Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)
2007-01-01 / 1. szám
Ilyen volt a karácsonyunk A fogyasztás nem boldogít A fogyasztás nem egyenlő a boldogsággal. Van egy úgynevezett Tudatos Vásárlók Egyesülete, amely néhány éve ezzel a reklámmondattal iparkodik fölvenni a küzdelmet a fogyasztói társadalom vadhajtásai ellen. Ezek sokfélék. Egészségtelen termékek, más módon veszélyes áruk, fölösleges fogyasztás, egyes gyártók díjazása, mások büntetése. Összefoglaló nevén: az etikus fogyasztás elterjesztése lenne a mozgalom célja. Illetve hát az is, bár eredményei szerények. A statisztikusok kiszámolták például, hogy 100 magyar háztartásra majdnem 150 színes tévé jut, vagy hogy a 15 éves fiatalok egyharmada fogyaszt édességet a reklámok, alapján, de csak minden tizedik eszik rendszeresen zöldséget. Kevesebb gyerek születik, viszont egyre több eldobható pelenkát vásárolunk. Minél több a számítógép, a mobiltele1 fon, a háztartási berendezés, annál több az elektronikai hulladék, a kidobandó szemét. Hát ilyenek vagyunk mi, több milliárdan Föld-szerte. Ehhez képest értékelendő a kitartó és visszafogottságában is eltökélt harc, az egynapos vásárlási tilalom, a fogyasztás egynapos böjtje, a „vegyünk vissza kicsit a költésből meg a vásárlásból, mert beleroskadunk”. Újhelyi Katalin a Tudatos Vásárlók Egyesületének vezetője arra hivatkozott, amikor a karácsonyi megafogyasztást bírálta, hogy egy néhány éve végzett felmérés szerint A magyarok fele boldog karácsonykor Az emberek fele tartja magát boldognak, és a többségük úgy érzi, hogy nagyjából ugyanannyi öröme van az életben, mint másoknak - derül ki a Medián a Népszabadság számára készített felméréséből. Bár a különböző nemzetközi vizsgálatok rendre azt mutatják, hogy a magyarok az élet legtöbb területével elégedetlenebbek a többi európainál, így karácsony előtt minden második megkérdezett mégiscsak boldognak mondta magát, és csupán 8 százalékuk érezte úgy, hogy boldogtalan. Amikor a Medián kérdezőbiztosai arról faggatták az embereket, szerintük mi kell ahhoz, hogy valaki boldognak tartsa magát, akkor a legtöbben a jó egészséget és a kiegyensúlyozott családi életet említették. Az anyagi jólét csak ezek után következetts de így is minden második ember „beválasztotta” ezt a legfontosabb három feltétel közé. Viszont minél inkább a boldogság forrásának tartja valaki az anyagi jólétet, annál valószínűbb, hogy boldogtalan, ezzel szemben a harmonikus párkapcsolatot és a kiegyensúlyozott családi életet hangsúlyozók boldogabbak a többieknél. Az anyagi jólét iránti vágy ugyanis a jelek szerint nehezen kielégíthető: az átlagosnál szerényebb körülmények között élők ezt a többieknél jóval fontosabbnak tartják az életben, a jómódúak viszont már nem foglalkoznak vele, és a jó emberi kapcsolatokat, a sikert, a karriert tartják a boldogság receptjének. Családi vagy emberi kapcsolataikra kevesen panaszkodtak, viszont az anyagi helyzetükkel is csak kevesen elégedettek. A második legfontosabb tényező az életkor: a fiatalok boldogabbnak tartják magukat az idősebbeknél. Ez nagyobb részben valószínűleg az öregedéssel járó gondokkal, mindenekelőtt az egészségi állapot romlásával magyarázható, de talán azzal is, hogy a mai fiatalok már nem a hetvenes-nyolcvanas évek panaszkultúrájára szocializálódtak. A harmadik szempont az, hogy valaki egyedül él-e vagy sem. Viszont a gyerek nem feltétlenül növeli a boldogságot. Önmagában nézve a gyereket nevelők valamivel boldogabbak, mint a többiek, de ha figyelembe vesszük, hogy egyúttal fiatalabbak is az átlagnál, akkor ez a hatás megszűnik, sőt az ellenkezőjébe fordul. Növeli viszont a megelégedettséget a vallásosság. Kitiltották, mert a Mikulásra hasonlított Néha az sem jó, ha az ember úgy néz ki, mint a Mikulás: James Worley-t azért tiltották ki a Walt Disney egyik vidámparkjából, mert túlságosan hasonlít a gyerekek körében népszerű alakra, akiből viszont tartanak egy profit is. A 60 éves-James Worley-nek hosszú ősz szakálla van, és nem ritkán olyan ruhákat ölt magára, amelyeket a Mikulás „szokott” hordani, és éppen ez hozta fejére a bajt. A jótékonysági rendezvényeken időnként valóban a Mikulást megtestesítő férfi elmondta: a Disney Epcot élményparkban (amely a Disney World-höz tartozik) felszólították, hogy változtasson a külsején, vagy hagyja el a parkot, mivel a Mikulásra hason-Figyelem! A CSÁRDÁSBAN naponta friss mákos és diós BEJGLI kapható! 7le fakadjon oláhon a AüiéáAel - hii^an nálunk mnqkaphjalpa kóApui! QuJwh nélküUl ii kÁi^íJtünk! (323) 962-6434_______ a magyar nők több mint 70 százalékának teher a karácsony. És nem azzal van a baj, hogy létezik egy ilyen ünnep, hanem hogy az emberben meglévő ajándékozási vágyat pénzköltő versennyé silányítják a marketing szakemberek. Ma már meg kell tanulni ellenállni ennek a kívülről jövő manipulációs szándéknak. Kétszer annyi élelmiszert vásárolunk, mint az év többi időszakában, és aztán nagyon sok a szemétben végzi. Figyelembe kellene venni ilyenkor az áron és a minőségen kívül más szempontokat is. Például, hogy mennyi hulladék keletkezik, hogy milyen élettartama van a megvásárolandó terméknek, hogy milyen adalékanyagokat tartalmaz, milyen a csomagolóanyaga. Jó ötlet, ha nem terméket ajándékozunk, hanem szolgáltatást, mozi, vagy színházjegyet. És még valamire felhívta a figyelmet: karácsonykor átlagban négy és fél órát tévézünk. És még több reklám zúdul ránk, ami további vásárlásokra ösztönöz. Pedig ez az idő alkalmas lenne arra, hogy beszélgessünk a szeretteinkkel. Gadó György Pál a Hulladék Munkaszövetség tagja szomorúan vette tudomásul a sajtó örömteli híradásit, amelyek arról szólnak, hogy a megszorító intézkedések ellenére is rekordmértékű a vásárlás. Pedig az ünnep lényegéhez egyáltalán nem tartozik a fogyasztás, mint ahogy a karácsonyfa állításának szokása sem évezredes, sőt alig néhány évszázados. 1824-ben Brunszvik Teréz először állított karácsonyfát, és lám, ma már el sem tudjuk képzelni a karácsonyt karácsonyfa nélkül. Márpedig ez a globálisan éppen felmelegedő világunkban felesleges luxus. Mennyivel ésszerűbb lenne, ha, mint az angolok, fagyöngyöt akasztanak fel a mestergerendára, vagy más - jelképes - ágakat. Nincs szükség arra, hogy óriási mennyiségű biomasszát behordjunk a lakásokba, de nehéz a szokásokon változtatni. És a gyökeres fenyőfa sem jó megoldás, mert a környezetváltozás sokkot jelent a növénynek, gyakran elpusztulnak ezért. De csak szét kell nézni, érdeklődni, sok ötlet van, amivel lehet helyettesíteni a fát, például a zsebes, filcből készült falra akasztható „karácsonyfa.” lit, aki pedig a Disney karaktere. James Worley ezután levette a fehér bojtos, piros sapkáját, de a gyerekeket továbbra is tömegével vonzotta piros kabátja és fehér szakálla. Mivel nem akart csalódást okozni a lelkes gyerekeknek, belement a játékba, tovább dühítve ezzel a park alkalmazottjait. A Disney szóvivője az eset után hangsúlyozta: a parkban a cégnek van saját Mikulása, és a varázs fenntartása miatt megengedhetetlen, hogy többen legyenek egyszerre. Hozzátette: több vendég is panaszkodott a dupla Mikulás miatt. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS mindazoknak, akik megtiszteltek jelenlétükkel a december 3-i díszvacsorán. De azoknak is - sokan - akik helyszűke vagy betegség miatt nem lehettek jelen ezen az emlékezetes estén. Köszönöm Czene Ferencnek a kezdeményezést, és a körültekintő rendezést, a Magyar Háznak és vezetőinek a vendéglátást, Gyula város Polgármester Asszonyának, dr. Perjési Klárának a személyes megjelenését és részvételét, a Gyula TV kíséretében! Végülis, de elsősorban, a Magyar Államnak, a Bősenbacher Ferenc Főkonzul úr által átadott igazán megható, megtisztelő és valóban egyedülálló kitüntetést. 50 év hosszú, de nagyon gyorsan eltelik, különösen, ha az Istenáldott időt hasznosan, érdemes munkával törkjük el.. Megadatott, hogy életem minden eltelt percének volt értelme, embertársaim, hazám - az új és az igazi - gyarapításának az érdekében. A rengeteg levél, telefon és E-mail baráti elismerése hálával tölt el. A páratlanul szép Est programja meglepetés volt - „államtitok” az illetékesek által - a műsortól kezdve a jelenlévő nagy magyar családig, a kitüntetésekkel együtt! Az Új Év kapujában szeretetteli köszönetemet küldöm MINDANNYIATOKNAK, őszinte, szívből jövő jókívánságok kíséretében. h_____ özv. Neszlényi Lászlóné sz. Pfeiffer Judit Tízmilliárdért vettünk karácsonyfát Bár korábban a piaci várakozások kisebb keresletre utaltak, az idén mégis a tavalyihoz hasonló lett a karácsonyfák forgalma, mondta Kissné Szabó Fruzsina, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének elnöke az MTI-nek. Hozzátette, idén előreláthatólag körülbelül 2 800 000 fenyőfa fogyott tízmilliárd forint értékben. Az egyesület elnöke elmondta, hogy az árak is a tavalyihoz hasonlóan alakultak. A bevásárlóközpontokban a legnépszerűbb normand fenyők ára 3800-4500 forint méterenként, ami a kereskedőknél elérheti az akár 6000 forintos fogyasztói árat is, a hazai ezüstfenyő métere 3500, a lucfenyő 600 forintért kapható folyóméterenként. A fenyők ötven százaléka jó minőségű normand, 25-25 százaléka ezüst-, illetve lucfenyő a hazai piacon. A piacon megtalálhatóak a gyökeres, földlabdával vásárolható fenyőfák, ezeknek darabára 6500 és 10 000 forint között van. A fekete fenyők azonban egy fertőzés miatt kipusztultak a magyar termőterületeken. A karácsonyfának szánt fenyőket november végén elkezdték kivágni, ezért az enyhe időjárás miatt valószínűleg jobban hullajtják a tűleveleiket, tette hozzá az egyesület elnöke. A népszerű normand fenyőből az idén húsz százalékkal kevesebb import érkezett Dániából. Mivel a kivágott import fák fiatal telepítésből valók, jó minőségű, nagyobb méretű fákból csak kevés van a piacon. A tapasztalatok szerint egy család átlagosan hat-nyolcezer forintot költ az idén a karácsonyfára, tette hozzá az egyesület elnöke. Ahol élet-halál kérdése a karácsony Talán sehol az országban nem várják annyira a karácsonyt, mint egy. Zala megyei kis faluban. A Somogy megyével határos Surdon hétszázan sem élnek, de a lakosság kilencven százaléka emberöltők óta a karácsonyfa-termesztésből él. A falu képes lenne fél Budapestet ellátni fenyőfával. Kanász János polgármester - magától értetődően maga is fenyőfatermesztő - az InfoRádiónak elmondta, hogy most vannak a munka dandárjában. A „fenyőfafalu” ilyenkor szinte kiürül: mindenki fát vág, majd Budapestre és nagyobb városokba utazik, hogy eladja. Ahogyan már a nagyapja is tette. Ez a megélhetésünk - hangzott a lakonikus polgármesteri magyarázat a szokatlan foglalkoztatási koncentrációra. Kanász János kérdés nélkül is lehűtötte azokat, akik esetleg úgy gondolják, hogy a szezonális fenyőfa-piac miatt a surdiak év közben csak henyélnek örökzöldjeik hűvösében. A fenyőfát egész évben gondozni kell, „el kell ültetni, kapálni, kaszálni, permetezni, szóval oda kell figyelni nagyon” - sorolja a falu első embere, aki „civilben” természetesen szintén fenyőfatermesztő, de ő nem „piacozik”. Egy kereskedőnek passzolta tovább a fáit. Surdon most mindenki dolgozik, és mindenki ugyanazt: egy hét múlva befejezik a kivágást, és indulnak a nagyvárosokba, hogy eladják a termést. Mindenféle fenyőt termesztenek, de legjobban a normannt szeretik, mert annak nem hullik a' tűlevele, ezért drágábban eladható. Mégis, mekkora területen termesztenek fenyőfát? - kérdeztük a polgármestert, de erre már bizony ő sem tudja a választ. „Mindenhol” - mondta önérzettel -, „minden apró területet kihasználunk”. A „szezon” miatt szinte elnéptelenedett falura most rendőrök és polgárőrök vigyáznak (talán hatvan lakos, ha van, aki nem „fázik”), de őrködnek a termesztők is: a fákat védik az ilyenkor menetrendszerűen érkező tolvajoktól. Surd Zala megye déli részén, Somogy megye határán helyezkedik el, Nagykanizsától 16 km-re. A község lakói a fenyőfa és a szelídgesztenye termesztéséből élnek. AMERIKAI lifagyar Hírlap ©Január 1,2007
