Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2009-06-26 / 23. szám

Orbán visszautasította az MDF-et Orbán Viktornak szoknia kell, hogy Dávid Ibolya, az MDF elnöke a párt szombati nagygyűlésén felajánlotta a két párt összefogását. A Fidesz elnöke hétfőn újságíróknak azt mondta, soha nem volt még olyan helyzetben, hogy egy hölgy erőltette volna rá magát. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szombaton, a párt országos gyűlése után mondta azt: a Fidesz és az MDF együttműködése elengedhetetlen abban, hogy a következő időszakban a szélsőjobb további erősödését meg tudják akadályozni. Orbán Viktor a Fidesz-KDNP hétfői frakcióüléséről távozóban arra a kérdésre, hogy elfogad­ja Dávid Ibolya felhívását az összefogásra, úgy ’ válaszolt: „Sose voltam még ilyen hely­zetben, mindig én kértem meg a hölgyek kezét; még olyan nem volt, aki rám akarta volna magát erőltetni. Ez egy új helyzet. Szoknom kell.” A Fidesz-elnök iróniája nyilvánvalóan annak szólt, hogy Dávid Ibolya 2002 óta határozottan távoltartotta magát a Fidesztől. Dávid viszonya már a Fidesz-MDF koalíció idején megromlott az akkori nagyobbik kormánypárt vezetőivel. Főként Kövér László bortoválkozó tükrös beszólása után erősödött meg benne a meggyőződés, hogy a fideszesek az FKGP szalámizásához hasonló sorsot szántak a Fórumnak is. Meggyőződése miatt a két párt között az elmúlt hét évben, ellenzéki oldalon sem alakult ki együttműködés, sőt azoknak a képviselőknek, akik a szorosabb kapcsolat kiépítését szerették volna elérni, távozniuk kellett a pártból. A miniszterek egyhavi fizetésüket adják A kormány tagjai, vagyis 15 miniszter egyhavi fizetését aján­lotta fel a Kríziskezelő Alapba. Ez összesen 16,5 millió forintot jelent, jelentette be pénteki tájékoztatóján Szollár Domokos kormányszóvivő. A kormány számításai szerint legalább 4-4,5 milliárd forint körüli összeggel gazdálkodhat majd az alap, ami a gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került családok megsegítésére jött létre. A kormány egymilliárd forintot biztosított a működéshez, és ide folynak majd be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiszabott banki bírságok, az áramszolgáltatók extraprofitjából származó 2-2,5 milliárd forint, ezen kívül a miniszterelnök fize­tése és a havi kétmillió forintnál többet kereső állami vezetők fize­tésének kétmillió feletti része. Soros: A válság nehezén túl vagyunk A válság nehezén már határo­zottan túl vagyunk” - mondta a magyar származású amerikai. Úgy véli, hogy példátlan jelenség a jelenlegi gazdasági visszaesés. „Ez nem hasonlít a korábbi vál­ságokra, viszont egy korszakot zár le. A jelenlegi rendszer arra a téves feltételezésre épül, hogy a piac saját magától visszatér az egyensúlyi állapotba, és hogy kijavítja önmagát” - magyarázta. Szerinte a szabályozásnak a piaci buborékok ellenőrzésére kell fókuszálnia. „A nemzetközi szabályozásnak a nemzetközi gaz­daság megőrzésére kell töreked­nie. Nem lesz egyszerű. Ha nem sikerül ezt megvalósítani, akkor a globalizáció, ahogy ma ismerjük, darabjaira hullik.” Az állam szerepéről úgy vélekedik, hogy be kell lépnie a gazdaságba, garantálnia kell a pénzügyi intézmények működését és növelnie a központi költekezést. A befektető támogatásáról biz­tosítja az amerikai kormányzat válságkezelő intézkedéseit. Hét éve nem csökkent így a munkanélküliség Az amerikai munkaügyi minisztérium ma közzétett adatai szerint január óta először csökkent a munkanélküliek teljes száma az Egyesült Államokban. A június hatodikával végződő héten 148 ezerrel kevesebben, 6,9 millióan kerestek állást a tengerentúlon. A most közölt pozitív adat egy 21 alkalom óta tartó negatív szériát szakít meg. Az elmúlt 21 adatközlésből ráadásul 19 negatív rekordot jelentett. A most mért 148 ezres változás hét éves pozitív rekordot jelent, ezzel az állástala­nok száma 7 millió alá csökkent. Lemondott Tőkés László Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, akit a június 7-i európai parlamenti választásokon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáján romániai EP-képviselővé választottak, lemondott a Királyhágómelléki Református Egyház­­kerület (KREK) püspöki tisztségéről. Tőkés 1990 tavasza óta töltötte be a püspöki tisztséget. Miután 2007 novemberében független jelöltként EP-képviselővé választották, püspöki jog- és hatáskörének egy részét helyettesére, Csűry Istvánra ruházta át, de az egyházkerület életében továbbra is aktív szerepet vál­lalt. Ő látta el egyebek mellett az egyházkerület „külügyi és ökumeni­kus képviseletét”, amint azt 2007 decemberében megfogalmazta. A leköszönő püspök mandátuma 2010-ben járt volna le, most elnyert EP-képviselői mandátuma azonban 2014-ig tart. Tőkés napokkal ezelőtt elmondta: döntenie kell püspöki tisztségének megtartásáról. Már akkor is jelezte, hogy a kelet-európai térség nemzeti kisebbségeinek, illetve a keresztény értékek uniós megjelenítését igen fontos feladatnak tekinti, s hogy ezen a téren kíván teljes erejével tevékenykedni. Elutasította a bíróság a Gyurcsány elleni keresetet Részítéletet hirdetettek a Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök és Veres János egykori pénzügyminiszter ellen indított polgári perben: a Fővárosi Bíróság elutasította kérelmet, amely közérdekű adatok nyil­vánosságához fűződő jog megsértésének megállapítására irányult. A felperesek azért nyújtottak be keresetet, mert 2006-ban nem tették közzé az államháztartás állapotáról szóló jelentést. A felperesek többek közt fejenként százezer forintot követeltek, amiért a 2006- os országgyűlési választások előtt a volt kormányfő szerintük nem engedte nyilvánosságra hozni a költségvetési adatokat, és ezzel sérült a szabad választáshoz való joguk. A bíróság ugyancsak nem találta megalapozottnak a választás szabadságához való jog megsértését sem. A részítélet ellen 15 napon belül lehet fellebbezni. Pataki Árpád bíró szerint azért született részítélet, mert a negyedrendű alperesre, Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium állam­titkárára nézve nem hozott döntést a bíróság. Eredetileg 199 magán­­személy indította a pert, amelytől azóta többen elálltak. A tárgyaláson 12 felperes jelent meg. Nem bízták a választókra a választást Iránban Az iráni legfelsőbb hatalmi testület, az Őrök Tanácsa is elismerte, hogy az elnökválasztáson 50 körzetben többen szavaztak, mint lehetett. Szerintük azonban ennek nem volt jelentős befolyása az eredményre. Az ellenzék szerint 170 körzetben történtek csalások, és volt ahol a részvétel meghaladta a 140 százalékot is. Közben az iráni iszlám forradalmi gárda figyelmeztette az ellen­zékieket, hogy minden eszközzel fellép a tiltakozók ellen. Az inter­netre feltöltött videók tanúsága szerint közben a brutális rendőrségi megtorlások már javában zajlanak Iránban az ellenzéki tüntetések szervezőivel szemben. A teheráni rendőrkapitány szerint a demonstrációkat külföldi megbízásra indították Iránban. A parancsnok a lakosságnak is meg­köszönte, hogy feljelentésekkel segítették a hatóság munkáját. „Köszönetét akarok mondani a teherániaknak, akik éberségükkel segítették a rendőrséget, és nem vettek részt az illegális rendzavarások­ban” - mondta a rendőrkapitány. A tüntetések az erőszak ellenére folytatódnak. A vesztes elnökjelölt, Muszavi szerint ha letartóztatják, országos sztrájk kezdődik Iránban. Június 26. 2009 Egyre nagyobb bajban Kalifornia A csőd szélén tántorgó Kaliforniának nem dob mentőövet a szövet­ségi kormány, a kaliforniai vezetők kitartó washingtoni lobbizása ellenére sem. Az Obama-kormány elutasította, hogy rendkívüli segélyt nyújtson Kaliforniának, amely a legnagyobb gazdasági erejű szövetségi állam, gazdasága nagyobb, mint Kanadáé vagy Brazíliáé. Kaliforniai vezetők egymásnak adták a kilincset az utóbbi hetekben Washingtonban: figyelmeztettek, hogy a jelentős súlyú nyugati parti állam „csődbe mehet” a pénzügyi válság miatt. S bár az ügyben magas szintű válságtanácskozást tartottak a fővárosban, az Obama-admi­­nisztráció gazdasági vezetői nem hajlandók segítséget nyújtani. Attól tartanak ugyanis, hogy ha Kalifornia segélyt kap, akkor szövetségi államok egész sora fog hasonló segítségért folyamodni. Kaliforniáé a világ 8. legnagyobb gazdasága, nehezen képzelhető el az Egyesült Államok gazdasági felépülése, ha Kalifornia elbukik, hangoztatta Zoe Lofgren, Kalifornia egyik washingtoni kongresszusi képviselője. John Chiang, Kalifornia pénzügyi főellenőre a napokban azt mondta, az állam 50 napon belül fizetésképtelenné válhat. Arnold Schwarzenegger kormányzó közölte: veszélyben van az iskolák finan­szírozása, a tanárok fizetése és a kórházak működése. Washington persze aggódik, hogy a 24 milliárd dollárra tehető költségvetési hiány lefaragására Kaliforniában jelentős kiadáscsökken­tésekre kerülhet sor, ami csak fokozná a recessziót, lehúzva az egész amerikai gazdaságot. Timothy F. Geithner pénzügyminiszter, valamint Lawrence Sum­mers és Christina Römer, a Fehér Ház vezető gazdasági tanácsadói végül úgy foglaltak állást, hogy Kalifornia egyelőre képes kitartani, és költségvetésének rendezésével, nem pedig szövetségi támogatással kell kimásznia a válságból. Egy nevének elhallgatását kérő fehér házi forrás azonban közölte: Washington szoros figyelemmel kíséri a hely­zet alakulását, és nem kizárt a szövetség segély, ha az állapotok sokkal rosszabbra fordulnának. Kalifornián kívül már más államok is fordultak segítségért a szövetségi kormányhoz, közöttük az egyik legingatagabb helyzetben levő Michigan, ahol most igyekeznek talpra állítani a két autóipari óriást, a General Motors és a Chrysler céget. Obama: Az Egyesült Államok megvédi Dél-Koreát Az Egyesült Államok megvédi Dél-Koreát, ha támadás érné észak­koreai részről. Ezt az amerikai elnök jelentette ki Szöulban, miután Ri Mjong Bak dél-koreai államfővel tárgyalt. Barack Obama azt mondta: Washington elkötelezett az egész Koreai-félsziget teljes atomfegyver­mentesítése mellett. Phenjan nemrégiben jelentette be, hogy urándúsításba kezd és katonai célokra használja fel a rendelkezésére álló összes plutóniumot. A kommunista ország azután közölte ezt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken egyhangúlag szavazta meg a Phenjan elleni szank­ciók szigorítását. Az észak-koreai vezetés egyúttal határozott katonai akciót helyezett kilátásba arra az esetre, ha az Egyesült Államok és szövetségesei meg­próbálnák elszigetelni az országot. Az újabb korlátozások egyebek mellett tiltják Észak-Korea számára a fegyverek exportját és importját. A büntető intézkedéseket azért hozták, mert Phenjan május 25-én tiltott atomrobbantást hajtott végre. Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve két hét szünetet Published weekly, except for two weeks vacation PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376 * Fax: (323) 463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net Web: amhir.com KIADÓ: JULIUS JANCSO - PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR SZERKESZTŐ: HEGEDŰS ATTILA - EDITOR FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, VOISIN ÉVA MUNKATÁRS HORVÁTH BEATRIX Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $45. USD, fél évre $25. USD Kanadába egy évre $80. USD, fél évre $45. USD Külföldre (Kanada kivételével) egy évre légipostán $135. USD, PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible.

Next

/
Thumbnails
Contents