Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2009-06-26 / 23. szám
KÉáüBiWmisiiF Új világpénz születhet: viharfelhők a dollár felett Mostanában egyre erősödnek a hangok, amelyek a dollár világvalutaként mutatott gyenge teljesítményén aggódnak. Az Egyesült Államok ugyanis hatalmas hiányt halmozott fel a lakosság túlfogyasztása, a terrorizmus elleni háborúk, a gazdasági krízis kirobbanása óta pedig a válságkezelő mentőprogramok miatt. Nem véletlen, hogy már megjelentek a kihívók. Az -Economist Intelligence Unit (EIU) elemzése szerint az amerikai államháztartási deficit az idén a hazai össztermék 13,2 százaléka lesz, jövőre pedig a GDP 13,6 százalékára emelkedik. Az USA fizetési mérlegében kialakult egyensúlyhiány hatalmas kockázatokat hordoz, hiszen a dollár összeomlása nemcsak az Egyesült Államok problémája lenne. Ez azonban nem új fejlemény - nyugtatgatnak egyesek -, hiszen ez a helyzet áll fenn már a 70-es évek óta. Vagyis az USA túlfogyasztását már 15 éve a kereskedelmi többletet produkáló országok finanszírozzák, méghozzá azért, mert a dollár elsőszámú tartalékvalutaként kiváltságos szerepet tölt be. A válság miatti pénzszűke és a finanszírozási problémák azonban erősen mérsékelték a feltörekvő országok nagyvonalúságát. Mivel már nem akarják az amerikai túlfogyasztást finanszírozni, az elmúlt időben többször is jelezték egy másik tartalékvaluta létrehozásának igényét. A kínai központi bank (Peolpe’s Bank of China) elnöke, Zsou Hsziao-csuan márciusban például egy esszében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által használt SDR- rendszer (special drawing rights, azaz különleges lehívási jogok, az IMF adminisztratív célú devizája) átalakításában látta volna ennek lehetőségét. A követelőző hangok mostanában ennek ellenére valamennyire alábbhagytak. Sőt, Kína is és Oroszország is a dollár mellett szólalt fel az utóbbi időben. Alekszej Kudrin, orosz pénzügyminiszter legutóbb a hétvégén, a G8-ak pénzügyminisztereinek Leccében megrendezett találkozója alkalmából adott tévéinterjúban jelentette ki, hogy még túl korai másik tartalékvalutáról beszélni. A kínai jegybankelnök pedig esszéjének publikálása óta vele találkozó bankárok és üzletemberek szerint elismerte, hogy az abban felvázolt elképzelés nem reális. E források szerint Peking ezzel az USA-t szerette volna arra ösztönözni, hogy több úgynevezett inflációvédett kincstári értékpapírt (TIPS) bocsásson ki - írta a Reuters egy napokban megjelent elemzésében. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az amerikai kormány hátradőlhet. A kincstár (Treasury Department) hétfői jelentése szerint mind Kína, mind Japán csökkentette az amerikai kincstárjegyben tartott vagyonát. Márciusról áprilisra az előbbi 767,9 ezer milliárd dollárról 763,5 ezer milliárdra, utóbbi 686,7 ezer milliárdról 685,9 ezer milliárd dollárra. Az USA azonban nagyon is Kína „finanszírozási kedvétől” függ. Az ázsiai ország ugyanis az Egyesült Államok első számú finanszírozója Japán mellett. Kína valutatartaléka 2008-ban elérte az 1,95 ezer milliárd dollárt a 2009 márciusában kiadott Congressional Research Service (CRS) adatai szerint, de egyes becslések szerint a kínai valutatartalék elérheti a 2,3 ezer milliárd dollárt is, amelynek körülbelül 70 százaléka dolláralapú eszközökben van közgazdászok becslése szerint. Ezen belül Kína mintegy 1,36 ezer milliárd dollárnyi amerikai állampapírral és értékpapírral rendelkezik. Nem tekinthető tehát véletlennek, hogy Kína nagyon is aggódik a dollárbefektetéseinek értékvesztése miatt és többször felemelte a hangját az amerikai válságkezelés miatt. Szakemberek a legesélyesebb és a dollár szerepének átvételéhez legközelebb álló alternatívának jelenleg az eurót tartják. Ám az európai fizetőeszköz sem áll még készen erre: az eurókötvények piacának például nincs meg az a mélysége és likviditása, mint az amerikai kincstárjegyek piacának, az európai piac sokkal szétszabdaltabb, mint az amerikai. Az Európai Központi Bank finanszírozási lehetőségei pedig korlátozottabbak, mint a Fedé. Kenneth Rogoff, az Nemzetközi Valutaalap volt vezető közgazdásza korábban a Guardianben azt írta, hogy az euró akkor válna a dollár életképes alternatívájává, ha a világ két legfontosabb Büntetik az ausztráliai magyarokat is? A sydney-i magyar főkonzulátus bezárásáról hozott döntés felülvizsgálatát kérik ausztráliai és új-zélandi magyar szervezetek Balázs Péter külügyminiszterhez írt nyílt levelükben, amelyet hétfőn az MTI- hez is eljuttattak. Az aláírók - köztük a New South Wales-i Magyar Szövetség és az Új-zélandi Magyar Szövetség elnöke, továbbá a Magyar Élet hetilap és a sydney-i Rádió Mozaik főszerkesztője - szerint a döntés „szűk látókörű és elhamarkodott”, és semmi köze a bezárást indokló takarékossághoz. A főkonzulátus bezárása és a canberrai nagykövetség EU-konformmá tétele több költséggel járna, mint a jelenlegi helyzet megtartása - írták. Úgy fogalmaznak: „A virágzó kulturális és gazdasági kapcsolatok összeomlasztásán túl súlyos anyagi károkat idéz elő a kormányintézkedés a magyar turizmusban is”. Rontaná az országimázst, megkérdőjelezné Magyarország konzekvens nemzetpolitikáját, valamint az államfői látogatás kapcsolatfejlesztési szándékának komolyságát - fogalmaztak, utalva arra, hogy Sólyom László köztársasági elnök szeptember végén várhatóan Ausztráliába és Új-Zélandra látogat. Arra is felhívták a figyelmet, hogy Canberra Ausztrália „mesterségesen kialakított fővárosa”, az ország lakosságának csak másfél százaléka él ott, míg Sydney-ben 25 százalékuk. Canberrában él a legkevesebb magyar - tették hozzá, hangsúlyozva, hogy oda eljutni konzuli ügyekben „a legkörülményesebb, egy nap alatt meg sem lehet járni”. A magyarok többsége Sydney-ben él, ahol a főkonzulátus 42 éve működik. Ausztráliában a 2006-os népszámlálási adatok szerint 68 ezren vallották magukat magyarnak, de leszármazottaikkal és az elcsatolt országrészekről idevándorolt honfitársaikkal együtt a létszámuk 150-200 ezerre tehető - olvasható a nyílt levélben. A levélírók úgy vélik, talán nem túlzott az a megállapítás, hogy a Külügyminisztérium lépése kapcsolatba hozható „a kormánypárt olyan természetű megítélésével, ami szerint az itt élő magyarok nem mindenben értenek egyet a jelenlegi magyar kormányzat tevékenységével”. Balázs Péter június közepén jelentette be, hogy négy nagykövetséget és nyolc főkonzulátust zár be Magyarország, emellett három nemzetközi szervezetben működő nagykövetséget költöztetnek össze más képviselettel; az átszervezéssel évi kétmilliárd forintot akar megtakarítani a tárca. Európában a luxemburgi nagykövetséget zárja be Magyarország. Latin-Amerikában Venezuelában és Chilében, Délkelet-Ázsiában pedig Malajziában zárja be kapuit a magyar nagykövetség. A főkonzulátusok közül a düsseldorfi, a lyoni, a krakkói, a chicagói, a torontói, a Sao Paolo-i, a hongkongi és a sydney-i szűnik meg. A Fidesz „önsorsrontónak” nevezte a külképviseletek bezárását. pénzpiacát egyesítve az EU-nak sikerülne Nagy-Britanniát meggyőznie arról, hogy csatlakozzon az eurózónához. Többekben felmerült a jüan is, mint esélyes tartalékvaluta, ezt azonban Rogoff csak a század második felében valószínűsíti. Ennek bekövetkezéséhez ugyanis a kínai gazdaság liberalizációjára és a jüan konvertibilitására is szükség lenne. így belátható ideig a dollár helyzete még biztosan megingathatatlan. De csak addig. Három amerikai bank ment csődbe a hétvégén Három bank ment csődbe az Egyesült Államokban egyetlen hétvége leforgása alatt, a Southern Community Bank, a Cooperative Bank, és a First National Bank of Anthony volt kénytelen becsukni kapuit - tette közzé a Szövetségi Betétbiztosítási Alap. Ezzel együtt az idei évben már 40 bank ment csődbe az Egyesült Államokban és a hitelválság tavalyi elmélyülése óta már 65 áldozatot szedtek a piaci turbulenciák. Nem szülünk, csak halunk A természetes népességfogyás következtében 2009 első négy hónapjában 14.811-gyel csökkent Magyarország lélekszáma, a becsült népességszám április végén 10 millió 21 ezer volt. Idén januártól április végéig 31.257 gyermek született, 1,9 százalékkal kevesebb mint egy évvel korábban. A halálozások száma átlépte a 46 ezret, ami 1,2 százalékosemelkedést jelent az előző évhez képest. Küszöbön áll Amerika leminősítése A brit EIU gazdaságkutató szerint a kritikus tömeget elérő költségvetési hiány miatt veszélybe kerül az Egyesült Államok eddigi kiváló adósi besorolása. A brit elsőrendű „AAA” szuverén adósbesorolás hitelminősítői megkérdőjelezése nyomán most már reális kockázat a világ legnagyobb gazdaságának, az Egyesült Államoknak a leminősítése is, áll az egyik vezető londoni gazdaságelemző cég kedden kiadott új globális előrejelzésében, amely szerint a világgazdaság egészének növekedési üteme a biztató jelek ellenére a következő két évben nyomott marad. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdasági előrejelző cége - júliusra szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett világgazdasági prognózisában azt írta: miután a Standard & Poor’s hitelminősítő negatívra rontotta a brit adósosztályzat besorolását, a figyelem még inkább a vezető gazdasági erőcentrumok költségvetési helyzetének fenntarthatóságára irányult. Az EIU szerint ennek nyomán a szintén súlyos költségvetési feszültségekkel küszködő Egyesült Államok leminősítése is valós fenyegetéssé vált. Amerika elönti kötvényekkel a világot A Goldman Sachs becslése szerint az amerikai kormány szeptember 30-ig mintegy 3200 milliárd dollár értékben bocsát ki állampapírokat, hogy ebből finanszírozza az eddig bejelentett gazdaságösztönző- és bankmentő csomagokat. Amennyiben a GS becslése helytálló, úgy az Egyesült Államok GDP-jének mintegy 23 százalékát kitevő mennyiségű állampapír kerülhet a piacra. Ez a négyszerese annak, amit a kínaiak eddig megvettek az elmúlt években (750 milliárd dollár). Nem véletlen, hogy szanaszét trancsírozták a kötvénypiacot a szereplők: fő kérdés, hogy ezek után ki fogja megvenni ezeket a papírokat, vagyis ki hajlandó ilyen mértékben Amerikát finanszírozni - veti fel a Cashline elemzése. Kína valószínű magára vállal meg egy pár száz milliárdos tételt, Ázsia, Dél-Amerika és az arab országok szintén. Az amerikai gazdaságban is maradt még megtakarítás, de ennyit azért nem lesz képes felszívni a piac - vélekednek a szakértők. Nem elrettentő a halálbüntetés A halálbüntetés nem rettent el a bűnelkövetéstől a kriminológusok többsége szerint - áll a chicagói Északnyugati Egyetem által közzétett tanulmányban. Egy 1996-ban készült hasonló felmérés mintájára az egyetem munkatársai az Amerikai Kriminológiai Társaságnak, a világ legnagyobb szakmai szervezetének 79 szakértőjét kérdezték meg. A megkérdezettek 88,2 százaléka adott nemleges választ arra a kérdésre, hogy „elrettentő-e a halálbüntetés”, azaz valamivel többen, mint 1996-ban (83,6 százalék). Michael Radelet és Traci Lacock kutatók azt is elmondták, hogy amikor 2006-ban egy közvélemény-kutatás során a nagyközönséget is megkérdezték, a válaszadók 64 százaléka vélte úgy, hogy a kivégzéstől való félelem nem csökkenti az emberölések számát. Arra a kérdésre, hogy a halálbüntetés megszüntetése módosítaná-e a gyilkosságok gyakoriságát valamely szövetségi államban, a kriminológusok 87 százaléka közölte: meg van róla győződve, hogy nem. A szakértők túlnyomó többsége (90,5 százaléka) állítja, hogy a tényleges életfogytiglani büntetés nem kevésbé elrettentő, mint a halálbüntetés. A megkérdezett kriminológusok mindössze 2,6 százaléka vélte úgy, hogy az emberölésért kiszabható halálbüntetés visszatartó erejű. A válaszadók 75,4 százalékának véleménye szerint a politikusok azért védelmezik a legsúlyosabb büntetést, hogy megmutassák: keményen fellépnek a bűnözéssel szemben. „KIVANSAGKOSAR” ONTARIO-BOL A Duna Televízió Közönségtalálkozója az Ontarioi Független Magyar Református Egyháznál 2009. június 28-án vasárnap, délelőtt 11 órakor istentiszteletet 12:30-kor ebéd délután l:30-kor a Duna Televízió közönségtalálkozója és a „Kívánságkosár” műsora Ontario, Californiából A Duna Televízió kamerái előtt mindenki személyesen mondhatja el üzenetét, kívánságát. Várjuk vendégeinket szeretettel, az ebéd miatt kérjük jelezze érkezését. Adomány ebédért $10.-The Free Magyar Reformed Church of Ontario 1053 East Sixth Street #32 Ontario, CA 91764 909-981-9601 Június 26. 2009
