Amerikai Magyar Hírlap, 2003 (15. évfolyam, 4-49. szám)
2003-04-18 / 16. szám
A húsvét szimbólumai (lap.hu) - Mint a karácsonynak a fenyő és a mézeskalácsillat, a húsvétnak is megvannak az elmaradhatatlan kellékei: csibék és bárányok, húsvéti sonka, no meg a locsolkodás. Ki gondolta volna, hogy ezek eredete is milyen mélyre nyúlik vissza a néphagyományban... Csaknem egy évezredes szokás, hogy húsvétvasárnap reggelén a hívők fehér kendőbe égy tányért kötnek, melyre sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát helyeznek. A mise végeztével a pap megszenteli a csomagot, majd hazatérve az ünnepi asztalnál minden családtag kap egy kis szeletet a templomot járt ételből. Népesebb családoknál előfordul, hogy hártyavékony szeletekre kell a tojást vágni, és az igazán hagyománytisztelők nem sajnálják utánaküldeni a távolmaradó családtagnak sem a részét. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a „nyuszi hozza” a húsvéti ajándékot, amit - ahol csak mód van rá - a szabadban, bokrok tövében elkészített, madárfészekhez hasonló kis fészekben, kosárkában helyeznek el. A húsvéti ajándékhozó nyúl képzete a polgárosult élet egyéb szokásaival együtt német földről honosodott meg hazánkban a múlt század óta. Eredetére kielégítő magyarázatot a német kutatók sem tudnak adni. Egyszerű tévedésre gyanakszanak: eszerint a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése volna a nyúl jelentésű Hase, mint a húsvéti nyuszi karrierjének elindítója. De meggondolandó az is, hogy e szaporaságáról híres állat a természet ébredése idején termékenységi szimbólumként is megjelenhetett. A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi, emellett a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki. A locsolkodás főleg a falvakban terjedt el, ősi termékenységvarázsló rítusból ered. Régebbi időkben a fiatal legények csapatokban járták a falvakat, és vízzel alaposan meglocsolták a leányzókat. A lányok hálából, hogy nem maradtak szárazak, hímestojásokat osztogattak nekik. Persze a húsvéti locsolóversek sem maradhattak el, népköltészetünk gazdag tárházát kínálja a különböző rigmusoknak. Később ez a szokás is modernizálódott, a fiúk nem csapatokban mentek a lányokhoz, és előkerültek a kölnisüvegek is. A lányok pedig megvendégelték őket, és a locsolókat fáradozásaikért aprópénzzel is megjutalmazták. Hazánkban már avar kori - tehát honfoglalás előtti - sírban is találtak festett, karcolt díszű tojást, melyet a szegedi Móra Ferenc Múzeum őriz. A húsvéti tojásokon látható ívelt, kettős vonalú, a kettős vonalat létraszerűen merőlegesekkel összekötő díszítmény napjainkig ismert a hazánktól északkeletre élő népek körében. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a közelmúltig megtették a bukovinai székelyek is. A jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége. A keresztszülők ünnepi ajándékként - a korai kereszténység húsvéti keresztelésére emlékeztetve - húsvéti tojást adtak keresztgyermeküknek. Könyvtárban Hemingway Dietrichnek írt levelei (MTI) - A John F. Kennedy könyvtárba kerültek Ernest Hemingway Marlene Dietrichnek írt bizalmas hangvételű levelei. Az 1949 és 1959 közt íródott 30 levelet, táviratot és karácsonyi üdvözlő lapot, valamint Hemingway több költeményének és novellájának korai vázlatát Marlene Dietrich lánya, Maria Riva ajándékozta a Kennedy könyvtárnak azzal a kikötéssel, hogy a levelezés 2007 előtt nem tehető nyilvánossá a nagyközönség számára. Hemingwayt és Marlene Dietrichet „őszinte barátság fűzte egymáshoz, ami valóban csodálatos emléket hagyott hátra” - jelentette ki Maria Riva, aki szentélynek nevezte a Kennedy könyvtárat, ahol Hemingway kéziratainak és levelezésének 95 százalékát őrzik. Éveken át azt híresztelték, hogy Hemingway és Dietrich szeretők voltak, de Peter Riva és Hemingway fia, Patrick egyaránt kevés valószínűséget tulajdonít ennek, annak ellenére, hogy Hemingway egy levelében szerelmet vallott Dietrichnek. „Minden jel szerint barátságról volt szó. Nagyon bensőséges barátságról, amely két művész között alakult ki” - hangoztatta Patrick Hemingway. Magyar festők képei internetes aukción (Index) - Az első magyarországi internetes fotóaukciót indította útjára az Index internetes portál és az Artphoto Galéria. Az április 11-én indult árverésen a hazai fotográfia kilenc neves alakjának képeire licitálhatnak az igényes, kortárs fényképészet hívei. Az érdeklődők Eifert János, Stalter György, Kerekes Gábor, Lehotka László, Forrásy Csaba, Ilku János, Vancsó Zoltán , Dombóvári Péter és Novák László képeire az artphoto.hu erre az eseményre kidolgozott oldalán, az Artphoto licit oldalán, április 18- án délután hat óráig alkudhatnak. Vancsó Zoltán képe A regisztrált látogatók folyamatosan figyelemmel kísérhetik a licitek állását, és önmaguk is licitálhatnak. Az aukciós oldalon azonban nem csak az árverésre kínált alkotások tekinthetők meg, de az érdeklődők információkat kaphatnak a kép becsült piaci értékéről, a kezdő és az aktuális licitárról, és magáról az alkotóról is. Az interneten keresztül aukcióra kínált képek élőben, hagyományos kiállítás formájában is kiállításra kerülnek, mégpedig a Zichy Jenő utcai Kópia Kávézóban. A kiállítások és az adatbázis jelen pillanatban 75 fotóművész több mint 600 alkotását tartalmazza elérhető és kereshető formában. A weboldal címe: www.artphoto.hu. Mona Lisa várandós lehetett (Index) - Félresöpörve az önarcképre, fogászati problémákra, gyászra vonatkozó és más meghökkentő teóriákat, egy amerikai anatómiaprofesszor - aki megszállott rajongója és kutatója Leonard da Vinci munkásságának - azt állítja, hogy a világ leghíresebb festményének, a Mona Lisának modellt ülő nő várandós volt, és ez a titka talányos mosolyának. Sherwin Nuland, a Yale Egyetem elismert klinikai sebészprofesszora, aki egyben jeles Leonardo-szakértőnek is számít, a BBC brit televízió közeljövőben sugárzására kerülő háromrészes dokumentumfilmjében fejti ki a festménnyel kapcsolatos véleményét - amely nem teljesen eredeti ugyan, de anatómiailag annál jobban alátámasztott. A műsor a „Gioconda” megfestésének 500. évfordulója alkalmából kerül adásba, ebben a hónapban. A film elemzi a lehetséges válaszokat a rejtélyre, amely évszázadok óta foglalkoztatja a művészetbarátokat. „Csak egyetlen magyarázat van a modell önelégült mosolyára, ez pedig nem más, mint hogy rövidesen gyermeket hoz a világra” - magyarázza Nuland. A professzor, aki már publikált egy életrajzi művet a reneszánsz mesterről, testi bizonyítékokkal próbálja alátámasztani állítását. Utal például arra, hogy a modell ajkai duzzadtak, arca kissé dundi, kezét pedig összekulcsolva tartja hasa fölött, ami tipikus oltalmazó mozdulat a gyermeket váró nők esetében. Nuland bizonyítékot vél felfedezni abban is, hogy Mona Lisa nem visel gyűrűt, márpedig szerinte minden módosabb nő hivalkodott volna ékszereivel, főleg akkor, ha modellt ül egy festményhez. így a gyűrű hiányára az a magyarázat kínálkozik, hogy a terhesség miatt ujjai túl pufókká váltak az ékszerviseléshez. A BBC-sorozat előbányászott új dokumentumokat is, amelyek megerősíthetik a „várandós Gioconda” teóriáját - köztük olyan firenzei feljegyzéseket, amelyek szerint a vélt modell, Lisa del Giocondo, egy gazdag toszkán kereskedő felesége, 1502 decemberében egy második gyermeknek adott életet. Mona Lisa mosolya az eljövendő élet mosolya lenne? A feltételezés jól beleillik abba, amit Leonardóról tudunk, vagyis az anyaságnak, mint energiaforrásnak az idealizálásába. Ezt az eszményt a várandós anya alakjában fejezi ki ezen a festményen - mondja a filmben Nuland. Kutatható Illyés Gyula hagyatéka (Mo.hu) - A Magyar Tudományos Akadémia Batthyánypalotájában átadták az Illyés Gyula Archívumot, ahol az író több ezer kötetes könyvtárát és kéziratait helyezték el. Az ünnepség résztvevői Illyés „európai magyarságát” hangsúlyozták. Illyés Gyula hatezer kötetes könyvtárral büszkélkedhetett, melynek különlegessége, hogy a könyvek döntő többségét kortársai - a nyugatosok és a hatvanas évek fiatal költői - dedikálták a számára. Az író kiadott és publikálásra váró kéziratai százhúsz dobozt töltenek meg. A hatalmas hagyaték kezelésére az író lánya, Illyés Mária kérte fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Irodalomtudományi Intézetét. A kulturális és az oktatási tárca tavaly márciusban írt alá szándéknyilatkozatot a gyűjtemény méltó elhelyezésére. A választás a Batthyánypalotára esett: a patinás épület első emeletén kézirat-raktárt, kutatószobát, könyvtárat, tanácstermet, valamint munkaszobát alakítottak ki az érdeklődő hallgatók és tudósok számára. A felújítás költségeit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) állta, ezenkívül évi tízmillió forintot ad a működtetésre. Az oktatási tárca három időszaki álláshelyet nyújt fiatal kutatók részére, akik rendszerezik és feldolgozzák a hagyatékot. Francia kitüntetések magyar művészeknek (Mo.hu) - Bozsik Yvette táncművésznőnek, Szabó István filmrendezőnek és Szinetár Miklós rendezőnek adott át kitüntetéseket Jean-Jacques Aillagon francia kulturális miniszter a FranciArt francia kulturális év alkalmából. A miniszter találkozott Görgey Gáborral, akivel a magyar-francia kulturális kapcsolatok jövőjéről tárgyalt. Szabó István, J. Aillagon, Bozsik Yvette A franciaországi MagyArt- Magyar Kulturális Év és a most kezdődött FranciArt egyaránt arra szolgál, hogy a két nemzet kultúrája ne csak fesztiválokon és vendégjátékokon mutatkozzon meg, hanem folyamatosan elérhető legyen egymás számára- mondta Görgey Gábor, Jean- Jacques Aillagon francia kulturális és kommunikációs miniszterrel folytatott megbeszélése után. A francia miniszter elmondta, olyan két nemzetről van szó, melynek kultúrája mélyen az európai hagyományokban gyökerezik, de erőteljesen ragaszkodik saját kultúrájához és nyelvéhez. Mind önálló nemzetként, mind az Európai Unió tagjaként van tehát mit kicserélni egymással; a kölcsönösen megrendezett kulturális fesztiválok bizonyítják, hogy a magyarok és a franciák érdeklődnek egymás művészeti, irodalmi értékei iránt. A kapcsolatok jövőjéről szólva a miniszter ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja Magyarország meghívását 2005-ben a Francia Könyvszalonra, mely az egyik legrangosabb európai könyvfesztivál. Jean-Jacques Aillagon szerint Magyarországnak a csatlakozás után Franciaországgal közösen arra kell törekednie, hogy az európai kultúra elkerülje a banalitás csapdáját, egységes legyen, de megőrizze sokszínűségét. A kultúra az egyetlen terület, ahol nincs szükség harmonizációra, ahol az EU nem követeli meg a változtatást, hanem éppen a magyar sajátosságokra számít - tette hozzá Görgey Gábor. Jean-Jacques Aillagon a magyarországi francia kulturális év alkalmából az európai kultúra sokszínűségéért és egységesítéséért kitüntetéseket adott át magyar művészeknek. A Művészetek és Irodalom Érdemrend lovagi fokozatát Bozsik Yvette táncművész, tiszti fokozatát Szabó István filmrendező, parancsnoki fokozatát pedig Szinetár Miklós rendező vehette át. April 2003
