Amerikai Magyar Hírlap, 2003 (15. évfolyam, 4-49. szám)
2003-04-18 / 16. szám
A hálapénzes állásokat keresik a fiatal orvosok (Origó) - Az orvosi egyetemekről kikerülő fiatal orvosok egyre kevésbé választják azokat a szakterületeket, ahol nincs esély a hálapénzre- derül ki az általunk megkérdezett szakemberek szavaiból, így hiány van kórboncnokokból, radiológusokból, de a traumatológiai osztályokra sem tolonganak a jelentkezők. A legtöbben bőrgyógyászok, szemészek szeretnének lenni, vagy ortopédián akarnak dolgozni. Sokan vannak, akik az alacsony fizetés és a túlhajszolt életmód miatt egyszerűen felhagynak a gyógyítással: egy radiológus például redőnyösnek állt, egy frissen végzett orvos pedig elment pincérnek. Több kórház számára problémát okoz, hogy egyes szakterületekre nem tudnak új orvosokat találni. Gond az is, hogy egyre kevesebben jelentkeznek az orvosi egyetemekre, akik végeznek, azok közül pedig sokan külföldre mennek, vagy más munkát vállalnak. A Szegedi Tudományegyetem orvosi karának dékáni hivatalvezetője, Lednitzky András elmondta, tapasztalataik szerint a végzősöknek csupán 70 százaléka marad az orvosi pályán. Tíz százalék ügynöki munkát vállal különböző gyógyszergyáraknál, további tíz százalék külföldre megy dolgozni, a hallgatók másik egytizede pedig doktorandusznak jelentkezik. Lednitzky szerint a többi hazai orvosi egyetemnél is hasonló arányban vannak azok, akik nem maradnak a pályán. Bár Szegeden működik az ország egyik orvosi egyeteme, a helyi kórháznak mégis gondjai vannak az utánpótlással. Az egyetemekre minden évben leadják, hogy a különböző osztályokra hány rezidenst keresnek, ennek ellenére legutóbb is csak a pszichiátriára és az urológiára tudtak új embert felvenni. Nárai elmondása szerint úgy tudják enyhíteni az orvoshiány okozta gondokat, hogy az osztályok „körbelopják egymást”. Mindig akad olyan rezidens, aki az adott helyen nem érzi jól magát, és őt ilyenkor átcsábítják más területre. Arra kérdésre, hogy mi lesz, ha a mostani tendencia folytatódik, a főigazgató azt mondta, csak sejtései vannak. •Elképzelhető például, hogy majd keletről és délről érkező szakemberekkel töltik fel a magyar egészségügyet. Nárai szerint emellett a betegeknek várhatóan hozzá kell szokniuk ahhoz is, hogy- nyugat-európai országokhoz, például Nagy-Britanniához hasonlóan - többet kell várni majd a különböző műtétekre. így például egy olyan beavatkozást, amelyre most csak egy hetet kell várni, a jövőben lehet, hogy csak egy hónap múlva végeznek el. Ez persze nem vonatkozik a sürgős beavatkozásokra, és nem jelenti azt sem, hogy a lakosság ellátás nélkül marad - tette hozzá. A főigazgató is komoly gondnak tartja azt, hogy sok kollégája elhagyja az orvosi pályát, illetve külföldre távozik. Munkatársai közül is többen mentek már el Svédországba dolgozni, mások a gyógyszergyárakat választották. Egy radiológus ismerőse pedig redőnyfelszerelő vállalkozást indított, és végleg felhagyott az orvoslással. A szegedi orvosi kar adatai szerint a végzősök ugyan szívesen mennek a nyugati országrészbe dolgozni, a győri Petz Aladár Megyei Kórház mégis orvoshiánnyal küszködik. Király Géza főigazgató-helyettes elmondása szerint elsősorban a kórboncnoki és a radiológiai helyeket nem tudják betölteni. A radiológián csak a közelmúltban normalizálódott a helyzet, miután egy nyugdíj előtt álló orvos felhagyta vidéki állását, és besegít a munkába. Ennek köszönhetően már nem kell heteket várni egy hasi ultrahang vizsgálat elvégzésére. A fővárosi Péterfy utcai kórház főigazgatója, Budaházy Emil elmondta: a Budapest szívében található kórháznak kevésbé vannak gondjai a vidéki intézményekhez képest, ugyanakkor nekik is szükségük lenne aneszteziológusra, belgyógyászra és patológusra. Budaházy megerősítette, hogy elsősorban a diagnosztikai területen van hiány orvosokból, szerinte azonban ez idővel változni fog: a kevés jelentkező miatt ugyanis már most kiemelt fizetést adnak azoknak, akik hajlandók ezeken az osztályokon dolgozni. Budaházy szerint a fővárosban kevésbé okoz gondot az, hogy egyes területeken hiány van az orvosokból, de azt elismerte, hogy a vidéki intézményekben ez még valós problémát jelent. A főigazgató szerint várható, hogy a fizetések emelkedésével egyenlőbb megoszlás lesz a szakterületek között. Budaházy úgy vélte, idővel kikerül az egyetemekről egy olyan generáció, amely már nem a hálapénz lehetősége alapján választ szakirányt. Az ortopéd orvosnak is több ismerőse ment el gyógyszergyári ügynöknek. Szerinte ők tulajdonképpen ugyanazt csinálják, mint például a sör- vagy cigarettaüzletkötők: a gyógyszergyári ügynöknek álló orvos munkája ugyanis abból áll, hogy kap egy autót, amellyel járja a gyógyszertárakat. Ezzel a munkával a fiatal orvos szerint a dupláját - mások szerint többet is - meg lehet keresni az orvosi fizetésnek. Ennek a munkának azonban alacsonyabb a presztízse, a gyógyszergyári ügynök ugyanis szinte semmit nem hasznosít abból, amit az egyetemen megtanult. A megkérdezett orvos elmondása szerint ismeretségi köréből ennek ellenére sokan választották ezt a munkát. Persze akadt olyan is, aki még távolabb eső munkát vállalt: az egyetem elvégzése után az egyik fiatal orvos pincérnek állt egy hajón. A jelenségről, az orvoshiány okozta problémákról szerettem volna megkérdezni a Magyar Orvosi Kamara véleményét is. A kamara munkatársai azt mondták, hogy csak a főtitkár tud tájékoztatást adni, ő azonban egész héten nem ér rá. Pethő András A Malév törli néhány tengerentúli járatát (RTL Klub) - A magyar légitársaság összesen 8 tengerentúli járatát törölte az iraki háború és az atípusos tüdőgyulladás következtében csökkenő kereslet miatt. A Malév Rt. a mérséklődő keresleti igény elsősorban a közelkeleti, az észak-amerikai és a távol-keleti járatokat üzemeltető légitársaságokat érinti. A légitársaságok ezért az érintett térségekbe irányuló járataik számának csökkentésével reagálnak a kereslet változására. „ A Malév áprilisban 1 New York-i és 2 torontói, májusban 5 New York-i járatát törölte, és a jövőben is rugalmasan reagál az utazások iránti kereslet csökkenésére” - teszik hozzá. A döntés következtében nem indul a Malév járata New Yorkba április 19-én, május 3-án, 20-án, 24- én, 27-én és 29-én, a Torontóba közlekedő járatok közül az április 16-ait és 19-eit törölte a légitársaság. Azok az utasoknak, aki már megvásárolták jegyeiket, a törölt járatokra, egy másik időpontban utazhatnak, vagy visszaválthatják jegyeiket. Csődbe ment a Grundig (Origó) - Csődöt jelentett a súlyosan eladósodott német Grundig szórakoztatóelektronikai gyártó, miután kudarcba fulladt a tervezett eladás - erősítette meg a vállalat illetékese. A múlt héten az utolsó lehetséges vásárló, a török Beko Elektronik AS konszern is elállt vételi szándékától. A Beko a felek vételárra vonatkozó eltérő elképzeléseivel magyarázta a Grundig felvásárlásának kudarcát. A Grundig tavaly 1,2 milliárd eurós forgalom után 75 millió eurós veszteséget szenvedett el, egy évvel korábban pedig 150 millió eurót vesztesége képződött.Max Grundig ötven évvel ezelőtt alapította a vállalatot, és az elemekből összeállítható Heinzelmann rádióval vetette meg a családi vállalkozásból világméretű konszernné nőtt Grundig alapját. Az ötvenes években ebből a rádióból 500 ezret értékesítettek, ami a Heinzelmannt a háború utáni évek slágertermékévé tette. A Grundig gyártott először színestévét Németországban. Megtöbbszörözte piaci részesedését a Lexmark (Terminal.hu) - A Lexmark 1991-es megalakulása óta nyomtatókat, és nyomtatással kapcsolatos megoldásokat fejleszt, gyárt és értékesít. A vállalat közel 4 éve van jelen termékeivel a magyar piacon. 2001-ig csak nagykereskedőin keresztül képviseltette magát, 2001. decemberében CEEmark Hungary Kft. néven vegyesvállalati formában képviseleti irodát irodát nyitott Budapesten. A CEEmark Hungary létrehozásával két célt kíván elérni a cég: még jobban kiszolgálni a magyar felhasználókat, és erősíteni helyi piaci jelenlétét. A vállalat azonban nem csak a nyomtatási megoldások szállításában érdekelt, hanem kapcsolódó szolgáltatásként tanácsadóként segíti a költséghatékony üzemeltetés kialakítását. A Lexmark összesített piaci részesedése Amerikában és Nyugat-Európában a második legnagyobb, közvetlenül a HP után. Magyarországon a tintasugaras nyonftatók piacán (2002- es IDC adatok szerint) 12%-os részesedésével a 3-4. helyen áll. A lézernyomtatóik értékesítési adatai szerint negyedik. Magyarországon elsősorban a nagyvállalatoknak és a kis, otthoni felhasználóknak szállítanak termékeket, de Barabás György elmondása szerint az állami szektor érdeklődése is jelentős. Mindenesetre a Lexmark bizalma töretlen a magyar piac iránt, hiszen a hosszú távú tervek között szerepel egy magyarországi gyár felépítése is. Ellentétben a legtöbb más nyomtató gyártóval, a Lexmark saját technológiával rendelkezik, így függetleníteni tudja magát más cégek technológia fejlesztési lehetőségeitől és eredményeitől, valamint azok konjunkturális helyzetétől. Ezáltal elkerülheti a technológiai, és csökkentheti a konjunkturális kiszolgáltatottságot, és így megbízhatóbb partnere tud lenni felhasználóinak. Ezrével veszik a jegyeket a Concorde-ra (MTI) - Ezer repülőjegyet adott el a British Airways a Concordeokra a típus október végi leállításáról szóló bejelentés után. A pénteki The Times szerint ez a 20-szorosa a szokásos napi forgalomnak. Előző nap jelentették be Londonban és Párizsban, hogy október végén szállnak fel utoljára a British Airways és az Air France Concorde repülőgépei. Más cégnél nem áll szolgálatban ez a típus. A British Airways a London-New York járaton jelenleg naponta egyszer közlekedő Concorde-okra most féláron is árul jegyeket, hogy megtöltse a gépek leállításáig még közlekedő mintegy 200 járatot. A teljes árú jegy főszezonon kívül 3655 fontnál - 1,3 millió forintnál - kezdődik, de a nyári szezonban általában eléri az 5 ezer fontot (1,8 millió forint). Forinterősödés -meddig még? (FigyeloNet) - Magabiztosan erősödött a héten a forint árfolyama, és vannak még rejtett tartalékok. A közeljövőt meghatározza, hogy mi kerekedik felül: a makromutatók vagy az uniós konvergencia hatása. Pozitív hangulati változásnak vagyunk tanúi a forint- és az állampapírpiacon - fogalmazott Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője - az április elseje óta tartó erősödést kommentálva. A múlt hét elejei 247,5 euró/forintos szintről mostanra ■244 forintra esett az árfolyam (a sáv közepétől 1,5 százalékpontot távolodott el) úgy, hogy közben nem volt kiemelkedő a forgalom, nem nehezedett a szokásosnál nagyobb vételi nyomás a forintpiacra. A folyamat hátterében tehát valóban hangulati elemek állhatnak, és ez esetben nincsen szó a januárban látott spekulációról, sem nagy mennyiségű forró tőke beáramlásáról. A trend azonban így is tovább folytatódhat, és rövid távon előkerülhetnek még az eddig „rejtőzködő” befektetők. Az utóbbi napokban jelentkező kismértékű, ám folyamatos felértékelődés nemcsak Magyarországon volt megfigyelhető, hanem gyakorlatilag az egész közép-kelet-európai régióban. Különösen a zloty árfolyama lódult meg, de a cseh és a szlovák korona szintén erősödik, ami „magával viszi” a forintot is. Van tehát egy pozitív regionális trend, ami egyfelől az uniós népszavazások várható kimenetelének „beárazódásával”, valamint közvetve az iraki háború végének közeledtével is magyarázható. A piacok mintha fellélegeznének, az árfolyamokat most már nem kizárólag ez a tényező alakítja, a befektetők figyelme újra ráirányul a vállalati hírekre, valamint a makrogazdasági fundamentumokra és az országkockázati tényezőkre. Különösen az utóbbi szempont pedig mostanában kedvezőbb színben láttatja a régió országait. Járai Zsigmond, a jegybank elnöke - László Csaba, pénzügyminiszterrel közösen tartott tájékoztatóján - néhány nappal ezelőtt nem túl hangsúlyosan, de egyértelműen utalt rá, hogy az MNB mindenképpen megakadályozza a forint kívánatosnál nagyobb mértékű erősödését, illetve egy esetleges újabb spekulációs támadást. Hogy ez pontosan mit jelent, csak találgatni lehet. Jobbágy Sándor, a Budapest Economics elemzője szerint valószínűleg 240-242 euró/forintnál már veszélyesnek ítélhetik a helyzetet, és az MNB bevetné az alapkamat csökkentésének eszközét. Kislakások - nagy kereslet (NAPI) - Véget érhet a hosszú ideje tartó ingatlanpiaci pangás a fővárosban. Bár „egy szegmens nem csinál nyarat”, egyre dinamikusabban nő a kereslet a belvárosi kislakások iránt. Az első negyedévben a lakóingatlanok ára 9,33 százalékkal emelkedett, a Térinfo Ingatlanmonitor felmérése szerint az átlagos négyzetméterár az év első három hónapjában 233 ezer forintot volt, szemben az egy évvel korábbi 213 ezer forinttal. April 18, 2003 & AMERIKAI lifagyar Hírlap
