Amerikai Magyar Hírlap, 2014 (26. évfolyam, 1-39. szám)
2014-08-29 / 33. szám
Meggyújtottuk a „Lármafát”! Dicső elődeink, főleg a hegyes vidékeken, magaslatokon elhelyezett 8-9 méter magas, szurkos szalmacsóvákkal betekert fenyőrudak meggyújtásával adtak vészjelet egymásnak az ellenség közeledtéről, vagy bármilyen közvetlen veszélyről. Ezek a szurkos fák voltak a lármafák. A lármafák mellett állandó őrszem vigyázott, aki a szalmakötél végét, - amellyel az egész fa körül volt tekerve, s amely leért egészen a földig, - veszély esetén, illetve egy másik lármafa füst-, vagy tűzjelének észlelése alkalmával azonnal meggyújtotta. így, az egymástól látótávolságra elhelyezett lármafák egész láncolata rövid idő alatt jelezte a veszélyt az egész környék lakosságának. Éjszaka a lármafa fénye, tüze adott jelt a katonaság mozgósítására és a lakosság menekülésére. Az erdélyi országgyűlés 1788-ban a török támadás hírére elrendelte, hogy a havasi ösvényeket be kell vágni és lármafákat kell felállítani. Érdekes, hogy ennek a hatékony jeladási eszköznek csak töredék-emlékei maradtak fenn, azok is főleg Erdély keleti és déli határvidékein. Használata egyébként visszanyúlik a honfoglaló idők gyepűőrző és határőrző hagyományaihoz. Kányádi Sándor “A békási birkapörkölt” című meséjében is felbukkan a lármafa, sőt azt is megtudjuk, hogy mit jelentett, ha égett: “Aztán útnak indította a két hírvivőt, (...). Tanácsot ült a kapitányokkal, és meggyújtatta a lármafákat. Az volt akkoriban a távírópózna. Egy-egy égetett, szurkozott fenyőfa minden falu határában, s amikor azok kigyulladtak, az asszonyok s a gyerekek hamar elrejtőztek, a férfiak meg fegyverbe álltak.” Ma már nincs szükség lármafákra - gondolnánk. Az internet és a technológia világában minden (jóváhagyott és válogatott) hír szinte azonnal körbejárja a világot. TV előtt ülve, karosszékből nézzük a háborúkat, mintha csak egy érdekes focimeccset néznénk. Elménket, agyunkat, lelkünket formálja, torzítja és remekül tompítja a tudatosan megalkotott és prezentált világkép, mely sarkából fordítja ki a normálisát, az isteni rend által megalkotott “jót” és állítja be természetesnek, helyesnek s lassan már kötelezőnek a torzat, a bűnt, az embertelent. Fényárban úszó világban élünk, de mégis a lelki, szellemi és kulturális sötétség egyre átláthatatlanabb. Ebben a valós helyzetben, mi most meggyújtjuk a lármafákat, hogy figyelmeztessünk a minden értéket egybemosó, globalizált világ közvetlen veszélyére. Nem szeretnénk, ha gyermekeink, a felnövő magyar nemzedék áldozata lenne ennek az irányzatnak. Hogyan és mit tehetünk ellene? Sokan úgy gondolják, hogy semmit, mi azonban töretlenül hiszünk a nevelés, az oktatás erejében, a példamutatás varázsában. Reményik Sándor, magyar iskolánk névadója, a Trianon utáni lehetetlennek látszó kisebbségi sorsról, a túlélésről, minden szkeptikus számára annyit mondott: túlélni, megmaradni “nem lehet, de kell!” Nos, ez a mi feladatunk is. Külföldön élve és gyerekeket nevelve mondhatjuk azt, hogy nem lehet nem beolvadni, nem lehet idővel nem elveszíteni a gyökereket, nem lehet, de kell! Azaz kötelességünk mindent megtenni azért, hogy életben maradjunk, sőt jól éljünk - és ezt elsősorban nem anyagilag és kényelmileg értem, hanem kulturálisan, szellemileg, morálisan. Lehet, sokan azt mondják, hogy ez lehetetlen, mi akkor is megpróbáljuk, mert meg kell tegyük. Immár két éve gondolkodunk azon, hogy mi legyen azokkal a fiatalokkal, akik úgymond kinőttek a magyar iskola padjaiból. Több ötlet fogalmazódott meg, majd ez év márciusában megszületett a gondolat: létrehozunk egy diákszínpadot, mely darabjaival, előadásaival a magyar múlt értékeit, a magyar mondavilág kincseit, nagy magyarok élettörténetét és történelmünk kiemelkedő eseményeit fogja dramatizált formában színpadra vinni. Miután elképzelésünket nemcsak a saját munkatársaink, de a Hungary Initiative Foundation is jónak gondolta, hiszen a megalakulást és az október 25-én esedékes első előadást anyagi támogatásban is részesítette, ezennel örömmel bejelentjük a Los Angeles-i magyar közösség számára a Lármafa Diákszínpad megalakulását. Célunk: őseink értékeire ébreszteni a mai magyar nemzedéket, rávilágítani végre az igazi, hamisítatlan magyar történelemre. A Lármafa Diákszínpad munkáját szakember csapat vezeti. Képzett színpadi rendezők, magyar nyelvtanárok, koreográfusok, néprajzosok, írók-költők segítik a munkát a szövegkönyvek megírásától a színpadi megjelenésig, beleértve az előadások angol feliratozását is abból a célból, hogy értékeinket a magyarul nem értők is megismerhessék. Jelen cikk üzenete nem csupán a Lármafa Diákszínpad megalakulásának bejelentése, hanem felhívás minden magyar fiatal számára, (15-25 év) jelen vagy volt magyar iskolások, cserkészek, stb. felé, akik tehetséget, hajlandóságot éreznek magukban egy ifjúsági színjátszókörben való részvételre, jelentkezzenek nálunk. A közös munka, a közös szolgálat, a közös nemzetápolás áldását és sikerét kínáljuk. Adjunk környezetünknek “emberségből példát, vitézségből formát” (Balassi Bálint - Egy katonaének) A Lármafa Diákszínpad első meghallgatására és válogatására augusztus 24-én, a másodikra augusztus 31-én kerül sor. Az érdeklődők és jelentkezők kérjük hívják a lelkészi hivatalt a 818 344-1885-ös telefonszámon, vagy küldjenek emailt a gracehungarian@gmail.com címre. A Lármafa Diákszínpad első bemutatójára 2014. október 25-én szombaton délután kerül majd sor, egy egész napos történelmi magyar nap keretében, melynek záró eseménye a magyarországi Historica Zenekar koncertje lesz. Szeretettel várunk minden érdeklődőt. Mi meggyújtottuk a lármafát, hogy gyermekeinkasszonyaink biztonságban, férfiaink pedig lelki és kulturális fegyverzetüket magukra öltve védjék meg magyar múltunk kincseit a jövendő számára. _T , , . „ „ .... Nt. Jakabffy Zsolt Attila Kínai ajándékok Amerikában Kínaiak kritikus megjegyzésekkel illették az ország egyik legismertebb milliárdos házaspárját azt követően, hogy 15 millió dollárt adományozott a világ egyik legrangosabb és leggazdagabb amerikai egyetemének, a Harvardnak. Az ingatlanbirodalma révén ismertté vált Pan Si-ji és Csang Hszin, a SOHO China óriáscég tulajdonosai a napokban százmillió dolláros alapot hoztak létre, amelynek rendeltetése a hátrányos helyzetben lévő kínai diákok tanulmányainak támogatása rangos külföldi egyetemeken. Úgy tudni, az Ivy League nevű észak-amerikai - nyolc elit felsőfokú intézményt összefogó - szervezet is már kapott belőle. Miközben Kína a világ legnagyobb forrása lett a külföldön tanuló diákoknak, s az Egyesült Államokban több mint egynegyedét adják a külföldi diákközösségnek, az adományozók azt hangoztatták, hogy a SOHO China ösztöndíjai kifejezetten a kevéssé tehetős, de tehetséges diákok külföldi továbbtanulását kívánja támogatni. A házaspárt most azért támadták jó néhányan a netes közösség tagjai közül, mert úgy vélik, a hátrányos helyzetűek saját hazájukban is jelentős segítségre szorulnának, mi több - egyesek szerint - „jobban meg is érdemelnék” az adományt. Csang Hszin az interneten maga is magyarázattal szolgált. Mint fogalmazott, a szegények támogatásával azt szeretnék elérni, hogy a magas színvonalú oktatás ne csak a tehetősek kiváltsága legyen. Ezek az ösztöndíjak változtatni fognak e jelenségen - jegyezte meg. A nő egykor gyári munkásként dolgozott, de később elvégezte a Cambridge-i Egyetemet, és férjével a szupergazdagok első nemzedékéhez tartozik. MTI HUNGARIAN CULTURAL ALLIANCE - MAGTÁR RENDEZVÉNYEI 920 S. Olive Street, Los Angeles, CA 90015, 213.670.0005 www.hungarianculturalalliance.org info@hungarianculturalalliance.org Dél-Californiai Amerikai-Magyar Club, Inc. 992 San Bernardino Ave, Rialto, CA PO Box 990, Bloomington, CA 92316 Tel: 909-873-1081 HAWAII BÁL 2014. szeptember 7-én déli 12 órától Mindenkit szeretettel várunk, tagjainkat, barátainkat, valamint minden amerikai pártolónkat a Dél-Californiai Amerikai Magyar Club helyiségeibe. Belépő ebéddel: $15 * Gyermekjegy ebéddel: $5 A hangulatos szórakoztató és tánczenét Baky Józsi szolgáltatja. Énekel: Semegi János. A kitűnő ebédet Cserni Erzsiké készíti. Sorsolás! Ajtódnak! Ha a megszokott helyére igényt tart, helyfoglalás feltétlenül szükséges az alábbi telefonszámok egyikén: 951-769-6080 * 951-679-1995 Csak románul szólnak, a magyarok meg némák Civil aktivisták szerint az erdélyi magyarság alig él a Románia törvényei által is biztosított nyelvi jogaival. Landman Gábor, a European Language Right (Európai Nyelvi Jogok) nevű hollandiai alapítvány Erdélyben élő elnöke és Lakó Péterfi Tünde marosvásárhelyi blogger és aktivista a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott pódiumbeszélgetésen szólt tapasztalatairól. Landman Gábor szerint Erdélyben mintegy 1500 olyan települési önkormányzat létezik, amelyben magyarul is közzé kellene tenni az önkormányzati határozatokat, de ez csak az önkormányzatok töredékénél történik meg. Szerinte megannyi magyar többségű, magyarok által vezetett település van, amelynek honlapján kizárólag román nyelvű szövegek olvashatók. Úgy vélte, Erdélyben egyelőre hiányzik az a civil tudat, mely kikényszeríthetné a magyar nyelv használatát a hivatalokban. Hozzátette, az erdélyi magyarok úgy gondolják, hogy a politikusok dolga síkra szállni a nyelvi jogok érvényesítéséért, holott ezért mindannyian tehetnének. „A nyelvi jogokat érvényes törvények biztosítják, ezek alkalmazásához nincs szükség politikusokra. A betörőt is a politikus közbenjárása nélkül veszi őrizetbe a rendőrség” - jelentette ki a hollandiai aktivista. Az MTI kérdésére kijelentette, nem elsősorban a pénzen múlik, hogy az önkormányzatok nem élnek a kétnyelvűséggel. Szerinte egy három fordítóval és egy jogásszal működő iroda akár száz önkormányzat fordítási igényeit is kielégíthetné. Lakó Péterfi Tünde csak részben osztotta Landman Gábor véleményét. Úgy vélte, hogy az erdélyi magyarság politikai érdekképviseletének mindent meg kellene tenni a jogok érvényesítése érdekében. Az aktivista azt sérelmezte, hogy az erdélyi magyar politikai elit a civilek felkarolása helyett hajlamos ellene irányuló támadásnak venni a nyelvi jogokért indított civil kezdeményezéseket, a számonkérést. Lakó Péterfi Tünde nevetségesnek tartotta, hogy a 45 százalékban magyarok által lakott Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) önkormányzati képviselői csak tiltakozásból kezdtek fél éve magyarul beszélni az önkormányzati üléseken, és azóta ezzel is felhagytak. A román törvények értelmében azokon a településeken kell biztosítani a magyar nyelv használatát az intézményekben, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot. MTI Mennyi pénz kell a sikerességhez? Mitől érezheti magát sikeresnek az ember? Sokan sokfélét mondanak erre a kérdésre: a megbecsülés, a projektek jó lezárása vagy éppen a fizetés. A nagy fizetés ugyanakkor nem mindig kelti fel az emberekben a siker érzését - legalábbis ez derül ki egy amerikai kutatásból. Nem mindig a hatalmas fizetés kelti fel az embereknek a sikeresség érzetét - írja a Business Insider. Az Egyesült Államokban egy online kutatás keretében több ezer embert kérdeztek meg arról, hogy mekkora fizetés mellett érzik sikeresnek magukat. A legtöbben úgy válaszoltak, hogy évi 70 ezer dollár körül van ez az összeg. Ez ráadásul igen reális, mivel az amerikai éves átlagfizetés 46 ezer dollár körül van. A kutatás szerint ez a szint ráadásul ott van, ahol a legtöbb megkérdezett jelenleg is keres, vagy épp egy szinttel van a mostani kereseti szintje felett. Ez azt jelenti, hogy a sikeres karriert pénzben relatívan mérik az emberek, a körülöttük élők és saját maguk helyzetéhez képest állítják be önmagukat, hvg.hu Augusztus 29, 2014
