Amerikai Magyar Hírlap, 2003 (15. évfolyam, 4-49. szám)

2003-03-07 / 10. szám

FERCSEY JANOS (New York) A New York-i Magyar Ház Társaskör múltja és jövője Mauthner Mimi, aki a Magyar Ház jegyzőkönyve­it vezette éve­kig, feljegyez­te, hogy az 1960-as évek végefelé néhány patrióta elhatározta: szükség van egy Magyar Házra, hogy otthona legyen New York-i magyarok­nak. Manhattan keleti zónájának 82-es utcájában találtak egy meg­felelő épületet és összeadták a megvételhez szükséges összeget. Ezek a patrióták voltak: Chorin Ferenc, az erdélyi báró Végvári Neuman Ede és Ferenc, Páthy Sándor, László és György, Majtényi László, Eckhardt Tibor, Fenyő Miksa és Kállay Miklós. Majtényi László lett a Ma­gyar Ház elnöke és amikor ki­tűzték a Magyar Házra a magyar és az amerikai zászlót, Teleki Béla azt mondta: Egy ház csak kő és tégla, a lelke lehet egy ma­gyar társaság, amely klubszerűén találkozik hetenként, magyar és amerikai problémákról beszélget, s nem feledkezik meg Magyaror­szágról és Erdélyről. Először arra gondoltak, hogy csak férfiak klubja legyen a Ma­gyar Ház, de akkor felszólalt Viczián Éva, az Air France ste­wardesse, hogy nők is lehessenek a Társaskör tagjai. Szerencsés elhatározás volt, mert nők nélkül már régen nem lenne Társaskör, főként házaspárok a klubtagok. Teleki Béla és Szentpály Ist­ván 1971. november 11-én meg­alapították a Társaskört. A Ma­gyar Ház elnökségével megálla­podtak abban, hogy minden csütörtök a Társasköré, a nagy előadótermet és a konyhát bele­értve. A tagdíjakat a Magyar Ház címére fizetik be, Társaskör megjelöléssel. Majtényi László után Acsay László lett a Magyar Ház elnök és ő felkérte Bálintitt Charlie-t, hogy vállalja el a Társaskör el­nökségét. Charlie azóta, immár több mint harminc éve vezeti a Társaskört és 1973-ban Acsay László levelet írt hozzá: „Köte­lességemnek tartom, hogy meg­köszönjem, milyen kitünően ve­zeted a Társaskört Éva segítsé­gével. A Társaskörre és munká­tokra a Mindenható segítségét és áldását kérem.” Megjegyezzük, hogy nagy segítség volt Bíró Bandi, az alelnök. Teleki Béla és Bálintitt Charlie meghatározták a Társaskör célja­it: ápolni a baráti kapcsolatokat, lehetővé tenni társadalmi össze­jövetelek és előadások szervezé­sét. A klubvacsorákról Bálintitt Éva gondoskodott és Bartos Mik­lós segítségével megszervezte a bridzselők szektáját - néha három­négy asztalnál is játszottak. A Társaskör törzsasztalánál ülnek évek óta: Bíró Bandi és Erzsi, Cserey Erzsi, Rhédey György (a török­verő sümegi várkapitányok csa­ládjából), aki kiadta Koszorús Ferenc emlékiratait. Koszorús volt az a vezérkari ezredes, aki Horthy szóbeli parancsára, a frontról visszatért „láthatatlan hadosztályával” 1944. június 6- án megmentette a budapesti get­tót, amelynek lakóit Baky László csendőrei és a Gestapo meg akarták ölni. Mellette Bakcsy Ágnes, akinek a neve emlékeztet a Bakcsy Szerájra, Bihary László és Georgette, Ferencz Magdi, Bartos Mikós, Élthes Baba, Sagan Emmy és Joe, Hámos Ottó - a Társaskör alapító tagja - és Sándor Margit, Fercsey János és Zsuzsa, Niemetz Ágnes, Nt. Drótos Árpád, Tóth Aranka és Szabó Gusztáv. Többször megemlékeztünk a Társaskör két régi klubtagjáról, akik elmentek már egy jobb vi­lágba: Dr. Élthes Csabáról és Árpádffy Zoltánról. Élthes Csaba jó humorú erdélyi ember volt, Tusnádon született és Budapesten Osváth László belügyi államtitkár mellett dolgozott. Kardvívó olim­pikon volt, hat olimpián kísérte az amerikai vívócsapatot. Emlékét őrzi a New York Athletic Club és az Amerikai Olimpikonok Hall of Fame-je, Johnny Weismüller és Jesse Owens mellett. Árpádfy Zoltán, Bíró Bandi barátja tüzérkapitány volt és New Yorkban is kapitány lett: Bell Captain volt a Plaza Hotelben, ahol Molnár Ferenc lakott, és ahol - mint bizalmas baráti kör­ben elmondta - többször ölben vitte szobájába a részeg Judy Garlandot. A Szabad Magyar Jogászok Világszövetsége a Társaskör se­gítségével előadásokat rendezett. Többször tartott előadást Varga Béla, aki Teleki Pál kérésére vállalta Balatonbogláron a len­gyel menekültek felkarolását. A háború alatt Balatonboglár a Me­nekültek Fővárosa volt, lengyel katonák s civilek, keresztények és zsidók mellett Varga Bála mentette a náci fogolytáborokból menekült francia katonákat és a szomszédos államokból hazánk­ba menekült zsidókat. Varga Béla elmondta, hogyan szabadította ki az Astoriából, a Gestapótól Stem Samut, a zsidó hitközség elnökét és hogyan vitte át, pap-testvérének álcázva, a lengyel ellenállás hírszerzőjét Svájcba; ott dokumentálták Ka­­tyint és Auschwitzot. Kővágó József, a katonai el­lenállás egyik vezetője, akit 1945-ben megválasztottak Buda­pest polgármesterének, hat és fél évig volt Rákosi börtöneiben, mert nyugati városoktól kért se­gítséget. 1956-ban újra megvá­lasztották. A szovjet orvtámadás után nyugatra menekült s Kéthly Anna és Király Béla tábornok mellett az ENSZ speciális bizott­sága előtt a magyar forradalom koronatanúja volt. Az akkor ala­kult Magyar Bizottság, Varga Béla elnöklete alatt, alelnökké választotta. Két epizódot mondott el. New Delhibe repült, ahol Neh­­ruval akart beszélni a magyar forradalomról. Protokoll útján sohasem jutott volna Nehruhoz, inkább a reptéren beszélt egy ta­xisofőrrel, aki elvitte Nehru iro­dájába és pár perc múlva fogad­ták. Nehru azt mondta: ő mindig a szabadság oldalán állt. Később másféle nyilatkozatokat tett, miu­tán rossz szelleme, Krishna Menőn figyelmeztette: a Szovjetunió India legfőbb kereskedelmi partnere, ru­bel-rúpia alapon. Miután Róma és Lisszabon polgármestere átadta a város kul­csát „a Szabadság Fővárosa” polgármesterének, Kővágó je­lentkezett Los Angelesben, hogy kéri a város kulcsát. A polgár­­mester meglepetten azt kérdezte: miért gondolja, hogy megérdemli Los Angeles kulcsát? Kővágó azt felelte: „Én kulcsokat gyűjtök.” Varga László 1956 őszén az ENSZ-ben volt megfigyelő. El­mondta, milyen volt a hangulat a magyar forradalom idején és a szovjet orvtámadás után. Más al­kalommal felsorolta Kádár gyil­kosságait, leleplezte a recski ha­láltábort és azt az eljárást, hogy 15-16 éves szabadságharcosokat halálra ítéltek, de csak 18 éves korukban akarták kivégezni őket. Ezt memorandumokban jelen­tette az ENSZ-nek, és ezt az eljá­rást megszüntették. Varga László a Magyar Nem­zeti Bizottmány és később a Ma­gyar Bizottság tagja volt, Európá­ban és Amerikában meglátogatott magyar csoportokat, például Chi­lében - felesége, Meche chilei hölgy - Oslóban és Stockholm­ban. Sao Paulóban elment az apátságba, amit a hazánkból el­üldözött bencés szerzetesek ala­pítottak. Amikor megkérdezte Jordán Emilt, hogyan tudta fel­építeni a templomot, a kolostort, Brazília legjobb iskoláját fillér nélkül, szegény bencés testvérei­vel, Emil így válaszolt: „Isteni munkatársam, Krisztus segítsé­gével, tőle kaptam az ötleteket, amikor bankárokkal tárgyaltam. Én csak kivitelező voltam ezen a földön.” Király Béla, aki szintén koro­natanú volt az ENSZ-ben, elmond­ta, hogy 1944 tavaszán Kőszegen rangidős tiszt volt. Amikor a szovjet haderő Kőszeg határába érkezett, tisztjeivel elhatározta, hogy feladja a várost - hiszen ostrom esetén lerombolják Kő­szeget és meghal a polgári lakos­ság. Fehér zászlót tűzött ki a ko­csijára és a szovjetek elé hajtott. Egy szovjet tank jött vele szem­be, az orosz parancsnok leszállt és kezet nyújtott, s amikor Király Béla kezet fogott vele, az orosz lekapcsolta karjáról az órát és zsebre vágta. 1989-ben Király Béla haza­ment és Kaposváron megválasz­tották országgyűlési képviselő­nek. Amikor egy összejövetelen beszédet mondott, a magas, jó­képű tábornok olyan hatással volt egy kisdiákra, hogy az oda­ment hozzá: Tábornok úr, legyen Maga a köztársasági elnök! - Nem lehetek - mondta Király Béla - mert én már voltam elnök; diákkoromban megválasztottak Kaposváron a galambtenyésztők elnökének. Fercsey Jánost, mint ENSZ- tudósítót, több országba meg­hívták, például Kínába, ahol öt­ven kínai katonával együtt ment fel a Kínai Falon; csak nagyon öreg európai és amerikai turisták mentek akkor Kínába, akik kövé­rek voltak, nem tudtak felmenni a meredek, esőben csúszós falon. Tizenöt évig élt Argentínában, 1956 után kilenc kiállítást rende­zett a forradalomról, Szalay La­jos csodálatos rajzaival és az Associated Press fényképeivel. Beszélt Teheránról, ahol egy magyar művész rendezte be a Sah palotáját és egy erdélyi nő, Gyergyói Irénke megalapította a Paprika Restaurantot. Elmondta élményeit Nicaraguában és Sal­vadorban a gerillaháborúk alatt, és látogatását a Fülöp-szigeteken. Manilában Douglas Mac Arthur egykori főhadiszállásán lakott és részt vett Ferdinand Marcos el­nök utolsó konferenciáján. Mar­cos akkor 68 éves volt, ruhája alatt golyóálló mellényt viselt, és dialízissel kezelték vesebaját. Egy amerikai TV riporter meg­kérdezte: Mr. President, hány éves Ön? Marcos így felelt: Ha megkérdezi az orvosomat, ő azt mondja, negyven. De ha a fele­ségemet kérdezi, ő azt feleli: hu­szonöt. Marcos feleségének, Imel­­dának - Manila egykori szépségki­rálynőjének - ezer pár cipője volt. Bálintitt Charlie egy időben a Magyar Ház elnöke is volt és meghívta egy előadásra dr. Habsburg Ottót, aki a Páneurópai Unióról és az Európa Parlament­ről beszélt. Ebben a parlament­ben bármelyik tagállam nyelvén lehet beszélni, franciául, néme­tül, angolul, olaszul, portugálul, flamandul. Abban az időben hip­pik zavarogtak Párizsban és egy hippi diák szót kért - és beszédet mondott latinul, kifogásolva a nemzetközi rendet. Dr. Habsburg Ottó válaszolt neki - latinul, mi­vel tizennyolc nyelven beszél. Valamivel elmaradt Mezofanti bíboros, a Vatikán könyvtárosa mögött, aki a XVI. században negyven nyelvet és dialektust be­szélt. A Társaskör segítségével a Jogászok huszonöt Jogászbált és három Jogászvacsorát rendeztek. A bevételből szervezték az elő­adásokat és segélyeztek néhány otthoni kollégát, például dr. Matheovits Ferenc bírót, akit há­rom turnusban, tizenkilenc évig tartottak börtönben és amikor nyugdíjkorba lépett, Kádár azt mondta: nem kaphat nyugdíjat, mert 19 évig nem dolgozott. A Jogászbálok szervező bi­zottságának tagjai voltak: Mend­­ly Klári - a Jogászok titkárnője -, Bálintitt Éva, Viczián Éva, Rad­­nay Éva, Varga Meche, Élthes Baba, Ferencz Magda, Ihász Ka­rola (Lázár Mária menye), Claire Kenneth és Fercsey Zsuzsa. A Társaskör segítségével ren­dezték meg minden évben az Er­délyi Tea-estet. „Erdély lelke” cí­met érdemlő támogató volt Spéter Erzsébet, rendezők voltak: Bálintitt Éva, Bihary Georgette és Bálintitt Charlie, Jr. A Tea­estek bevételéből erdélyi magya­rokat segélyeztek. Bálintitt Charlie az Amerikai Erdélyi Szövetséget is vezeti, kiadja a Transylvania fo­lyóiratot, amit kitűnően szerkeszt Cseh Tibor (a Társaskör tagjai az előfizetők között vannak). Bá­lintitt Charlie az utolsó huszár­vezér, összetartja a világon szét­szórt huszárokat. Az Erdélyi Tea­estek alkalmával Hámos Ottóné Sándor Margit gyönyörűen deko­rálta a Magyar Ház termeit, raj­zokkal, ősi kastélyok fényképei­vel és erdélyi szőttesekkel. A csodaszép dekoráció híre eljutott Erdélybe is, Kolozsváron, Ma­rosvásárhelyen és más erdélyi városokban is kiállították a raj­zokat, képeket, szőtteseket. Amikor Kovács Imre író, a Márciusi Front vezetője meghalt, barátai a Társaskörben rendeztek emlékestet. Felszólaltak: dr. Varga László, Belső Gyula volt keresztény-demokrata képviselő és a szociáldemokrata Gábor Ró­bert, aki leleplezte az ÁVO ke­gyetlenségeit. Amikor Apor Vilmost, a mártír győri püspököt boldoggá avatták, Bálintitt Charlie, Jr. Rómába és a Vatikánba ment és videón örökítette meg az ünnep­séget. Erről videó-előadásban számolt be a Társaskörben. Az ezredfordulón a Társas­kör, a Széchenyi Társaság és a Jogászok mellett köszönetét mondott Rudi Giuliani polgár­mesternek, aki tiltakozott a Brooklyn Múzeumban kiállított botrányos, bemocskolt Szűz Má­­ria-kép ellen. Giuliani ezt hiva­talos levélben köszönte meg a Társaskörnek. A Társaskör fogadta a Ma­gyar Királyi Városok delegáció­ját, amit dr. Gartner József szé­kesfehérvári ügyvéd és képviselő vezetett. Előadást tartott dr. Var­ga László és dr. Surján László, amikor a Keresztény Demokrata Szövetség koalícióba lépett a Fi­desszel. Később Kövér László, a Fidesz elnöke tájékoztatta a Tár­saskört a magyarországi politikai helyzetről. Bálintitt Éva először a Társas­körben énekelt magyar közönség előtt. Beniczki Éva operaénekes és zongoraművésznő kíséretével fér­je, Bob Gabriel operett-dalokat énekelt és utána Bálintitt Éva „szuperszoprán” elénekelte Dan­­kó Pista legszebb nótáját, az „Eltörött a hegedüm”-et. Emlékezetes siker volt a Tár­saskörben a Reményik Sándor­­emlékest, amit Cserey Erzsi ren­dezett. Megható Reményik ver­seket szavalt Cserey Erzsi, Bá­lintitt Éva és Bihary Georgette. November 7-én Hámos Ottó alapító tag vezette a közgyűlést, ahol megválasztották Bálintitt Charliet és Évát a Társaskör örö­kös elnökének és alelnökének, s (folytatás a 6. oldalon) LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. Linden SZEM^rSÄ ft SZEMÜVEG tfptumetry. kontaktlencse O ONE-HOUR SERVICE in most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁS: hétfőtől péntekig 9 n.m. - 8 p.m. Szombaton 8 a.in. -6 p.m. Vasárnap 10 a.in. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-80Ö-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 Emily Linden, O.D. ■■■■■■■■ .. amerikai pi Hüüina| Ii/f?syarHirlap HI

Next

/
Thumbnails
Contents