, akik nem szimpatizálnak jelenleg egyik itthoni párttal sem, 17 százalékos volt az „örülök” és 34 százalékos a „nem örülök” aránya. Az iskolázottság is erőteljesen meghatározta a véleményeket: a diplomások 53 százaléka nem örült, és csak 30 százalékuk örült Trump győzelmének. MTI A világ leggazdagabbjainak jó volt 2016 A Kínával kapcsolatos félelmek, a Brexit és Trump győzelme sem csökkentette a leggazdagabbak vagyonát idén, sőt, 237 milliárd dollárnyi többlettel zárják az évet ahhoz képest, ahonnan elkezdték - írja a Bloomberg alapján a Portfolio. A Bloomberg Billionaire Index adatai szerint a leggazdagabbaknak az év elejéhez képest 237 milliárd dollárral több vagyonuk van, az index alapján az összesített vagyon 5,7 százalékkal 4,4 ezer milliárd dollárra nőtt. A legvagyonosabbak között is Warren Buffett zsebelte be a legtöbbet idén, 11,8 milliárd dollárral növelve a vagyonát. Ennek eredményeképpen Buffett vagyona 19 százalékkal ugrott meg, elérve a 74,1 milliárd dollárt, hvg.hu HÁZHOZSZÁLLÍTÁS ÉS FELVÉTEL, HAZATELEPÜLÉS VÁMÜGYINTÉZÉS, DMV ÜGYINTÉZÉS Január 6,2017
