Amerikai Magyar Hírlap, 2004 (16. évfolyam, 5-50. szám)
2004-11-05 / 43. szám
Gyurcsány nem kérdezhetett Mi a magyarok titka? - kérdezte Akihito japán császár a palotájában vendégeskedő Gyurcsány Ferenctől. A kormányfő azt válaszolta: a lázadni mérés és lázadni tudás képessége. A császár és a császárné fél órán át faggatta a magyar kormányfőt és feleségét országunkról és a magyar emberekről. Szigorú rend szerint zajlott a látogatás, Gyurcsány Ferencnek és feleségének az audiencia előtt elmondták, hogyan kell viselkedni a japán uralkodópár jelenlétében. Mint kiderült, a vendégek semmiről sem kérdezhetik a vendéglátót, és mindig válaszolniuk kell a kérdéseikre. Gyurcsány, mielőtt a palotába érkezett, többek között a japán gazdasági kamara ülésén tartott előadást. A szerda reggel befejeződő látogatására üzletemberek kísérték el a kormányfőt, akivel együtt utazott Kóka János gazdasági miniszter is. Japán nagyon fontos partner: a japán cégek magyarországi vállalatai összesen 16 ezer embernek adnak munkát. Gyurcsány és Kóka azt szeretné elérni, hogy a jövőben ne csak azért jöjjenek hozzánk a szigetországi befektetők, mert olcsó a munkaerő és kedvezőek az adózási feltételek, hanem azért, mert a jól képzett embereket érdemes foglalkoztatni. Gyurcsány és a japán miniszterelnök közös politikai nyilatkozatot is közreadott, amelyben leírták, hogy létrehozzák az úgynevezett Bölcsek Tanácsát, amelynek öt japán és öt magyar szakember, tudós lesz majd a tagja. A kormányfő ma a japán gazdasági élet vezetőivel, köztük a Suzuki elnök-vezérigazgatójával találkozik és azt reméli, hogy a magyar üzletemberek nem üres kézzel jönnek haza Japánból. Novák Dezső besúgó volt? Mint ismeretes, Novák Dezső a napokban beismerte, hogy Nemere fedőnéven titkos jelentéseket írt az állambiztonsági szerveknek. Az ügy kirobbanása hatalmas vihart kavart. Mi több, már könyv is készült minderről. Bocsák Miklósnak a napodban jelenik meg a Ki volt a Fradi besúgója? címmel írt munkája.- Komoly levéltári anyaggyűjtés előzte meg az írást - mondta a szerző. - Tischler János történész alapos munkát végzett. Sajnos több információ is kiszivárgott munkánk során, ezért a mostani nagy sajtóvisszhang. Bocsák szerint a közvélemény megosztott az ügyben, de Novákot nem igazán lehet felmenteni. Az akkori ügynökök három kategóriába sorolhatók.- Voltak tisztességesek, akik kényszer hatására lettek besúgók, és érdektelen információkat szolgáltattak. Őket fel lehet menteni, de Nemere a második csoporthoz tartozott. Kényszerből lett ügynök, de kijáróvá vált, sokat ártott. Kőműves, Jászsági, Bakos, Bálint névre hallgattak a további ferencvárosi ügynökök, közülük egy tartozott a harmadik csoportba, aki önszántából, a karrierje érdekében lett a rendszer kiszolgálója. A kutatások alapján egyértelműen meghatározhatók, hogy kik voltak a további jelentők, de a személyiségi jogokat tiszteletben kell tartani. Mindenesetre Bocsáknak nem áll szándékában további kutatásokat folytatni az ügyben. A kisebbségek dönthetnek Amerikában Az Egyesült Államokban a választások idején fontossá válnak az etnikai és vallási kisebbségek, a politikusok körüludvarolják őket, mert többé-kevésbé egységesen szavazva a mérleg nyelvének a szerepét játszhatják. Az amerikaiak több mint 90 százaléka tartja magát vallásosnak, 45 százaléka pedig rendszeresen jár templomba. A legnagyobb amerikai felekezet a 65 milliós római katolikus, amely az 1980-as évekig a Demokrata Párt egyik szavazóbázisát adta. A római katolikusok a választók egynegyedét alkotják. John Kerry ugyan római katolikus, de az abortusz jogának és az őssejtkutatásnak a támogatásával, illetve az egyneműek házasságának a szövetségi alkotmányban való megtiltását ellenző álláspontjával egyháza sok tagját elidegenítette és maga ellen fordított több püspököt és érseket. Kerry győzelme esetén az ország második római katolikus elnöke lenne John F. Kennedy után. A metodista George Bush elnök a katolikus voksokért is verseng és nemrég találkozott a philadelphiai érsekkel. Michigan, Ohio, Pennsylvania és Minnesota államban a katolikusok voksai eldönthetik a versenyt. A magát újjászületett kereszténynek valló, a valláshoz 40 éves korábban visszataláló elnök fölényesen vezet a legvallásosabb amerikaiak között, akik közül sokan úgy teszik fel a kérdést, hogy Jézus, kire szavazna? Négy évvel ezelőtt Bush elnökre szavazott a hetente legalább egyszer templomba járó amerikaiak 62 százaléka, míg A1 Gore demokrata párti jelöltre szavazott azoknak a 62 százaléka, akik nem járnak templomba. A hat millió - arab, iráni, pakisztáni, dél-ázsiai eredetű - amerikai muzulmán közösség vezetői John Kerry mellé álltak. Az 5 milliót számláló amerikai zsidók hagyományosan a Demokrata Pártot támogatják, 2000-ben 4-1 arányban A1 Gore-nak adták voksukat. Ez az arány most valamennyit módosulhat, mivel Ronald Reagan óta Bush a zsidók körében a leginkább támogatott republikánus elnök. Az ország két legnagyobb etnikai kisebbsége a 40 milliós latinamerikai spanyol ajkú hispán, valamint 38 millió afroamerikai közössség. Az emberi jogi szervezetek emlékeztetnek rá, hogy a 2000. évi elnökválasztáson 95 ezer fekete bőrűek által leadott szavazatot nyilvánítottak semmissé, amikor Bush elnök mindössze 537 szavazattöbbséggel győzött Floridában, atmvel elnyerte a Feher Hazat is. November 5,2004~~/^ % A Független Magyar Presbiteriánus Egyház jelenti Las Vegasból: Szomorú szívvel tudatja Las Vegas-i Magyar Templom közössége és Las Vegas város magyar lakossága, hogy 2004. október 30-án, szombaton 1 óra 35 perckor az iraki Alanbar-ban JOHN LUKAC 1985-2004 amerikai magyar fiatalember a U.S. Marine kötelékében szolgálat teljesítése közben egy terroristák általi robbantó támadás következtében több társával hősi halált halt. Gyászolják szülei: Lukac Helena és Lukac Jan, valamint testvére, Péter. Gyászolják még: a Szlovákiában élő magyar rokonsága és a nagyszülők: Szabó Mária és Lukács Heléna. Gyászolja a Las Vegas-i Magyar Templom közössége és a Las Vegas-i Presbyterian Church magyarsága. Gyászszertartás: 2004. november 7-én vasárnap d.e. 11 órakor a Las Vegas-i Magyar Templomban. Cím: 1515 West Charleston Blvd., Las Vegas, NV 89102. Tel. (702) 360-5853 Las Vegas, 2004. november 1. Rev. Dr. Nagy-Kereki Tibor A sorsdöntő futballmeccs Kerry már meg is nyerte a választásokat? A pártok aktivistái vasárnap este a képernyő előtt izgulták végig az elnökválasztási kampány egyik legfontosabb eseményét. Nem Kerry beszélt, sem Bush - a washingtoni amerikai futball csapat játszott. A Redskins nincs jó formában, csak két meccset nyertek eddig a szezonban. Vasárnap este azonban a babonás amerikai választók számára sokkal nagyobb volt a tét, mint a “rézbőrű” sztárok sorsa. Több mint három óra játék után a Green Bay Packers (Wisconsin államból) magasan verte a fővárosi csapatot. Alig ért végett 28:14-es eredménnyel a meccs, örömittas ünneplés tört ki a Kerry-táborban. Hogy miért? Hét évtizede a washingtoni rézbőrűek választás előtti utolsó meccse pontosan megmutatta, ki veszi be a Fehér Házat. Ha a fővárosi csapat nyer, az elnököt újraválasztották, de ha nem... A statisztikusok tehát már tudják, Kerry a Green Bay-nek hála már készülhet a diadalra. 2000-ben például a Redskins szintén kikapott, Gore költözhetett is ki a fővárosból, és Bush került az Egyesült Államok élére. AZ UTOLSÓ NEKIFUTÁS - folytatás az első oldalról emel, államosítja az egészségügyet, és engedélyezi a homoszexuálisok házasságát. Franklin Delano Roosevelt mondta hetvenegy évvel ezelőtt, hogy Amerikának semmitől sem kell félnie, csak a félelemtől magától. Ez akkoriban a gazdasági helyzetre vonatkozott, ám a szavak mára különös értelmet nyertek: Amerika újra fél, és jelenlegi vezetői ezt a félelmet nem csitítják, hanem ébren tartják. Bush, aki a Koponya és lábszárcsontoknak a rövid élet elvesztegetésére vonatkozó figyelmeztetését évtizedekig elengedte a füle mellett, nem érkezett világmegváltó tervekkel Washingtonba. A 2001. szeptember 11-én történtek azonban alapjaiban megváltoztatták a szemléletét. Lusta elnökből háborús elnök lett, és a hősi póz jól állt neki. Főparancsnokként sokat és jól beszélt a kitartás, a határozottság fontosságáról. A választási kampányban pedig ügyesen állította szembe töretlen elszántságát a vele ellentétben értelmiséginek ható, mindig több tényezőt mérlegelő Kerry „egyrészt-másrészt” hozzáállásával. A két jelölt között a valóságban sokkal nagyobb különbségek vannak, mint a stílus. Ott van például az adócsökkentés ügye. Bush tíz év alatt kétezermilliárd dollárt hagy az emberek zsebében. Szerinte ebből mindenki profitál, a valóságban azonban minél gazdagabb valaki, annál jobban jár. A büdzsé kiegyensúlyozása még a távlati tervekben sem szerepel, Bush beéri a hiány megfelezésének ígéretével. Környezetvédelmi programja egybevág a nagy olaj- és energetikai cégek kívánságlistájával. Korlátozta az őssejtkutatást, viszont nem akadályozta meg egyes félautomata fegyverek, így a „lebutított” Kalasnyikovok, M- 16-osok és Űzik újbóli kereskedelmi forgalomba kerülését. Kerry a felsorolt valamennyi kérdésben markánsan eltérő, az európai liberalizmus eszméjéhez sokkal közelebb álló nézőpontot képvisel. Ha újraválasztják, Bush a következő négy évben még legalább egy, de lehet, hogy akár négy új tagot is jelölhet a Legfelső Bíróságba. Ez megváltoztatná az eddig is konzervatív többségű testület véleményét olyan kérdésekben, mint az abortusz engedélyezése vagy a hátrányos helyzetűek pozitív diszkriminációja. A Legfelső Bíróság az Egyesült Államokban döntéseivel aktívan beavatkozik a politikába. Egy Bush által megújított testület ítéleteivel legalább másfél-két évtizedre bebetonozhatná a jogrendbe a vallásos jobboldal értékrendjét, ami nyilván hatással lesz Amerika világlátására is. Ám a világ nem csak ezért, s még csak nem is a szándékosan gyenge dollár által a piacokra gyakorolt hatás miatt figyeli olyan nagy érdeklődéssel a mostani választást. Az igazi kérdés Európából nézve az, hogy Amerika szüntelen konfrontációk közepette tör magának utat, vagy érdekeinek érvényesítése közben hajlandó-e tekintettel lenni másokra is. A célok tekintetében Bush és Kerry között nincs nagy különbség, de hát Amerikának nem is lehet olyan elnöke, aki nem egy erős, gazdag és befolyásos nagyhatalomban látja a jövőt. A mostani vita névlegesen Irak, a valóságban Európa és a komplett Közel-Kelet, a világ „működtetése” körül folyik. Washington évtizedekre előre szeretné bebiztosítani pozícióit a világ olajkészleteinek zömét rejtő Öböl-térségben, - kérdés hogy ezt hagyományos szövetségeseivel együtt vagy egyedül tervezi-e megvalósítani. Világméretű hadjárat folyik a terrorizmust tápláló radikális iszlám ellen, de vajon ez kiterjed-e az egész vallásra, vagy tekintetbe veszi a mérsékelt mohamedán körök érveit is? Kerry szerint, a demokráciát nem annyira fegyverrel, mint jó szóval, gazdasági támogatással és kulturális csereprogramokkal kellene terjeszteni. Nagyjából úgy, ahogyan a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években Kelet-Európábán próbálták. Csakhogy a most hatalmon lévő republikánusok szerint nem ez, hanem Reagan keményvonalas politikája vezetett a kommunizmus bukásához, ergo az iszlámmal szemben is a bombagyártás a legfontosabb. Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve július első két hetét Published weekly, except first two weeks of July PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376 * Fax:'(323) 463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net KIADÓ: JULIUS JANCSO PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, LÁSZLÓ BALÁZS, ELIA RAVASZ, TOMKA TIVADAR Előfizetés az USA-ban egy évre $30, fél évre $17. Előfizetés Kanadába egy évre $50, Magyarországra $65, légipostán $130. * Subscription in the U.S.: $30/yr, $17/half year. Subscription in Canada $50/yr, in Hungary 65/yr by surface mail, $130 by air mail. PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible.
