Amerikai Magyar Hírlap, 2003 (15. évfolyam, 4-49. szám)
2003-01-31 / 5. szám
FERCSEY JÁNOS (New York) Miközben háborús viharfelhők tornyosulnak Irak fölött, Hans Blix, az ENSZ-inspektorok főnöke Párizsban tanácskozott Dominique de Villepin francia külügyminiszterrel. A francia kormány szerint még nem érkezett el az idő a támadásra, további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a nemzetközi szakértők megállapítsák, Irak valóban biológiai és vegyi fegyvereket rejteget, és nukleáris programját folytatja. Hans Blix Párizsból Londonba repült és Muhammad El Baradei, az IAEA - a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség - vezetőjének társaságában érkezett Bagdadba, ahol az inspektorok folytatták a vizsgálatot. Előzőleg leszálltak Cipruson, ahol Alvaro de Soto, a főtitkár megbízottja rábírta Cleridest és Danktast, a ciprusi görög, illetőleg török közösség vezetőjét, hogy személyesen tárgyaljanak a békéről. Az ENSZ első békefenntartó missziója volt a ciprusi, ezt hathónaponként meg kellett hosszabbítani - és évtizedekkel később, ma sem fejeződött be ez a misszió. Ugyanakkor borzalmas híreket jelentettek Kongóból. Két lázadó csoport fosztogatott a falvakban, a nőket megerőszakolták, sokat megöltek és megcsonkítottak, és a „pigmiket” - a bushmanokat- agyonverték és kannibalizálták. Hihetetlen, de a holdrakéta és az atombomba korában ezen a Földön kannibálok garázdálkodnak! Az ENSZ-tisztek 368 személlyel beszéltek, áldozatokkal és szemtanúkkal Mangina közéjében, ahol több tízezer férfi és nő keresett menedéket. Közben az ENSZ-inspektorok vizsgálták Bagdad közelében az A1 Ahmeen-gyárat, ahol régebben rakéták gyártásával kísérleteztek. Biológiai szakértők Ramadiban, az egyetemen végeztek kutatómunkát.' „Reméljük, hogy a vizsgálatok eredménye lehetővé tehet egy békés megoldást” - mondta El Baradei. Bagdadban elmentek két iraki tudós lakására és ott beszélgettek velük. A Biztonsági Tanács egyhangúan megállapította, hogy minden tagállamnak kötelessége küzdeni a nemzetközi terrorizmus, Oszama bin Laden, az al- Kaida és a Talibán ellen. A CTC- a Terrorizmust Elhárító Bizottság - jelentése után felkérték Kofi Annant, hogy nevezzen ki öt szakértőt a CTC határozatainak végrehajtására. Elefántcsontparton több mint egymillió a menekült, sokan közülük Libériából valók, ahol megcsonkítják a nőket. Pakisztán új menekülttáborába 238 ezer nő és gyermek számára 64 ezer tonna élelmiszert kell szállítani. Szomáliái szülők gyermekeiket eladják nemzetközi bűnözőknek, akik amerikai és európai repülőtereken adják őket tovább. Egy felmérés szerint havonta 250 gyermeket csempésznek ki Szomáliából. Irak mellett a másik veszély Eszak-Korea, amelynek kormánya kilép a Non-Proliferation (Atom) szerződésből. Kofi Annan állandó kapcsolatban van a kínai kormánnyal és Dél-Korea vezetőivel és speciális megbízottja, Maurice Strong jelentette: most tért vissza Beijingbe, miután tárgyalt Észak-Korea külügyminiszterével, King Yong Nammal, és a Legfőbb Népgyülés elnökével. Pack Nam Punnal. Strong jelentést küldött az északkoreai „humanitárius” helyzetről. Európa roma lakossága messze elmaradt az európai átlagtól, állapítja meg egy ENSZ- jelentés. Négy és ötmillió közt van a számuk, közülük minden második állástalan, lakhelyükön nincsen folyóvíz, a többségnél nincs WC, csak minden harmadik végezte el az elemi iskolát és csak egy százalék került főiskolára. A szakértők vezetője, Mizsei Kálmán küldte New Yorkba a jelentést, miután Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában végezték a felmérést. 2002-ben az ENSZ tagállamainak száma 199-ről 201-re emelkedett. Kétszázadik tag: Svájc, amely eddig nem lépett a világszervezetbe, hogy megvédje teljes semlegességét; és 201-ik Kelet-Timor, egy indonéziai szigetrész. Kétévenként állapítják meg a költségvetést. Az USA fizet a legtöbbet, problémát okozott, hogy néhány évig visszatartotta a fizetést. Második helyen Japán és Németország áll, utána Anglia, Franciaország, Olaszország és a többi európai állam, Oroszországot beleértve. De több mint százötven tagállam csak szimbolikusan fizet 001 ezreléket. Kofi Annannak most újabb fejfájást okoz, hogy Japán bejelentette: leszállítja az évi kvótát. Nyilván a japán gazdasági válság eredményeként. A világpolitika egyik gyújtópontja Közép-Kelet. Oslo és más békemissziók után most egy „Diplomatic Quartet” keresi a kibontakozást, az USA, az Európai Unió, Oroszország és az ENSZ. Kicran Pendergast helyettes ENSZ-főtitkár tájékoztatta most a- Biztonsági Tanácsot a helyzetről - és a térképről, ami „vízióként” van előttük: két állam, Izrael és Palesztina, egymás mellett, békében, biztonságos határok közt. Egyetlen nap, január 17-én került ennyi probléma az ENSZ- főtitkár elé, akinek elődjeit a karikaturisták Sziszifúszként ábrázolták: mielőtt elérné a hegycsúcsot, visszacsúszik és kezdi elölről. Olyan türelmes kell legyen, mint a bibliai Jób. Január 17-én két fontos dátum állt előtte: január 27, az izraeli választások és január 28, George W. Bush „The State of the Union” beszéde. Ugyancsak január 27-én terjesztik a Biztonsági Tanács elé végső jelentésüket Irakról az ellenőrök. Kofi Annan türelmesen görgeti a problémákat, pedig az elmúlt évtizedekben a világhelyzet nem lett kedvezőbb. Harminc évvel ezelőtt európai kommentátorok Euro-Affikára gondoltak, egy új szuperhatalomra, de azóta Afrika visszaesett a Kongó őserdeinek színvonalára. Az USA hátországnak tekinthette Dél- Amerikát és mit látunk: Argentína, Brazília és Venezuela után a világrész teljes csődbe került. Az egyenlőség szabadsága „Egy nap talán megdöbbennek majd azon, hogy egy embercsoport elnyomott egy másik csoportot, mert bőrük más színű volt... Amerikában addig nem lesz teljes szabadság, amíg nem érzi magát minden amerikai szabadnak.” így emlékezik a New York Times vezércikke Martin Luther King Jr.-ra, megjegyezve, hogy „King álmainak még határai vannak”. Emlékeztet Trent Lottra, azzal, hogy vannak még fehér amerikaiak, akik megtagadják az alapvető ígéretet King népétől. Kinget 1968-ban meggyilkolták és most egy egészen más típusú afro-amerikai áll a mártír árnyékába: Reverend AI Sharpton, a faji gyűlölet prédikátora. Harlemben, a National Auction Network főhadiszállásán kiállították az ondolált hajú, templom nélküli Reverend fényképét - és alatta King sokkal kisebb portréját. Egy plakáton olvasható: csak Shrapton engedélyével lehet felmenni a pódiumra. Jámborul vártak erre mindazok, akik King emlékére zarándokoltak Harlembe, - Michael Bloomberg polgármester, Hillary Rodham Clinton szenátor és mások - akik Luther Kingre akartak emlékezni, de a terem nem tükrözte a mártír emlékét és vízióját, nem Martin Luther King Jr.-ról, hanem Sharpton Napjáról volt szó, írta Clyde Haberman a New York Times-ban. Sharptont elítélte a Tawana Brawley-hazugságért a bíróság, de tovább szítja a gyűlöletet feketék és fehérek közt. Elképesztő, hogy - bár ő maga beismeri, hogy semmi esélye sincs, indulni akar demokrata elnökjelöltként. Emlékezzünk arra, hogy amikor évekkel ezelőtt szó volt erről, az Economist vezércikkírója közölte: ennél jobb hírt nem hallhatott George W. Bush. Három nappal később tűz ütött ki Sharpton főhadiszállása nagy báltermében. Három tűzoltóparancsnok és 125 tűzoltó érkézett perceken belül a helyszínre, de a bálterem leégett. A tüzet egy sérült elektromos huzal okozta. De ezt is megértük: a New York Times-ban megjelent egy oldalas cikk, amelyben teljes elismeréssel nyilatkoztak Richard Nixonról. A cikk címe: Hogyan deszegregálta a Dél iskoláit egy republikánus? - írója George P. Shultz. Az elmúlt hetekben kérdésessé tették a Republikánus Párt álláspontját a szegregáció ügyében. Ez szomorú, mert a modem Republikánus Párt és egy republikánus elnök biztosította az egyenlő lehetőséget minden amerikai számára - írta Shultz. 1970-ben hét államban folytatták a kettős szisztémát: Alabama, Arkansas, Georgia, Louisiana, Mississippi, Észak-Karolina és Dél-Karolinában. Annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bíróság 1954-ben ezt alkotmányellenesnek nevezte. 1959-ben aztán a bíróság újra elrendelte, hogy a szegregációt meg kell szüntetni... Heves viták követték akkor ezt a bírósági döntést és ebben a szenvedélyektől izzó hangulatban Richard Nixon 1970 márciusában határozott: Brown bírónak igaza van alkotmányos és emberi alapon is, és közölte, hogy a deszegregációt végre kell hajtani. Elrendelte, hogy a kormány alapítson bizottságot, amely irányítsa az átmenetet a „kettős rendszerű”, fehérek és színes bőrűek iskoláiból a deszegregációba. Spiro Agnew alelnököt és George Shultz-t, az akkori munkaügyi minisztert kérte fel a bizottság vezetésére. Agnew nem kívánt ebben részt venni és Shultz lett a bizottság elnöke; számíthatott Dániel Patrick Moynihan, az elnök akkori tanácsadójának támogatására. Az elnök segítségével a hét államban bizottságokat alapítottak, fehérekből és színes bőrüekből. Aztán az első csoport felment Washingtonba és az elnök a Roosevelt szobában, az Ovális terem mellett fogadta őket. Vitatkoztak, amikor belépett John Mitchell, a főügyész, akit délen „kemény fiúnak” ismertek. „Én főügyész vagyok, és érvényt szerzek a törvénynek” mondta. „Mindenképpen lesz deszegregáció, akár tetszik nektek, akár nem. De tőletek függ, hogy ez ésszerű formában történjen meg.” Shultz átkísérte a bizottságok vezetőit a State Departmentbe, egy diplomáciai fogadásra. Megmutatta nekik az íróasztalt, amelyen Thomas Jefferson írta a Függetlenségi Nyilatkozat néhány részletét. Elégedetten látta, hogy a bizottságok fehér és fekete vezetői barátságosan kezet fogtak. Visszamentek a Fehér Házba és Nixon az Ovális teremben fogadta őket. „Demokráciában élünk, ahol egyformán terhel bennünket a felelősség” - mondta Nixon. „Ti közösségetek vezetői vagytok, vállaljátok a felelősséget.” A következő két hónapban ugyanígy fogadta a dél vezetőit, utoljára Louisiana bizottságát. Augusztus volt már és Shultz azt ajánlotta, menjenek New Orleansba és ott beszélje meg az elnök a hét állam vezetőivel a deszegregációs iskolák megnyitását. Spiro Agnew figyelmeztette az elnököt, hogy ne menjen el arra a találkozóra. „Fehérek és feketék közt fényképezik az elnököt és vér fog folyni a déli utcákon, és ha az elnök ott lesz, vér tapad a kezéhez. A szegregáció a liberálisok problémája.” „Az elnök rám nézett” - folytatta Shultz. „Nem tudom, mi történik, lehet, hogy az alelnöknek igaza van, de fontos, hogy megnyissák az iskolákat, békésen...” 1970. augusztus 14-e volt. Más a hangulat egy hotelszobában, mint az Ovális teremben. Az elnök bejött, hangsúlyozta, fontos, hogy az iskolákat békésen megnyissák. Mind a hét állam vezetőivel beszélt, aztán a TV- ben a „dél szívéből” bejelentette, hogy a törvény értelmében megnyitják az iskolákat minden gyermek előtt, békésen, mert ha nem így lenne, a gyermekek szenvednének. Mindenki csodálkozott, amikor zavargások nélkül, békésen megnyitották délen a deszegregált iskolákat. Végül Shultz idézte Tom Wickert, aki előzőleg a New York Times állandó cikkírója volt. „Egy közülünk: Richard Nixon és az amerikai álom” című könyvében Tom Wicker így írt: „Nem kétséges, Richard Nixon adminisztrációja 1970-ben többet tett a dél deszegregációjáért, mint bárki az előző tizenhat évben és valószínűleg azóta is. Kétségtelen, hogy a deszegregációs törekvést Richard Nixon tervezte és hajtotta végre, személyesen. Valószínűleg ez volt adminisztrációjának legfontosabb belpolitikai sikere.” „Azt hiszem, ez teljesen igaz” - fejezte be Shultz. F.J. Saját biztosításait kínálja a posta (MR) - Napokon belül megkezdi működését a Magyar Posta Biztosító Rt. és a Magyar Posta Életbiztosító Rt. - jelentette be az anyavállalat helyettes vezérigazgatója. A két társaság kezdetben élet-, baleset- és lakásbiztosításokat értékesít. A két céget a Magyar Posta Rt. és a Haftpflichtverband der Deutschen Industrie (HDI) német biztosító konszern tavaly áprilisban alapította. A két új társaságban a Magyar Postának 45, míg a német biztosítási piac harmadik legnagyobbjának, a HDI-nek 55 százalékos tulajdonrésze van. A biztositót 735 millió forint, míg a életbiztosítót 1,715 milliárd forint jegyzett tőkével alapították. Január 31 -étöl a postahivatalokban baleset- és lakásbiztosításokat értékesítenek a lakossági ügyfeleknek. Később utazási és autó-, valamint befektetési alapú életbiztosításokat is kínálnak LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. Linden SZFN'v'^LrArT ú SZEMÜVEG wptUmetry. kontaktlencse O ONE-HOUR SERVICE in most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁS: hétfőtől péntekig 9 n.m. - 8 p.m. Szombaton 8 a.m. -6 p.m. Vasárnap 10 a.in. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-800-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 Emily Linden, O.D. EGY NAP KOFI ANNAN ÉLETÉBŐL AMERIKAI M — ^iaSHar H'rlaP H
