Amerikai Magyar Hírlap, 2003 (15. évfolyam, 4-49. szám)

2003-03-07 / 10. szám

Újabb bagdadi fenyegetés (AP, MR) - Irak befejezi tiltott rakétáinak megsemmisítését, ha Washington nem hagy fel a háborús készülődéssel - mondta az iraki elnök egyik tanácsadója. Amer asz-Szaadi tábornok szerint Bagdad már mindent megtett azért, hogy elkerülje a háborút. Irakban a hét végén tíz asz-Szamúd-2 típusú rakétát semmisítettek meg. Az akciót az ENSZ fegyverzetellenőrei is figyelemmel kísérték. A bejelentéssel egyidőben nagyszabású Amerika-ellenes meg­mozdulások voltak az arab világban, és az Irak ellen tervezett ame­rikai katonai akció miatti felháborodás szinte mindenütt erőteljes muszlim vallási felbuzdulással keveredett. A pakisztáni Karacsiban csaknem hetvenezren tiltakoztak egy Irak elleni esetleges amerikai katonai akció ellen. A megmozdulás évek óta a legnagyobb Amerika-ellenes akció volt Pakisztánban. Mintegy tízezren vonultak az utcára a dél-indiai Haidarábádban is, elutasítva az iraki háború tervét. "Háborús fenyegetéssel kényszerítjük Irakot a leszerelésre" - Tony Blair Március 2003’-ban is törté­nelmi jelentőségű hónap: úgy tű­nik, márciusban dől el, hogy Irak bizonyíthatóan megsemmisíti tö­meggyilkos fegyvereit és leszerel, vagy lesújt Szaddam Husszeinre az USA és szövetségeseinek fegy­veres ereje. Hans Blix, az ENSZ fegyver­zetellenőrök főnöke március 7-én jelenti a Biztonsági Tanácsnak legújabb kutatásainak eredmé­nyét. A BT tagjai közben tanul­mányoznak egy új határozati ja­vaslatot, amit az USA, Anglia és Spanyolország nyújtott be Irak­kal kapcsolatban, kifejezetten felhatalmazással a háborúra. Érdekes jelenségeket figyel­hetünk meg a hetek óta tartó diplomáciai kötélhúzás közben. Az egyik: Afrika szerepe. A ja­vaslat sikeréhez ugyanis kilenc szavazatra van szükség - a tizen­öt tagú BT-ből - és ehhez meg kell szerezni a három afrikai ál­lam, Angola, Guinea és Kamerun szavazatát. A Wall Street Journal szerint Afrika kezében van a ha­tározatijavaslat sorsa. Az afrikaiak mellett Chile, Mexikó és Pakisztán szavazatait kell az USA-nak megszerezni, de ezek közül egyik sem kötelezte el magát. Bulgária viszont az USA mellé áll. Az USA és Anglia (Egyesült Királysággal) együtt te­hát kilencen lennének a „háború­pártiak”, míg a „béketáborban” vannak a franciák, a németek, az oroszok, a kínaiak, akik további hetekig, talán hónapokig tartó vizsgálatot javasolnak. De az ENSZ aritmetika sze­rint a többséggel szemben nem használna „vétót” Párizs, Moszk­va és Peking, inkább tartózkod­nának a szavazástól és így az USA-Anglia-Spanyolország ha­tározati javaslatát elfogadnák. A legújabb jelentések szerint azon­ban Putyin - Oroszország - min­denképpen bevetné a vétót, a Hruscsov alatt ismert „nyef’-et. Persze különös, hogy egy ilyen fontos döntés három jelen­téktelen afrikai államtól függ. Ezért ajánlják a „héják”, Dick Cheney alelnök és Donald Rumsfeld védelmi miniszter, hogy az USA belátása szerint cselekedjen, az ENSZ-re is hi­vatkozva, amely novemberben egyhangúlag megszavazta az 1441-es számú határozatot. En­nek értelmében Irak „komoly következményekkel” számolhat, ha nem teljesíti a határozatban rárótt követelményeket, tömeg­gyilkos fegyverei elpusztítását. Néhány nappal ezelőtt 13 millió néző figyelte a televízió­ban a CBS veterán riporterének interjúját Szaddam Husszeinnel. Az iraki diktátor azt mondta, az iraki népnek nincs problémája Amerika népével. Az interjú után a Fehér Ház kifogásolta, hogy Dan Rather nem kérdezte meg, hol van a sok tonnányi antrax, a mustárgáz és a VX idegölő gáz, mikor és hogyan semmisítették meg a bakteriológiai bombákat, és leállították-e a nukleáris prog­ramot. Dan Rather a Wall Street Jo­urnalban cikket írt arról, milyen­nek találta Szaddam Husszeint, akit először 1990-ben interjúvolt meg. A diktátor az utóbbi időben tizenöt kilót fogyott, de így is száztíz kiló súlyú. Az interjút a TV riporter hónapokkal ezelőtt kérte, s amikor Szaddam Husz­­szein beleegyezett, speciális kísé­rettel vitték bagdadi palotájába, előzőleg kétszer kocsit váltottak. Nem használhatott saját TV- készüléket, a diktátor emlékezett arra, hogy az afgán Shah Mas­­soudot öngyilkos bombázók, mint TV-riporterek, kamerákkal robbantották fel. A CBS interjúja után néhá­­nyan úgy látták, Szaddam Husz­­szein békét kíván, lám, később közölte is, hogy megsemmisíti tiltott rakétáit. De lehet-e béke­szerető egy diktátor, aki az emig­rációból visszacsalt vejével együtt meggyilkoltatta a saját lányát és a saját unokáit? Az a Szaddam Husszein, aki minden nemzetkö­zi szerződés ellenére mustárgáz­zal ölte meg az iraki Haladja község kurd lakóit és mustárgáz­zal gyilkolta az iráni ellenségeit a nyolc éves iraki-iráni háborúban? Dan Rather cikkében azt írta: Szaddam Husszein rutinos „túl­élő”, számára a legfontosabb, hogy túlélje ezt a krízist is. A New York Times közben jelentette, hogy Bush elnök nem­csak Irak teljes leszerelését, tö­meggyilkos fegyvereinek elpusz­títását, hanem Szaddam Husszein elmozdítását is kívánja. De olvassuk tovább Dan Ra­ther cikkét. Amikor megkérdez­te, elvileg helyesli-e a szeptem­ber 11-ei terrortámadást, úgy fe­lelt, hogy nem felelt, tudva, hogy arabok is hallgatják és nem akart szólni azok ellen, akik Oszama bin Ladenben „arab bajnokot” látnak. A Wall Street Journal másik cikkében közük, hogy az iraki válság megoldása után Bush a nemzetközi kvartett - az USA, az ENSZ, az Európai Unió és Oroszország - tervei alapján egy éven belül megvalósítja a víziót: két államot egymás mellett, Izra­elt és Palesztinát. FERCSEY JÁNOS 2 WufíiUntJiiW^^k 2003. március 7 . Kommunista vidám­park Berlinben (Origó) - GDR, azaz NDK Fun Park-nak fogják hívni azt a szórakozó parkot, amely lehetővé teszi majd az érdeklődők számá­ra, hogy időben visszautazzanak a nagy, üres ideológiák korába. A parkot stílusosan a valaha kettéosztott város keleti részében építik majd fel, és a látogatóknak 16 dollárnak megfelelő összegért kell majd belépőjegyet venniük, ha éppen azzal szeretnék tölteni a napot, hogy szocialista híradókat és propagandafilmeket néznek, de megízlelhetik a tipikus kom­munista idők béli ebédet is, ha megéheznek. A német újságok azt még nem tudják, hogy vajon az ebédrendelés leadásakor, szintén stílusosan, az akkor szokásos „Nincs” feleletet kapják-e a pin­cértől a kifinomult nyugati tu­risták. A látogatók „trabantozhat­­nak” is egyet a préseltlemez szappandobozban, amelyre an­nak idején évekig vártak a jóhi­szemű NDK-elvtársak. Susan Reih művészettörténész, aki részt vesz a munkálatok előkészítésében, elmondta, nem az a céljuk, hogy csúfot űzzenek a vasfüggönyös korszakból. „Olyan helyet sze­retnénk létrehozni, ahol a láto­gatók megtapasztalhatják az NDK- s idők kultúráját és mindennapja­it.” Érdekes, hogy mind Reih, mind a társai az akkori Nyugat- Németország szülöttei. A kom­munista park jövő nyáron nyitja kapuit. Mikor hatékony a TV-reklám? (Figyelő) - A tévénézők Nagy- Britanniában a hirdetési szünetek­ben minden egyébbel foglalkoz­nak, csak a tévét nem nézik egy most elvégzett brit felmérés megállapításai szerint. A London Business School hat, a brit társadalom egészének keresztmetszetét jól ábrázoló családot választott ki, s engedé­lyüket kérte, hogy hónapokon keresztül a tévéjükbe beszerelt kamerával figyelhesse tévénézési szokásaikat. Az eredmény a szakértőket is meglepte: a tévénézők szokásai pontosan ellentétesek voltak a reklámszakma által sarkalatosnak vélt több piaci alapelvvel is. Pél­dául korántsem a főmüsoridőnek tartott - és ezért a legdrágább - kora esti programsávban figyel­nek oda a legjobban a hirdetések­re a nézők, hanem a késői órák­ban, amikor már fáradtabbak, kevésbé hajlamosak beszélgetés­re, egyéb figyelemelvonó szoci­ális tevékenységre, és keveseb­ben is ülnek a készülék előtt. Szaddam ölette meg? (MR) - Brit sajtóértesülés sze­rint Szaddam Husszein iraki el­nök megölette a Scud rakétafej­lesztési program vezetőjét, ne­hogy a szakértő beszélni tudjon az ENSZ-ellenőrökkel. A legnagyobb példányszámú brit tömeglap, a The Sun hírszer­zési forrásokra hivatkozva kö­zölte: Muhammad Szaid el-Darradzs tábornokot a napokban Szaddam Husszein egyik palo­tájába rendelték azzal az indok­kal, hogy megbeszéljék vele, milyen félrevezető adatokat kö­zöljön a Scudokról, és italába kevert méreggel megölték. BUDAPEST TRAVEL 7260 Sunset Blvd., Hollywood, CA 90046 LAX-BUD-LAX $485 •“ + tax LAX - Frankfurt - LAX $399 • “ + tax HÍVJÁK IRODÁNKAT Tel: 1-800-9BUDAPEST T: (323) 876-9975 * Fax: (323) 876-1823 FIGYELEM! A Szerkesztőség és Kiadóhivatal címe: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Avenue, #1 Los Angeles, CA 90004 Tel: (323) 463-6376 vagy (323) 463-1436 Fax: (323) 463-6186 E-mail: jjancso@attbi.com Amerikai MAGYAR HÍRLAP American/Hungarian Journal * Weekly newspaper (USPS - 006 - 161) Megjelenik minden pénteken, kivéve július első két hetét Published weekly, except first two weeks of July PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1., Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376, (323) 463-1436, Fax: (323) 463-6186 FŐSZERKESZTŐ: JANCSÓ ZSUZSA - EDITOR-IN-CHIEF KIADÓ: JANCSÓ GYULA - PUBLISHER FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.) DR. CSETŐ F. ILDIKÓ ELŐD LÁSZLÓ DR. FERCSEY JÁNOS FÖLDES TAMÁS DR. FRIEDMAN ANDREW SZEGEDI LÁSZLÓ LÁSZLÓ BALÁZS TOMKA TIVADAR DR. UDVARDY MIKLÓS (Ib) A SZERKESZTŐSÉG MUNKATÁRSAI: Takó Borbála, Veres Katalin Krisztina Előfizetés az USA-ban egy évre $30.-, fél évre $17.-Egy cvre Kanadába $50.-, Magyarországra $65.- légipostán: $130.­­Subscription rales in the U.S. $30.- for a year, $17 for six months. Subscription in Canada $50.-, in Hungary $65.-, Air Mail $130.­PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER: Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cik­kért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szer kesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivo­natosan is, csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíhatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their writers can be held responsible. PÁRTOLJA HIRDETŐINKET! Alulírott megrendelem az Amerikai MAGYAR HÍRLAP című hetilapot és az előfizetési díjat mellékelem (csekk, Money O.) Egy évre 30.00 dollár Kanadába: $50.­Félévre 17.00 dollár Budapestre hajópostán: $65 -Budapestre légipostán: $130.­Név: ................................................................................................ Utca, házszám:............................................................................... Város, állam, ................................................................................. Telefon: .................................... Zip Code:............................ Köszönjük! Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave., Ste. #1 Los Angeles, CA 90004 Telefon: (323) 463-6376 Fax: (323) 463-6186

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents