Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2006-11-24 / 46. szám

AMERICAN/HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER If not received in time, please report to 1-800-275-8777 12/31/2009 M0L300 AUGUST MOLNÁR, DR. AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION 300 SOMERSET ST. - P.O. BOX 1084 NEW BRUNSWICK, NJ 08903 V_______________________________________) A Los Angeles-i Magyar Főkonzulátüs közleménye November 17-én, pénteken reggel 79 éves korában el­hunyt Puskás Ferenc, a világ labdarúgásának valaha volt egyik legnagyobb alakja. A gyászolók december 8-án, pénteken reggel 9:00 és délután 2:00 óra között róhatják le kegyeletüket a Főkonzulátuson (11766 Wilshire Boulevard, Suite 410, Los Angeles, CA 90025), ahol kondoláló könyvet nyitunk Puskás Ferenc tiszteletére. Az egész világ Puskás Ferencre emlékezik Puskás Ferenc halálával címlapon foglalkozik több nemzetközi hírol­dal is. „Fő varázslója” volt az Angliában Magical Magyars azaz Mágikus Magyarok néven emlegetett Aranycsapatnak, amely az ’50-es években uralta a futball világot - írja róla nekrológjában a BBC internetes oldala. „Puskás különös kinézetű focista volt: alacsony, zömök, egy kissé túlsúlyos, nem tudott fejelni, és csak a bal lábát tudta használni. De mi­csoda bal lába volt!” - emlékezik róla a BBC. A brit közszolgálati médium honlapja szerint az 1953-as Wembley­­beli játéka előtt az angol közönség soha nem látott olyan labdakezelést, mint amilyen az övé volt. A BBC World vezető hírben számolt be a futball-legenda haláláról. Puskás Ferencre, akit a világ első futball ikonjaként mutattak be, archív felvételekkel és stúdió-beszélgetéssel emlékeztek. „Galloping Major” Dies - Elhunyt a „Száguldó Őrnagy” - ezzel a címmel közli a hírt a Sky News honlapja, amely a futballtörténet egyik legnagyobb játékosaként ír Puskás Ferencről. „Ő ihlette a Mágikus Magyarokat, a magyar nemzeti válogatottat, amely szenzációs, 6-3-as győzelmet aratott Anglia felett, és így az első külföldi vendégcsapat lett, amely győzni tudott a Wembley stadionban” - emlékeztet a híres mérkőzésre a Sky News. A brit Reuters a piros megkülönböztető jelzéssel ellátott gyorshírében minden idők egyik legnagyobb futballistájaként jellemezte őt, aki a Mágikus Magyarok mozgatórugója volt, és érdemeiért a labdarúgás tör­ténetével és statisztikáival foglalkozó szervezet, az IFFHS a XX. század negyedik számú játékosává választotta. Az amerikai AP Puskás Ferenc 2000 óta tartó betegeskedését taglalta, hozzátéve, hogy az Aranycsapat kapitánya szeptember óta volt a Kútvölgyi Kórház intenzív osztályán. A francia AFP - ugyancsak a távirati iroda híradása alapján - magyar legendának titulálta a „száguldó őrnagyot”, aki nemcsak hazájában, hanem a Real Madridban is igazi sztár volt. Ezt követően külön anyag­ban mutatta be az elhunyt életútjának fontosabb állomásait. A német dpa Magyarország egyik legnépszerűbb sportolójának nevezte Puskást, akinek vezetésével a válogatott 32 mérkőzésen maradt veretlen - egészen az 1954-es berni vb-döntőig, ahol éppen a németek szakították meg a nagy sorozatot. A hírügynökség hozzáteszi: a magyar hadsereg későbbi ezredese technikailag tökéletesen képzett csatár volt. A spanyol EFE futballmítoszként emlékezik meg róla, aki 1958 és 1966 között hat bajnoki címet és két európai kupaaranyat nyert a Real Madriddal, továbbá róla nevezték el hét éve a Magyarország legnagyobb stadionját, és augusztusban elhelyezték a lábnyomát a monte-carlói Bajnokok Sétányán, ahol a labdarúgás történetének kiemelkedő alakjai kapnak helyet. Az olasz ANSA minden idők egyik legnagyobbjaként és a magyar labdarúgás legendájaként említi Puskás Ferencet, aki „a Duna menti futball egyik fő inspirálója” volt, és az 50-es évek második felében sztárcsapattá emelte a Real Madridot. Az osztrák APA minden idők leghíresebb magyar sportolójának nevezi a 79 évesen eltávozott klasszist, aki 1952-ben olimpiai aranyéremre vezette a válogatottat. Elment Puskás Ferenc 79 évig élt, 2006. november 17-ig Hosszan tartó, súlyos betegség után, 79 éves korában, péntek reggel 7 órakor elhunyt Puskás Ferenc, minden idők legnagyobb magyar labdarúgója. A kormány úgy döntött, hogy Puskás Ferenc temetésé­nek napja nemzeti gy ásznap lesz. Puskás Ferenc, a magyar labdarúgás történetének egyik legkiválóbb játékosa, a legendás Aranycsapat kapitánya volt. Halálával a magyar sport legnagyobb alakját, a világ pedig egyik legjobb focistáját veszítette el. A Föld lakosságának legnagyobb része számára Puskás Ferenc neve ma is egyet jelent Magyarországgal. A legendás játékos földi maradványait december 9-én, szombaton a Szent István Bazilika altemplomának urnatemetőjében helyezik örök nyugalomra. Ma már igen nehéz érzékeltetni, milyen lehetett fénykorában, kihez lehetne hason­lítani. 1954-ben, Bernben két gólt is lőtt a döntőben a németeknek, de második, teljesen szabályos gólját, amivel a magyar válogatott megnyerhette volna döntőt, a játékvezető érvénytelenítette. t Kétszer volt spanyol gólkirály, pályafutása alatt összesen legalább ezer gólt szerzett, magyar válog­atottbeli rekordja pillanatnyilag is világcsúcs. Nyolcvanöt meccsen nyolcvannégyszer talált a kapuba. Puskás otthon tizenhárom évig a Kispestben játszott, hat évig szolgálta a Real Madridot. A játékostársai is elismerték tudását, a tízes mezt adták neki. Puskás a Real mezében négy gólt lőtt a ’60-as BEK-döntőn, azóta sem sikerült ez a bravúr senkinek, és valószínűleg jó ideig nem is ostro­molja senki ezt a csúcsot. A tiranai rendőr, a sevillai reptéri ügyintéző, a guadeloupe- i idegenvezető, az athéni taxis, az angliai kocsmáros Magyar­­országot Puskással azonosította. „Puszkasz” volt az egyszemélyes országimázs, beszélő név, az ország és az egyetemes lab­darúgás emblematikus alakja. Az egyik orosz lap főszerkesztője csak ennyit mondott róla: „ha nincs Puskás, akkor nincs magyar labdarúgás, akkor szovjet sincs, és akkor az egész emberiség sze­gényebb lenne.” Akik legalább egyszer látták futballozni, soha nem felejtik a cseleit, a lövéseit. Akik nem látták focizni, azok is esküsznek rá, ő volt az egyik legnagyobb. A kommunista rendszer miatt csak éppen itthon nem lehetett a legnagyobb, mert a disszidálása után évekig még a nevét sem lehetett leírni, sőt megpróbálták befeketíteni. Túlzott anyagi­asságáról cikkeztek itthon (az emlékezetes „kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci” mondatot idézték mindig), az Aranylabda­­szavazáson a magyar újságíró nem adhatta rá a voksát, ennek ellenére lett második 1960-ban. A Real Madrid Vasas elleni ven­dégjátéka idején a spanyol csapat összeállítása tízfős volt, Puskás hiába játszott, a tudósításokban nem jelenhetett meg a neve. Első hazatérésekor, huszonöt év távoliét után, ’81-ben, részleges rehabilitációjakor is inkább vádolták, mint üdvözölték. A kor sztárriportere is olyan tévé­interjút készített vele, amelyiket szándékosan úgy vágták meg, hogy kedvezőtlen képet alakít­sanak ki róla. Ötven éve egyszer már elte­mették. Az ’56-os forradalom után, október végén az Interpress hírügynökség kiadta a hírt, a világlapok pedig átvették, hogy a harcokban az olimpiai bajnok és a világbajnoki ezüstérmes csapat kapitányát megölték. Rá is igaz volt a mondás, a halálhírét keltet­ték, sokáig élt. A spanyol csatártársnál, Alfredo di Stefanónál érzékle­tesebben talán nem is lehetett volna kifejezni, milyen ember volt. „Játékosként és emberként is tízes.” Ha valaki, akkor ő igazán ismerhette, hiszen Spanyolország­ban ő lett a legjobb barátja, ő segítette a nyelvtanulásban is, hosszú betegeskedése alatt is többször meglátogatta Budán. És ő árulta el azt is, hogy a disszidens magyarok legnagyobb jótevője, védőszentje volt. „Minden ma­gyarnak segített, olyan volt, mint egy nagykövetség. A pénzét rájuk költötte.” Öt nyelven beszélt; nem az a műveletlen, pénzszóró sztár­futballista volt, aminek sokszor megpróbálták beállítani. Igazán nagy vagyonra sohasem tett szert, spanyolországi üzleti vállalkozá­sai nem sikerültek. (Kolbász­­gyárat nyitott, például.) Játékospályafutása után edzőként is sikeres tudott lenni. Hitvallása volt, hogy a labda nem izzad, nem fárad. Az akkor még sehol sem jegyzett Panathinaikoszt 1971- ben BEK-döntőig vezette, Dél- Amerikában is megfordult, a magyar futballon viszont már ő sem tudott segíteni, négy meccsen egy győzelem került a neve mellé szövetségi kapitányként. Puskást a kilencvenes évek végén támadta meg a szörnyű Alzheimer-kór. Ránézésre nem öregedett, a hátrasimított haja, hamiskásan kedves tekintete, magabiztos testtartása sokáig azt sugallta, ha beteg is, sokáig élhet. 79 évig élt, 2006. november 17_ig- Index

Next

/
Thumbnails
Contents