Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2006-01-01 / 1. szám

Milliók a párnacihában Hétmillió forintnál, vagyis 25 ezer eurónál nagyobb pénzügyi meg­takarítással honfitársainknak mindössze három százaléka rendelkezik - állapítja meg a GfK egy tanulmánya. A hétmilliós összeg természetesen a lakáson, illetve más ingatlantulajdonon felüli megtakarítást jelent. A befektetési alapok, a kötvénykibocsátók, a nyugdíjalapok, a biztosítók, a brókercégek és a bankok potenciális ügyfélköre, vagyis a szabadon befektethető milliókkal rendelkező háromszázaléknyi magyar ráadásul meglehetősen óvatos, megtakarított pénzére inkább szerény, de biztos kamatot akar elkönyvelni. Bezzeg Amerikában, ahol nem 25 ezer eurós, hanem 50 ezer dol­lárnyi magánvagyon a felmérés alapja, az emberek jóval merészebbek. A válaszadók 40 százalékának van ugyanis 50 ezer dollárnál több szabadon mozgatható megtakarítása, amit 30 százalékuk részvényekbe, illetve részvényalapú befektetési alapokba tesz vagy tenne. Nyugat-Európa ehhez képest szinte szegénynek számít: csak a lakosság 13 százalékának van 14 millió forintnál nagyobb pénzügyi megtakarítása. A GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal Europe közösen készített befektetési barométeréhez 13 európai uniós országban, az USA-ban, Oroszországban és Törökországban vesznek fel adatokat. Mint kiderült, a háromszázaléknyi, hétmillió forintnál nagyobb pénzügyi megtakarítás­sal rendelkező magyar térségünkben nem is olyan rossz arány, mert a közép-európai átlagnál egy százalékkal jobb. Bár keveseknek van szabadon mozgatható tőkéjük, még kevesebbekről mondható el, hogy jól bánnának meglévő pénzükkel. A magyar megkér­dezettek 78 százaléka például sehová nem fekteti be a pénzét, vagyis nem fialtatja azt. Ők azok, akik úgymond a párna alatt, illetve lekötetlenül a bankban tartják millióikat. Nyugat-Európa vagyonosai amerikai társaik­hoz képest jóval óvatosabbak, de a közép-európaiaknál sokkal racionáli­­sabbak: a nyugatiaknak csak az egyharmada nem fekteti be a pénzét. Nagyjából ugyanannyian már áttértek a rövid lejáratú, kockázatmentes betétekre legalább, és 10 százalékuk életbiztosításra is áldoz újabban. A rövid lejáratú betétek Európa-szerte a leginkább közkedvelt befektetési formának számítanak a pénzükkel valamit is kezdők többsége számára. Az európai tőzsdék egyelőre nem tudták megmozgatni a helyieket, miként a hosszú távú megoldást kínáló nyugdíjalapok sem. Az Amerikai Vízválasztó A jóléti állam lebontása hozza lendületbe a -gazdaságot - példa rá Amerika. A szociális intéz­ményrendszer kiterjesztése segít a gazdasági bajokon - mint az amerikai példa mutatja. Mindenki tudja, a tényeket sem a bal-, sem a jobboldalon nem vonják kétségbe: Európa nagy árat fizet a túl nagy jóléti állam fenntartásáért. Sok a munka­­nélküli, nem fejlődik a gazdaság. Amerikában viszont nincs jóléti állam. A munkabérek alacsonyak, nagy az egyenlőtlenség. De épp ettől dinamikus a növekedés. „Csakhogy ezek nem tények, inkább legendák. Mindenki egyetért, és valamennyien téved­nek” - írja James K. Galbraith texasi közgazdászprofesszor. Amerikai Vízválasztó című cikke a „társadalmi igazságosság mel­lett elkötelezett, független non­profit magazinban”, a 19. századi amerikai munkásmozgalom legen­dás alakjáról elnevezett Mother Jonesban jelent meg. Az egyes európai országo­kon belül többnyire valóban nagyobb az egyenlőség, mint az Egyesült Államokban. „De ha Európa egészét tekintjük, ak­kor óriási egyenlőtlenségeket tapasztalunk. Spanyolországban harminc-negyven százalékkal alacsonyabbak a bérek, mint Németországban. Ha az EU-ba nemrég belépett kelet-európai ál­lamokat is számításba vesszük, a különbségek még nagyobbak.” Hasonlóan nagyok a kü­lönbségek a munkanélküliség tekintetében. A legenda is csak legenda. „Rendszerint épp azok­ban az országokban van kevesebb munkanélküli, ahol kisebb az egyenlőtlenség.” Galbraith azt állítja, hogy Európa gazdasági bajain az egyenlőtlenség csökkentésével lehetne segíteni. Az Egyesült Államok gazdasága ugyanis azért olyan sikeres, mert egészében kisebb ugyan az újraelosztás, mint Európában, de a juttatásokat azok kapják, akik valóban szegények. Európában viszont nem csak a szegényeket támogatják. Az EU-ban nincs egységes nyugdíjrendszer, adórendszer és minimálbér. Az unió szintjén folyó újraelosztás elsősorban a tagállamok közötti újraelosztás, így azoknak a szegényebb néme­teknek is jut az uniós pénzekből, akik európai összehasonlításban a jómódú középosztályhoz tar­toznak. Az Egyesült Államokban vi­szont kisebb, de egységes szociális intézményrendszer működik. „E nélkül Amerika nem ország, hanem csak államok összessége lenne, és ugyanazokkal a prob­lémákkal küszködne, mint Európa. Regionális munkanélküliséggel, és a szegény országokból a gazdagok felé irányuló elvándorlással.” Megérkezett a Feri­hegy vételára Megérkezett az államkincstár­ba csütörtökön a Budapest Airport Rt. vételára - mondta Veres János pénzügyminiszter az MTI-nek. A Pénzügyminisztérium korábbi közlése szerint a BA Rt. priva­tizációjából származó bevételt hitelek előtörlesztésére használják majd fel. Emellett olyan állam­­adósságot törlesztenek, ame­lyeknek kamatfelára jelentős mértéket tesz ki. A kormány a jegybankkal konzultál majd arról, hogy forint- vágy devizaadósságot törlesszenek a BA Rt. eladásából befolyó privatizációs bevételből. A magyar privatizáció törté­netében ez az eddigi legnagyobb értékű egyszeri privatizációs tranzakció. Az angol BAA International Ltd. 464,56 milliárd forintot ajánlott a repülőtérért, miközben a nyár folyamán egy független vagyonértékelő a tranz­akció piaci értékét (beleértve a részvényeket, az eszközöket és a 75 éves vagyonkezelői jogot is) 110 milliárd forintra becsülte. A BA 2005 júniusában indult priva­tizációs tenderén 11 induló volt, végül három befektetői csoport tett kötelező érvényű ajánlatot. A magyarok nem bíznak a hadseregben A magyarok többsége “min­den áron” megvédené a hazát, de erre a Magyar Honvédséget egyébként a lakosság nem tartja alkalmasnak, írja a Magyar Nemzet. Magyarország nem tudná megvédeni magát az állampol­gárok többsége szerint egy fegy­veres konfliktus esetén, derül ki a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem felméréséből. A Magyar Nemzet szerint a válaszadók nagy része úgy véli, hogy ez többek között a korszerű felszerelés hiányának köszönhető. A megkérdezettek 58 száza­léka azzal is egyetért, hogy a Magyar Honvédség fegyelmezett és jó erkölcsi állapotban van, azonban a válaszadók 31 száza­léka nem tud azonosulni ezzel. A kutatás szerint ma Magyarországon nem népszerű a katonaság. A lakosság 14 száza­léka mutat ugyanis hajlandóságot a szerződéses katonai szolgálat vállalására. Ezen belül 6 százalék egyértelműen, 8 százalék pedig esetleg a jövőben érdeklődik ez iránt. Aszteroida fenyegeti a Földet Tudósok számítása szerint, amennyiben az Apophisról, azaz a halál és a pusztítás egyiptomi istenéről elnevezett égitest pályája nem módosul, akkor 2036-ban óránként csaknem 50 ezer kilo­méteres sebességgel ütközik a Földnek. A Corriere della Sera című olasz napilap cikke szerint a becsapódás helye valószínűleg Európa lesz, és 10 ezer hirosi­­mai atombomba erejével ható, katasztrofális csapással járna. Szakemberek szerint az égitest űrszondával eltéríthető pályájáról. Január 1,2006 A cunami áldozataira emlékeztek Az Indiai óceán menti országokban ezrek emlékeztek a tavaly karácsonyi szökőárra, amely az ismert történelem egyik legsúlyosabb természeti kataszt­rófája volt. A cunami több mint 200 ezer embert ölt meg a 13 érintett országban. Az áldozatok közt sok turista is volt, így a megem­lékezésekre számosán érkeztek külföldről, más földrészekről is. Az újjáépítési erőfeszítések ellenére még mindig milliók élnek sátrakban, ideiglenes ott­honokban, vagy barátoknál és ismerősöknél meghúzódva a ka­tasztrófa sújtotta körzetekben. Százmillió influenzással számol az amerikai válságterv Négy hónap alatt söpörne végig a világon a madárinfluenza az amerikai kormány vészforgatókönyve szerint. Az amerikaiak szerint tizenhat héttel a járvány kitörése után már 92,2 millió amerikai lenne fertőzött. Madárinfluenza-katasztrófaterv készítésébe kezdett az amerikai kormányzat, jelentette az AFP. Mike Leavitt egészségügyi miniszter hétfői tájékoztatása szerint a szakemberek 92,2 millió amerikai meg­betegedésével számolnak a katasztrófatervben. A legrosszabb lehetőségekkel számoló terv az 1918-as spanyol­­náthajárvány alapján készült. A tanulmány azzal számol, hogy a madárinfluenza emberről emberre is terjedő mutációja egy kis thaiföldi faluban alakul ki. A vírus rohamos gyorsasággal terjed szét a világban a forgatókönyv szerint. A szakemberek számítása alapján a világjárvány hatodik hetében már 722 000, a kilencedik héten 37,4 millió amerikai betegszik meg. A járvány a tizenhatodik héten tetőzik, eddigre már 92,2 millió amerikait fertőzhet meg a vírus. A tanulmány nem számol a vírus morbiditásával, így a halottak számára vonatkozó becslések nincsenek benne, Leavitt egyelőre csak zárt körben, az ötven amerikai tagállam egészségügyi miniszterei előtt részletezte a nem nyilvános katasztrófatervet. Az AFP-nek nyilatkozva Leavitt nem volt derülátó. „A helyzet az, hogy világjárványok időnként kitörnek. És amikor ez megtörténik, általában túl elfoglaltak és túl felkészületlenek vagyunk” - mondta. A magyarok kerülik az orvosokat A magyarok többsége csak az elhúzódó, azonosíthatatlan eredetű fájdalmak esetén kér orvosi segítséget, az enyhe vagy erősebb, de múló fájdalmat inkább otthon kúrálja - állapítja meg egy friss felmérés. Kiderül az is: a lakosság egyre inkább elfordul a gyógyszerektől, inkább az alternatív gyógymódokban bízik. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) friss fel­mérése szerint az emberek mintegy kétharmada, ha betegnek érzi magát, otthon kezdi a kúrát, orvosi segítség nélkül. Az adatok szerint ugyanakkor csaknem annyit költ dohányárura, mint a gyógyulására. Alkoholos italokra annyit költünk (32 ezer forint/év), mint cigarettára (14 720 forint/év) és gyógyszerekre (15 900 forint/év) együttesen. A megkérdezettek értékrendjében - a család után - a második he­lyen az egészség áll, megelőzve a biztos munkahelyet, az egzisztenciát és a szabadidőt. A felmérés szerint a lakosság többsége azzal együtt fordul el a gyógyszerektől, hogy tudja, hatékonyak. Egyre inkább bíznak azonban az alternatív gyógymódokban. A gyógyhatású készít­mények iránti nagyobb bizalom fő oka, hogy természetes anyagokból készülnek, ám negatívumként említették, hogy tovább kell szedni, mint a gyógyszereket, illetve azt, hogy drágák. A gyógyszerek legfőbb negatívumaként a mellékhatásokat jelölték meg. A megkérdezettek 67 százaléka jónak vagy nagyon jónak ítélte saját orvosi kezelésének hatékonyságát, csak tíz százalék mondta ennek az ellenkezőjét. Többségük csak az elhúzódó, azonosíthatatlan eredetű fájdalmak esetén kér orvosi segítséget, míg az enyhe vagy erősebb, de múló fájdalmat inkább otthon kúrálja. A felmérés szerint elsősorban a fül-orr-gégészeti, a szív- és érrendszeri, illetve a mozgásszervi pana­szainkkal fordulunk orvoshoz, az alvászavar és a fáradékonyság már kevésbé rémítenek meg minket. Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve július első két hetét Published weekly, except first two weeks of July PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376 * Fax: (323) 463-6186 E-maN: amhirlap@sbcglobal.net KIADÓ: JULIUS JANCSO - PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR SZERKESZTŐK: HORVÁTH BEATRIX, HEGEDŰS ATTILA FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, LÁSZLÓ BALÁZS, TOMKA TIVADAR Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $36. USD, fél évre $21. USD Kanadába egy évre $56. USD, fél évre $31. USD Külföldre (Kanada kivételével) egy évre $96. USD, fél évre $51. USD PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések,még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible.

Next

/
Thumbnails
Contents