Amerikai Magyar Hírlap, 2013 (25. évfolyam, 1-50. szám)
2013-06-21 / 25. szám
Felső-magyarországi váraink XIII. Sárospatak vára Tempósan haladok az M30-as autópályán Miskolc városa felé. Felsőzsolcát elérve rákanyarodok a 37-es számú főútvonalra, ami Sátoraljaújhely irányába vezet. Szerencset elhagyva, „ügetőre” fogom a léptet, a Bodrog völgyében végig a hegyalja alatt. Balra a történelmi borvidék szőlészetei, borospincéi, az orvosság számba menő nedűk tengerében. Jobbra a Bodrog-menti települések, beágyazva a gazdag termőföldek és a roskadásig telt éléskamrák sokaságába. Nem hiába fájt hajdan mindenféle nációnak a foga erre a „kincstárra”. Nem késztetem „lovam” a száguldásra, inkább gyönyörködöm a környék szépségében. Végül elérek mai célomhoz, Sárospatak gyöngyszeméhez a Rákóczi várhoz. Szomorkás az idő; kicsit szeles, hűvös, de ezen késő őszi napon, már nem várhat az ember, strandolásra alkalmas klímát. Elsődlegesen a városban, majd a vár előtti parkban teszek sétát a hatalmas fák bűvöletében, melyek már láttak és túléltek egyet, s mást az elmúlt időkben. Viszontagságos létüket summázza az évszak által bekövetkezett látvány, részben színesek, részben csupaszok, ők már készülnek a hibernációs pihenésükre. Barangolás közben visszalépdelek a múltba, megidézendőn a vár történetét. Valójában Patak, már ősidők óta lakott terület. Honunk visszafoglalását követően, az első erődítményt még I. András építette, ami nem a jelenlegi vár helyén állott. Mivel kereskedelmi út halat át e vidéken keresztül, itt egy állomást, kellett létrehozni, melynek feladata volt a vámszedés, védelmi erődítmény, és pihenő. A környéken ez időben földműveléssel és állattartással foglalkoztak. Az akkor még csak falu számba menő Patakon, „Minden tíz falu építsen templomot! ” királyi elvárásra egy rotunda (körtemplom) épült. Későbben már II. András idejében, királyi udvarházat jegyez a krónika, ahol is megszületett András lánya, Erzsébet, akit későbben szentté avattak. A tatárjárás alatt a barbárok teljesen lerombolták és felégették Patakot. Lakóit lemészárolták, csak kevesen tudtak elmenekülni a Zemplén erdeje nyújtotta búvóhelyekre. Miután a hordák eltávoztak az országból, az életben maradottak visszamerészkedtek és elkezdődött az újjáépítés. IV. Béla újabb telepeseket hívott az elnéptelenedett környék megműveléséhez. A közeli Sátoraljaújhelyen egy kővárat is építettek, ami „castrum Patak” néven volt jegyezve, ezért sokáig tévhit uralta a Pataki várat, hiszen ennek tulajdonították az elődjét. Mára már bebizonyosodott, hogy a mai sárospataki vár jóval későbbi építmény. Az Árpád-ház kihalását követően, az interregnum éveiben a Zemplént uraló Aba nemzetség, igába hajtotta a környék földesurait, és neki kellett megfizetni a máskor királyoknak járó adókat. Károly Róbert miután megszilárdította hatalmát, leverve az országot felosztó „kiskirályokat”, Patak újólag virágzásnak indult, királynéi birtok lett és a környéket uralva, szőlőtermelői, mezővárosi rangot kapott. Az egykori rotunda templomot lebontották, és helyére egy gótikus plébánia-kőtemplomot emeltek. Természetesen a kor szokásainak megfelelően erődítéssel vették körül. Luxemburgi Zsigmond, hatalmának megszilárdítása érdekében az egész országban birtokokat osztott a kor bárói elitjének, így Patak Perényi Miklós, Szörényi bán kezére került. Később tulajdonosváltás következett, mikor Pálóczi György Esztergom érseke mondhatta magáénak. 1440 körül a cseh huszita fivérek foglalták el a környéket, majd Sárospatakon az egyik kolostorba fészkelték be magukat és körülötte egy erődítést építettek ki. Csak tizennyolc év elteltével sikerült kifüstölni őket egy összefogást követően. így kerülhetett vissza a Pálóczi bárói család kezére. Mátyás korabeli engedélye nyomán az egyik Pálóczi ág Patak északi részén emelt egy erődített udvarházat, míg a másik ág a déli részen építette ki a családi „palotát” szintén egy erődítéssel körbevéve. Azonban ezek még mindig nem a mostani vár elődjei. Az 1526-os mohácsi tragédiában, Pálóczi Antal is életét vesztette. Magtalan halálával örökös nélkül maradt a birtok, melyen az özvegy nem sokáig tevékenykedhetett, mert a szomszédos földesúr ama Perényi Péter Abaúji főispán, kihasználva a belháborús helyzetet, fegyvereseivel elfoglalta az özvegy birtokait. Perényi báró, mint koronaőr bírta Szapolyai János kegyeit, és miután királlyá koronázták, még birtok megerősítési adománylevelet is.kapott, emellett még erdélyi vajda méltóságos címet is kapott. 1528-ban az erődített várkastély falai romba dőltek, ekkor döntött Perényi báró egy új vár építéséről. 1534-től kezdődően épülni kezd az új létesítmény, ekkortól számlálhatjuk éveit a mai pataki várnak. Ez időben épült meg a 20x20 méteres négyszög alapterületű, vaskos falakkal ellátott többszintes lakótorony, aminek tetejét vörös színű zsindellyel fedték, ennek köszönhető a vörös torony elnevezés. Egy erős várfallal védelmezték, majd a város, központi részét is erődített falakkal vették körbe, ami egy külső várként szolgált. 1540-ben a vörös torony mellé egy palotaszárny, lakóépület építése vette kezdetét, de ezt már Perényi Gábor fejezte be 1563-ban. Valószínűsíthető, hogy a tornyot körülölelő ötszegletű elővédbástya is ekkor épülhetett. Perényi úr halálát követően a szepességi kamara kezelésébe került, zaklatott élet vette kezdetét. A királyi várkapitányok nem törődtek állagával, mígnem Dobó Ferenc vette zálogul, ő igyekezett javítani állapotán. 1604-ben Bocskai hajdúi foglalták el, végül Lorántffy Mihály főnemes vette tulajdonba zálogbirtok gyanánt. Patak ismét elkezdte a virágkorát élni. Hamarosan Lorántffy Zsuzsanna hozományaként, Rákóczi György földbirtokos uradalma lett, aki nyomban hozzákezdett a nagyszabású átalakításokhoz. A keleti szárny új szintet kapott, megépült egy új bástya, a déli szárnyra is ráhúztak egy szintet, a vörös-toronyra is egy plusz szint épült ágyúállásnak, majd a gúlatető négy sarkára apró őrtornyokat emeltek. Mindezek elkészültek 1658-ra. Miután itt robban ki a Wesselényi-összeesküvés 1670-ben, annak leverését követően, császári csapatok szállták meg a várat. Később Thökölynek sikerült egy rövid időre elfoglalni, de a császáriak két év után ismét visszavették. 1694-ben II. Rákóczi Ferenc feleségével ideköltözött. 97-ben Tokaji Ferenc felkelői elfoglalták, 1702-ben a császáriak a külső várfalat felrobbantották és a vörös-torony egy részét is megrongálták. Rákóczi kurucai 1703-ban ostromot követően tudták elfoglalni, viszont a várkastély leégett. 1708-ban a nagyságos fejedelem ide hívta össze az országgyűlést. Miután a szabadságharc elbukott, Patak, császárhű osztrák családok tulajdona lett. 1875-től a Windisch-graetz família bitorolta. Ezekben az időkben fokozatosan átépítették. Azért még akadt mit felújítani, hiszen a régészeti feltárások, az 1945-ös államosítást követően elkezdődtek és a mai napig nem fejeződtek be. Ezzel párhuzamosan a helyreállítási munkák is zajlottak, illetve zajlanak a mai nap is. Most érkeztem el a pontra, amikor is a szemnek kell megadnom az élvezetet. Az úgynevezett Perényi-szárnyon, mielőtt még besétálok a várkapun, szemügyre veszem a száraz várárokban sétálgató színes pávákat, melyeknek otthonául szolgál az egykori boltíves falazat. Áthaladva a szerény, hivalkodástól mentes várkapu alatt, az udvar látványa ejt rabságba. Szembe ötlő rögtön a gyönyörű, oszlopos, árkádos lépcső a Lorántffy szárnyon. A palota épület, a félig lerombolt, de tartósított tornyok, bástyák és várfalak bejárása után a belsővár palotaszárnyában és a Vörös-toronyban, a Magyar Nemzeti Múzeum által berendezett Rákóczi múzeum relikviáit, (természetesen idegenvezetéssel) csodálhatom meg. Mindezek szépségét szavakkal meg sem kísérlem lefesteni, mert hamvában halt vállalkozás lenne. Sajnos még megörökíteni sem lehetett, mivel a kiállításon sem fotó, sem videó felvételt nem szabad készíteni. A kőtári szemlélődést követően a kávézó nyújtott egy kis pihenőt, hiszen a gazdagon felkínált látnivalók nézelődésébe belefárad a vándor, tehát megjár egy kis felfrissülés. Eközben, lehet az élményeket rendszerezni és elraktározni. Miután ezt megteszem, elbúcsúzom a nagyságos fejedelem egykori otthonától, „bakra ülvén, a lovak közé csapok” és otthonomnak veszem az irányt. Albert Ferenc AUTO * HOME * LIFE Gets You Back Where You Belong 21st Century insurance customers % CALL & SAVE UP TO 18 ON YOUR HOMEOWNERS DIRECT * NO BROKER FEE 818 981-8424 Sokol Insurance Agency * Lie # 772323 A sárospataki Rákóczi vár A sárospataki Rákóczi vár bejárata Várfal lőrésekkel Highest Quality Care at the Best Price! Elderly, Rehabilitating, Children, Newborn Beszélünk magyarul is! Ingyenes konzultáció otthonában. Hívják Piroskát vagy Krisztinát! * * * * * « * « sM Hour Immediate Response * Licensed & Insured Companions Assistants (CNA, CHHA) Nurses (RN, LVN) Newborn Nurses Nannies & Babysitters Group Child Care Live-in or Live-out Temporary or Permanent Qualified & Screened Flexible Payment Plans Most Insurances Accepted * Worker Comp. & Long Term Care AdvantagePlusAgency.com (TELEFONKÖNYV amhir.com) 800 687-8066 ^ 7^ Június 21, 2013
