Amerikai Magyar Hírlap, 2012 (24. évfolyam, 1-50. szám)
2012-05-25 / 21. szám
Les Gapay író egy magyarországi fényképen AZ APA VÉTKEI... Les Gapay írása Nemrég egy barátom életmű díjat kapott, és emiatt újra elkezdtem a Holocaust-ról gondolkodni, ami egyébként soha nem szűnt meg foglalkoztatni az elmúlt 22 évben. Randolph L. Braham és én egy furcsa pár vagyunk mint barátok, mert a szüléink a Holocaust két különböző oldalán álltak. A nekem szóló emailjeit az elmúlt 20 évben mindig úgy írta alá, hogy „Randy”, de én tisztelettudóan Braham professzornak szólítom. Braham a politikai tudományok megkülönböztetett tiszteletben álló professzora a New York City University Graduate Center-ben, ugyanott a Holocaust Tanulmányok Rosenthal Központjának igazgatója, valamint több mint 60 a Holocaustról szóló könyv szerzője. Braham szüleit és sok rokonát megölték - pontosabban, hidegvérrel meggyilkolták - a Holocaustban Észak-Erdélyben, ami a Második Világháború idején Magyarország része volt. Ő maga kényszermunkatáborban volt a háború alatt. Ezzel szemben az én néhai apám a Holocaust elkövetőinek egyike volt Magyarországon. Gyapay Lászlónak hívták, és egy erdélyi nagyváros polgármestere volt a háború alatt. 1944-ben gettót hozott létre, ahol a zsidóknak élniük kellett. Végső soron 36 ezer zsidót hurcoltak el Nagyváradról és környékéről Auschwitzba, a lengyelországi koncentrációs táborba, ahol a legtöbben közülük meghaltak. Apámat 1946-ban zsidó-ellenes háborús bűnökért távollétében életfogytiglani börtönre ítélték. Én azonban semmit sem tudtam a múltjáról, Montanában nőttem fel, ott telepedtünk le miután öt és fél évig nyugat-németországi menekült táborokban éltünk. Csak az 1987-es válópere után kezdtem felkutatni hogy ki is vagyok tulajdonképpen, és a kutatás eredményeképpen tudtam meg az igazságot apámról. 1990-ben Magyarországra utaztam, ahol rég nem látott rokonok és anyám egyik régi barátja beszélt nekem apám szerepéről a háború idején. Akkor elkezdtem nyomozni, hogy minél többet megtudjak a tetteiről. Miután Braham egyik könyvében utalást találtam apámra 1991-ben, felhívtam őt New Yorkban. Meglepte a hívásom, de nagyon kedves és segítőkész volt, és javasolta, hogy olvassam el más könyveit is, többek között azt, amelyben apám és mások háborús bűnösi ítéletéről volt szó. Az elmúlt évek során különféle dokumentumokat küldött nekem, és időnként le is fordította azokat, ha kellett. Aggódott, hogy ezek a felfedezések milyen hatással lesznek rám, ezért a következő jó tanáccsal látott el: „Úgy kell tenned, ahogy én teszek” - mondta. „Úgy kezeld a kutatásodat, mint egy sebészorvos, aki a saját édesanyján végez sürgősségi operációt. Nem engedheted meg magadnak, hogy személyesen belemélyedj.” Nehéz volt ezt a tanácsot megfogadni, különösen miután elkezdtem magyar Holocausttúlélőkkel beszélgetni New Yorkban és Európában, akik emlékeztek apámra. Egyikük beszélt egy kiállításról, ahol apám nevét is megemlítették, egy budapesti zsidó múzeumban. Egy házaspár elmondta, hogy annak a gettónak nagyon rossz híre volt, egyike a legrosszabbaknak Magyarországon. Mások személy szerint apámat okolták azért, ami velük a gettóban, majd Auschwitzban történt. Elmentem apám háborús bűneinek színhelyére is, abba a városba, amelyet ma Oradeának hívnak Romániában, de akkor Nagyvárad volt a neve. Ott találkoztam néhány túlélő zsidóval, akik megmutatták nekem az egykori gettót, többek között azokat a helységeket is, ahol azokat a zsidókat kínozták, akikről azt gondolták, hogy értékeket rejtegetnek. Auschwitzban pedig láttam a barakkokat és a priccseket, ahol az általam meginterjúvolt túlélők laktak. Amikor az 1990-es évek elején először írtam ezekről az élményeimről, a volt feleségem és két lányom támogattak, de a három bátyám nem is szólt többet hozzám. Magyarországi rokonaim egyik fele kitagadott, a másik fele felajánlotta segítségét további kutatásaimhoz. Nagyon meghatott egyes Holocaust túlélők hozzáállása. 1992-ben levelet kaptam a Nobel-díjas Elie Wieseltől, aki megjegyezte hogy én is, mint ő, rájöttem hogy „az igazság haragjával úgy lehet megbirkózni, hogy szavakba foglaljuk”. Braham meghívott, hogy legyek a vendége a washingtoni Holocaust múzeum megnyitásán 1993-ban. Vele és a feleségével együtt hallgattuk Bili Clinton és mások beszédeit. Több túlélő, köztük Braham és Wiesel is, elmondta hogy a Holocaust megrendítette Isten létezésébe vetett hitüket. Énrám viszont az, hogy belemélyedtem ezekbe a rémségekbe, olyan hatással volt, hogy végül visszatértem a római katolikus valláshoz, több mint 30 év után. Miután felfedeztem apám titkos múltját, Kelet-Európa templomaiban és katedrálisaiban próbáltam megbirkózni mindezzel. Először azt kívántam, hogy Isten küldje pokolra az apámat a tetteiért, de egy pár év után imádkozni kezdtem a leikéért (remélve hogy bűnbocsánatot kért halála előtt). Imádkoztam anyámért is, akinek apám cselekedeteiről alkotott véleményét soha nem ismertem. Tavaly újra elolvastam Wiesel „Night” című, a Holokausztról szóló memoárját. Elmondja, hogy a koncentrációs táborban tanúja volt néhány akasztásnak, olyan rabok kivégzésének, akik fegyvert rejtegettek vagy szabotázs gyanújában álltak. „Le a sapkákkal!” kiáltotta a tábor vezetője mindegyik akasztás után, amit a többi rabnak végig kellett néznie. Tízezer sapka egyszerre került le a fejekről. Aztán, „Takarjátok be a fejeteket!” Valaki megkérdezte, hol van az Isten, amikor egy fiatal fiút akasztottak, és Wiesel egy belső hangot hallott, amely azt mondta, „ott lóg azon az akasztófán”. Nem sokkal azután hogy ezt olvastam, Palm Desertben részt vettem egy nagypénteki istentiszteleten. Ahogy elnéztem a falon függő hatalmas keresztet a keresztre feszített Jézussal, Elie Wiesel szavai jutottak eszembe: „Le a sapkákkal!” „Takarjátok be a fejeteket!” Ott van az Isten, gondoltam, ott lóg azon a fakereszten. És akkor elmondtam egy imát a nagyváradi zsidókért, de éreztem hogy nincs is rá szükség. Ha van Isten az égben, akkor ők ott vannak az oldalán. Les Gapay író, Rancho Mirage-ban él Angolból fordította Jancsó Zsuzsa Les Gapay a szüleivel Németországban A Los Angeles-i EGYESÜLT MAGYAR HÁZ RENDEZVÉNYEI 1975 W. Washington Blvd., Los Angeles, CA 90018 www.unitedmagyarhouse.org Tel.: 323-734-1453 Pereházy Miklós: 805-341-6583, Evamaria: 310-874-6219 Május 24 - Június 3. - Los Angeles-i Magyar . Dokumentumfilm Fesztivál Állandó programjaink: Péntek esténként KLUBNAP Pataki Júlia főztje várja kedves vendégeinket minden pénteken!!! További érdeklődés vagy rendelés: 310-404-3319 Pártolja a Magyar Házat, lépjen be tagjaink sorába! Zajlik a 3. Los Angeles-i Magyar Dokumentumfilm Fesztivál A Los Angeles-i főkonzulátus és a főkonzul személyes kezdeményezésére 2010-ben rendezték meg az első fesztivált. A kísérleti jelleggel megrendezett fesztivál sikerén felbuzdulva a projekt továbbfolytatása mellett döntöttek. 2011-ben már hazai szakmai válogatás alapján állt össze a második fesztivál programja. Idén a fesztiválon bemutatásra kerülő filmek döntő többségét a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Szövetségének szakmai zsűrije válogatta ki. A Főkonzulátus a fesztivál megrendezésével arra törekszik, hogy a kiváló magyar dokumentumfilmeknek egy újabb nemzetközi bemutatkozási lehetőséget nyújtson a maga szerény eszközeivel. Valamennyi filmet angol felirattal mutatnak be. A Főkonzulátus 2010-ben, az első fesztivál idején alapította meg a fesztivál közönségdíját, az „Ember Judit-díjat”. Ezt a díjat 2010-ben Csicsery György „N az egy szám - Erdős Pál portréja” című filmje nyerte. 2011-ben pedig Gulyás János „Civil jelentés” című filmje kapta meg ezt a díjat. A 2011-es fesztiválzárón jelen volt Ember Judit, a magyar dokumentumfilm egyik ikonjának Texasban élő lánya is, aki örömének adott hangot a magyar dokumentumfilmek kaliforniai bemutatását illetően. „Édesanyám büszke lenne rá!” - mondta. Az idei fesztivál „Ember Judit-díját” a közönség szavazati alapján a fesztivál zárónapján, június 3-án adják át. hasonlóképpen aznap kerül átadásra egy másik díj is, amelyet a William Fox Hungarian Film Club szakmai zsűrije ítél majd oda egy filmnek. A vetítések a Los Angeles-i Egyesült Magyar Házban zajlanak. A 3. Los Angeles-i Magyar Dokumentumfilm Fesztivál egy külön mottóval is rendelkezik: Wallenberg motívumok. 2012-ben világszerte megemlékeznek Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulójáról, az évet Wallenberg Emlékévnek nyilvánították. A fesztivál a Wallenberg Emlékévnek adózva bemutat számos Wallenberggel, a II. világháború során történt zsidómentéssel, a Holokauszttal kapcsolatos filmet is. A fesztiválnak a főkonzulátus idén is külön facebook oldalát hozott létre, amelyen folyamatosan lehet követni minden, a fesztivállal kapcsolatos eseményt. Itt olvasható a fesztivál teljes programja is. https://www.facebook. com/ 3rdHungarianDocumentaryFilmFestivallnLosAngeles Főkonzulátus Horthy-emléktáblát avattak Debrecenben Felavatták Horthy Miklós néhai kormányzó, a debreceni Református Kollégium egykori diákja emléktábláját. A Kollégium főépülete belső árkádjai alatt elhelyezett táblát Bölcskei Gusztáv református püspök, a kollégium baráti körének tagja és Győri János, a kör elnöke, a kollégium-történeti kutatóintézet igazgatója leplezte le több mint kétszáz jelenlévő előtt. Előtte a Református Kollégium dísztermében Győri János előadásában felidézte, hogy az emléktábla egy használaton kívüli raktárból került elő. A márványtáblát a kutatások szerint valamikor 1938 és 1943 között helyezhette el a kollégium falán az akkori diákszövetség a volt diáknak, a “hazája iránt elkötelezett embernek méltó emléket állítva” - mondta a baráti kör elnöke. Az emléktáblán ez a szöveg áll: Ennek az iskolának volt növendéke 1876-1878 vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója, a kollégiumi diákszövetség fővédnöke. Hódolata jeléül a diákszövetség”. Alatta új felirat olvasható: Visszaállíttatta a kollégium baráti köre 2012. A Református Kollégium előtt többtucatnyi ellentüntető és szimpátiatüntető is felsorakozott, olykor heves szóváltásba keveredve egymással. A mintegy félórás demonstráció végül atrocitás nélkül fejeződött be. hvg.hu Vörös festékkel öntötte le a Somogy megyei Kerekiben felavatott Horthy-szobrot Dániel Péter ügyvéd. A kereki Horthy-szobor vörös festékkel való leöntésének hírére a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége közleményt adott ki, amiben elítéli a szobor “meggyalázását”. Annak ellenére, hogy szerintük Horthy Miklós tevékenysége kifogásolható - felelős a zsidótörvényekért, a magyarországi szélsőjobb megerősödéséért, illetve belehajszolta Magyarországot a második világháborúba - a MEASZ elítéli azt, amit a Horthy-szoborral tettek, ugyanis az antifasiszta megnyilvánulásokat is csak demokratikus keretek között tartják megfelelőnek, index.hu Május 25,2012
