Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2006-01-01 / 1. szám

Dr. Hámori Péter A MUNKAKERÜLŐ Mottó: „Munka (után) helyett édes a pihenés.” Build a bridge to your Homeland! A DUNA Televízió és a KOSSUTH Rádió mindenkinek tartogat valamit. Magas színvonalú, jelentős kulturális tartalommal bíró műsoraink közül minden kedves érdeklődő kedvére válogathat. Az új műsorrácsban ugyanúgy megtalálhatók a legfrissebb híradások, a legnézettebb műsorok, mint a legértékesebb magyar filmek és dokumentumfilmek. A sportrajongók a magyar közvetítéseken kívül a legfontosabb sporteseményeket is figyelemmel követhetik. És a kiesükről sem feledkezünk meg: a gyermek-, ifjúsági és tanítójellegű műsorok egész tárházával várjuk a legifjabb generációkat. Experience the Hungary of today by subscribing to DUNA Television! Amennyiben a részletek érdekelnék, ne habozzon felkeresni bennünket az ingyenes 1-703-768-2746 as telefonszámon. Internetes honlapunkon szintén bővebben olvashat szolgáltatásainkról: www.dunatv-america.com *15 ." I DUNA Television & KOSSUTH Radio PER MONTH ■ Your direct link to Hungary! HÍREK KULTÚRA SPORT IDŐJÁRÁS DUNAINFO www.dunatv-america.com A EURO-World Network company 206 Hardwood Lane, Fredericksburg, VA 22408 Tel: 1-703-768-2746 f Fax: 1-703-768-5056 | E-Mail: info@euro-workJnetwork.com Nem tud valami jó, könnyű melót? - kér­dezte tőlem egy halk halotti hang a telefonom­ban.- Kinek kéne a meló? - érdeklődtem szintén halkan.- Hát nekem! - volt a rövid, de határozott válasz.- Igen, gondolhattam volna, hogy önnek, de ki az a nekem? Lökje mán ide a nevét, ha már ilyen szépen összejöttünk. Miután kinyögte a nevét, rögtön lapunkat ajánlottam, a­­melyben hétről-hétre több és több állásajánlat olvasható. Felvetettem még azt is, hogy ugyanebben az újságban hirdetést is feladhat, akkor aztán biztos, hogy jelent­keznek majd a munkaadók, hiszen igazi hiányszakmával rendelkezett a telefonáló.- Na, azt már nem uram, hát hogy gondolja, hogy én feladok egy hirdetést. Akkor aztán reggeltől­­estig, estétől-reggelig csöng a telefonom. Sorra zaklatnának a különböző állásajánlatokkal, és még az is előfordulhat, hogy valami jó könnyű melót ajánlana valaki, azt pedig egyáltalán nem akarom. Kezdett kíváncsivá tenni ez a Dr. Munkaundoritsz pasi.- Uram, ha erre jár, jöjjön be hozzám, hátha tudok valami jó melót találni önnek, olyant ami az ön elképzeléseinek is megfelel. Nem tudom az idejét, hogy mikor örültem ennyire, hogy va-Az a kolléga, akinek az aszta­lán hegyekben állnak az akták, aki elsőként jön és utolsóként távozik az irodából, nem feltétlenül végez jobb minőségű munkát, mint a többi munkatárs. A Forbes magazinnak nyilat­kozva Dr. Bryan E. Robinson pszichoterapeuta „jól öltözött függőségnek” nevezte a viselke­dési zavarnak tekinthető munka­mániát. „Nem egyszerűen arról van szó, hogy valaki rendszeresen túlórázik” - magyarázta a szak­ember. „Az érintett ilyenkor u­­gyanis egyszerűen képtelen abba­hagyni a munkát, s ez a tevékeny­sége messze nincs egyensúlyban az egyéb tennivalóival.” A munkamánia kialakulásáért nem a cég részéről a dolgozókra nehezedő nyomás a felelős, akár­csak a szupermarketek sem okol­­hatóak azért, ha valaki elhízik. A munkamániást belső kényszer hajtja, sok esetben az, hogy így meneküljön az intimitás, illetve a szociális kapcsolatok elől. Robinson szerint az efféle zavar által érintettek problémás családi háttere lehet az egyik in­dok, ugyanis ezáltal kialakul ben­nük az érzet, hogy így elkerül­hetik az életük egyéb területein jelentkező gondokat. Azonban az alkoholizmushoz, vagy egyéb szenvedélybetegséghez hasonlóan a munkamánia csupán a háttérben laki elfogadta a meghívásomat, mert ilyen jópofa emberrel még nem igen találkoztam. Rövid idő elteltével meg is jelent nálam, azzal indított, hogy azonnal kijelentette:- Uram megmondom az őszintét, én nem szeretek dol­gozni, mi az hogy nem szeretek, kimondottan útálok melózni. Rühelem a munkát! Anno dacumál én már a cucilizmusban is kerültem a munkát.- Á szóval maga munkakerülő volt - mondtam.- Valahogy úgy! 1945-ben, amikor eljött a mi országunk, meg lett a mi akaratunk, akkor azt hirdették, hogy a munka be­csület és dicsőség dolga. Hát uram én nem hajszoltam egyiket sem! Maceráltak is engem, igaz szüle­im sem is dicsőségből, hanem kényszerből melóztak. Alig volt kajánk! Gandhi családja hozzánk képest minden nap bőségmenüt fogyasztott! Na a lényeg a lényeg, engem nem érdekel a dicsőség! Csak nagyon keveset akarok dol­gozni! Mondja, nem tud valami kímélő munkát nekem?- Hát az igazat megvallva nem kér könnyű dolgot tőlem, de meg­próbálok valamit szerezni. Na de árulja már el, hogy akkor jelenleg miből él? Van családja? Mondjon már valamit magáról!- Tudja én az átkosban kény­telen voltam kártyából megélni. Higgye el, az sem volt egy babazsúr! Ott is farkastörvények uralkodnak! A szerencse min­dig oda megy, ahol már eleve sok pénz van, meg negyven­meghúzódó problémák elfedését szolgálja, miközben további ne­hézségeket okoz. A keményen dolgozó emberek 110 százalékot nyújtanak az irodá­ban, s nagy mennyiségű munkát végeznek el jól és hatékonyan. Ezek az emberek képesek lazítani és élvezni az életet az irodán kívül is, s jó kapcsolatot tartanak fenn a családjukkal és a barátaikkal. Egy munkamániás folyamatosan a munkájára gondol és arról beszél, legyen akár otthon, vagy akár egy üdülőhelyen. Ennek eredményeképpen a családtagok szenvedik el a viselkedési za­var negatív tüneteit, a hangulat egyre feszültebbé válik, s ennek folyományaként csökken az illető munkahelyi hatékonysága és telje­sítménye. „A tökéletességre való törekvés ilyenkor fölébe kere­kedhet a hatékonyságnak”- magyarázta Robinson. „Egy munkamániás rengeteget fog­lalkozik - sokszor feleslegesen- ugyanazzal a projekttel, újra és újra átolvassa azt, s a legapróbb- ám sokszor már jelentéktelen- részletek tökéletesítésével is rengeteg időt tölt el. A munkamániának fizikai tünetei is lehetnek, ilyenek a fej­fájás, fáradékonyság, emésztési és légzési problémák, mellkasi fájdal­mak, szédülés vagy idegfeszül­tség. A viselkedési szimptómák száz ultimó, lehetőleg pirosból! Örök vesztes voltam, majd munkakerülővé nyilvánítottak. Előfordult, hogy amikor az utcán mentem, és a másik oldalon meg­pillantottam ügyvédemet, csak átkiabáltam neki, hogy mi volt a munkakerülésem miatt ellenem indított per eredménye. Amikor visszakiabált, hogy semmi baj, uram győzött az igazság! Ajjajaj, ordítottam vissza, akkor kérem, készítse el rögtön a felleb­bezésemet, hiszen nem akarok börtönbe kerülni. Már akkor is az volt a jelszavam: aki időt nyer, életet nyer. Aztán jött az 56’, és feleségemmel együtt kijöttünk ide, az újvilágba.- Na hála isten, akkor már minden rendben van, hiszen itt aztán van meló dögivei - tetettem az ártatlant.- Van, van, de nem olyan, amilyenre vágyom! Tudja nagyon nehéz a házvezetőnői munka.- Uram, maga csak nem házvezetőnő?- Hát hova gondol uram, nem én, hanem a feleségem a házvezetőnő.- Szégyellheti magát, hogy egy ilyen életerős férfit, mint maga, a felesége tart el, bizonyára nem napi 8, hanem minimum 12 órai munkával.- Én ugyan nem szégyenke­zem. Nincs abban semmi, hogy a feleségem tart el. Ha egyszer én vagyok a zsánere, tartson el en­gem. Nem igaz? Miért jobb volna, ha „lovira” járnék? Ott azért ed­dig még nem sokan gazdagodtak meg! De megnyugtatom, hogy a között említhetjük a, a pihenésre való képtelenséget, alvászavart, ingerlékenységet, feledékenységet, koncentrációs zavart, illetve az eufória és a depresszió között in­gadozó hangulatot. A munkamániásokból általá­ban rossz főnökök lesznek, akik gyakran a legvégsőkig kontrol­lálni akarják beosztottaikat, ezáltal elfojtva a kreativitásukat és kezdeményezőképességüket, valamint teljesíthetetlen elváráso­kat támasztanak velük szemben. Egy munkamániás főnök hajla­mos lehet arra, hogy megtagadja az előléptetést egy-egy jól teljesítő beosztottjától, mert attól tart, hogy az ifjú titán fölékerekedik majd az irodában. Röviden a munkamániásokból általában hiányzik az önbizalom és az ön­becsülés. Sok esetben ezek a problémák idővel fokozódnak, s morális gon­dokat is okozhatnak. A munka­mániások hamar kiéghetnek, ez pedig ahhoz vezethet, hogy elkez­dik kerülni a munkahelyüket. Egyelőre még nem készült megbíz­ható felmérés erről a viselkedési zavarról, s annak okozatairól, azonban egyes szakértők úgy saccolják, hogy csak az Egyesült Államokban évi 160 milliárd dollárra rúg a munkamániával, s az általa okozott mentális prob­lémákkal összefüggésbe hozható bevételkiesés. múlt héten beesett egy kis könnyű meló, a Kalapgyárban.- Na hát akkor minden rend­ben! Van munkája, pontosabban könnyű munkája.- Á, dehogy is van! Vagy másfél órát rakosgattam a kis könnyű kalapocskákat, mert más­fél óránál előbb nem tudtam őket otthagyni, mivel a személyzetis ebédelt. Aztán felvettek egy étte­rembe mosogatónak. Jó meló lett volna, kaja, pia doszt, bár nem nagy a fizetés, de az egész napom szabad, mivel éjszakai munka, ami nem is baj, ugyanis nagyon rossz alvó vagyok. Hát akkor mi volt a prob­léma, mert hogy valami volt, az biztos, hiszen akkor nem ülne most itt nálam.- Hát az úgy volt, hogy a rendes évi szabadságomat már az első nap ki akartam venni.- Még nem is kezdett dogozni, és már a le nem dolgozott idő előtt szabadságot akart kivenni?- Ahogy mondja, de sajnos nem a szabadságot adták ki, ha­nem az utamat. Hát ezért vagyok most itt magánál. Tudja, egy o­­lyan helyre szeretnék menni, ahol van magyar népi tánccsoport.- Hát uram most nagy peche van, mert éppenséggel tudok egy olyan gyárat ajánlani, ahol van ilyen. így aztán a napi munka után késő estig táncolhat!- Na ne, uram maga viccel velem! Én nem munka után, ha­nem az alatt akarok csárdást jár­ni! Ajánljon-egy olyasféle melót, ami könnyű! Például, hámoznám a semmit, vagy valami ilyesfélét. Higgye el, nem vallana velem szégyent, a kollégák nagyon meg­szeretnének. Az óhazában is, ha egyszer-egyszer valahol néhány napig melóztam, munka után mindig meghívtam a kollégákat egy kis töltögefésre. Úgy szórtam az aznap megkeresett pénzemet, mint hülyegyerek a pattogatott kukoricát.- Hát most mondja meg, mit csináljak magával? Milyen munkát keressek magának, hogy magának is és azoknak is meg­feleljen, akikhez ajánlom magát? kérdeztem tanácstalanul. Számomra az a legfontosabb, hogy végre egyáltalán valamit dolgozzon, és végre ne a felesége tartsa el!- Azzal maga nem törődjön, ő csak tartson el! Már mondtam, hogy én vagyok a zsánere.- Már most maga a saját szép­ségére céloz, vagy az ilyen léhűtő, munkakerülő pasi a zsánere a kedves feleségének?- így „cuzámen”, az ilyen típusra, mint én, tud csak bein­dulni.- Hát az ön férfiasságához gratulálok, de azért menjen már el melózni, és ne egy-két órára! Kártyázni meg ne menjen el! Örüljön, hogy önnek van Social Security, Driver License, meg más sokféle kártyája. Apropó, gondolom hitelkártyája az nincs. Látja, ezért is menjen már el melózni valami komolyabb helyre, és hosszabb időre, hogy „kártya­­kollekcióját” kiegészíthesse, és hogy könnyebb legyen az élete magának és kedves feleségének isu Ha pedig szerzek magának munkát, kérem, ne hagyjon cser­ben engem! Ne kérje már ki az első nap az évi szabadságát! Változzon végre meg és dolgoz­zon becsületesen! Emlékszik, mit énekeltettek velünk a „cuciliz­musban”? Kényszer volt egykor a munka, ma hősi tett!- Nem uram, én akkor sem vágytam, és most sem vágyok hősi tettekre! Nekem a munka ma is kényszer! A legszívesebben elmennék a munka temetésére, de arra is csak abban az esetben, ha egy elegáns limuzinnal visznek a szertartásra, mert gyalog aztán azt már nem! Ebben maradtunk. Remény­telen eset. A munkamánia olyan, mint az alkoholizmus HÍREK KULTÚRA SPORT IDŐJÁRÁS DUNAINFO Január 1, 2006

Next

/
Thumbnails
Contents