Amerikai Magyar Hírlap, 2003 (15. évfolyam, 4-49. szám)
2003-04-18 / 16. szám
Pém Zs. Pam tudósítása Budapestről Magyarország igent mondott az EU-csatlakozásra „Olyan világba érkezünk, ahol nem kell választani haza és haladás között, nemzet és köztár-' saság között, gazdagabb, biztonságosabb, nyugodtabb világba, az újraegyesült Európába” - mondta az előzetes eredmények ismeretében Medgyessy Péter miniszterelnök szombat este az Akadémia előtt, a Roosevelt téren. A kormányfő örömmel jelentette: a szavazás európai módon zajlott, európai kulturáltsággal, európai szintű eredménnyel. Magyarország határozott igent mondott az EU-csatlakozásra szombaton. A választásra jogosultak 45, 56%-a járult az urnákhoz az ügydöntő népszavazáson, az érvényesen szavazók 83, 76%-a voksolt igennel a belépésre. A legtöbben Budapesten (56%), a legkevesebben pedig Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (36%) mentek el voksolni. Most kevesebben szavaztak mint a tavalyi országgyűlési és önkormányzati választásokon, illetve az 1997-es NATO-népszavazáson. Rytkó Emília, az Országos Választási iroda (OVI) vezetője az esti sajtótájékoztatón elmondta: az uniós csatlakozást az érvényesen szavazók 16, 24 százaléka utasította el. Számosítva mindez annyit jelent, hogy a 8 millió 13 ezer választásra jogosult szavazó közül 3 millió 605 ezer 315-en voksoltak Magyarország európai uniós csatlakozása mellett, 585 ezer 639-en pedig elutasították a belépést. Az OVI vezetője azt is jelezte: a vitatott szavazólapok száma mindössze 55, az ezeken szereplő szavazatokról még el kell dönteni, hogy érvényesnek tekinthetők vagy sem. A referendum ennek ellenére is érvényes, mert a törvény szerint, ha nem megy el a választópolgárok 50%-a, de legalább 2 millió ember ugyanazon a véleményen van, akkor a szavazás eredményes. Kuncze Gábor üdvözölte az érvényes és eredményes szavazást, ugyan nagyobb részvételre számított, de a legnagyobb eredménynek akkor is azt tartja, hogy Magyarország csatlakozhat az Európai Unióhoz. Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője azonban úgy fogalmazott: csalódás, hogy nem érte el az 50%-ot a részvételi arány, de nagyszerűnek nevezte az eredményt. Hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy mi az oka az alacsony részvételnek, szavai szerint intenzívebbnek kellett volna lennie az EU-s kampánynak, és hasznos lett volna, ha érdemibb vita folyik a csatlakozásról. Orbán Viktor exminiszterelnök szerint az országot nem az tartja össze, hogy valaki igennel vagy nemmel szavazott a csatlakozásra, hanem az, hogy mindenki magyar és mindenki a jövő nyertese akar lenni. Majd arra is felhívta a figyelmet, hogy alig egy év marad hátra az ország tényleges taggá válásáig a valódi felkészülési folyamatra, és kiemelte, hogy a munka neheze még. hátra van, ezért a jövőben párthovatartozástól függetlenül a politikusoknak Brüsszelben és Strassbourgban egyaránt a magyarok érdekeit kell képviselniük. Szájer József, a Fidesz alelnöke szerint a szocialisták „pazarló közpénzekből folytatott dilettáns kampánya vezetett oda, hogy Magyarország produkálta a legalacsonyabb népszavazási részvételt az uniós csatlakozással kapcsolatban az utolsó 30 évben. Hozzá nem érő kormányzattal a kabinet alkalmatlannak bizonyult az uniós csatlakozás e folyamatának lebonyolítására”. Kovács László viszont úgy vélte: „az Európai Unió igenlése legyőzte a kicsinyes pártpolitikai indíttatású fanyalgást”. Az MSZP elnöke azt is elmondta, az eredménynek mindenki részese lesz, azok is akik nemmel szavaztak, vagy nem vettek részt a referendumon. A külügyminiszter azt is hozzátette: reméli, hogy az utolsó két csoportba tartozók néhány éve múlva úgy gondolják majd, szavazhattak volna igennel is. Dávid Ibolya, az MDF elnöke az Európa Kávéházban elmondta: jól határoztak a politikusok, amikor a népszavazás mellett döntöttek. A MIÉP elnöke elszomorítónak titulálta az alacsony részvételi arányt. Csurka István úgy vélte: nem megfelelőek a körülmények Magyarország uniós csatlakozására, a csatlakozási feltételek pedig megalázóak az egész magyarságra nézve. A MIÉP-hez közeli, Lelkiismeret ’88 csoport aktivistái agitáltak több fővárosi választókor előtt, mert szerintük a csatlakozásról szóló népszavazás alkotmányellenes, úgy vélik, a kérdést így kellett volna megfogalmazni: akarja-e, hogy Magyarország a jelenlegi feltételekkel csatlakozzon az Európai Unióhoz. Mivel demonstrációjukat nem jelentették be 72 órával az esemény előtt, a rendőrség feloszlatta azt. A szavazás jogi eredményét vasárnap 16 órakor, nemzetközi sajtóértekezlet keretén belül jelentették be, az eseményen Mádl Ferenc köztársasági elnök és Lamperth Mónika belügyminiszter vettek részt. Az Országos Választási Bizottság (OVB) elé nem került olyan beadvány, amely komoly törvénysértésre utalt volna. Ficere Lajos, az OVB elnöke azt is elmondta: körülbelül 30-40 beadvány érkezett a nap folyamán a testülethez. Többségük a választással kapcsolatos kérdésben felvilágosítást kérő beadvány, az ilyen esetekben a szükséges tájékoztatót elküldték az érintetteknek, de voltak az eredmény megsemmisítését kérő beadványok is. Néhány ügy a kampánycsend megsértésével volt kapcsolatos, amelyeket elutasítottak, és voltak olyanok, melyekbén azt kérték, hogy az OVB érvénytelenítse a népszavazáson feltett kérdést. Ezeket azzal utasította el a testület, hogy nincs hatásköre az Országgyűlés által az alkotmányba beemelt kérdés vizsgálatára. Az ünnepi tűzijáték előtt a miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémia székházánál így zárta beszédét: „Európa várja Magyarországot.” Pém Zs. Pam EU kronológia 1988. augusztus 8. - Diplomáciai kapcsolat létesül az Európai Közösségek (EK) és Magyarország között. 1991. december 16. - Antall József miniszterelnök Brüsszelben aláírja a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek közötti társulási megállapodást. 1994. március 7. - Brüsszelben megalakul a Magyarország és az Európai Unió közötti Társulási Tanács. 1997. július 15. - Az Európai Bizottság jóváhagyja a 10 keleteurópai tagjelölt országról szóló hivatalos véleményt és a bővítés következményeiről készült jelentéseket. 16-án javasolja, hogy kezdjék meg a tagfelvételi tárgyalásokat Magyarországgal. 1998. március 30-31. - Brüsszelben ünnepélyesen megnyitják az EU csatlakozási folyamatát. 31- én megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások. 2000. október 4. - Az Európai Parlament megszavazza a tagjelölt országok felkészüléséről szóló jelentést. A Magyarországról szóló fejezet a leginkább aggasztó jelenségnek a szervezett bűnözés problémáját tartja. 2000. november 8. - Az Európai Bizottság éves jelentésében az EU-hoz csatlakozni kívánó országok közül Magyarország az egyik legjobb és az addigi legkedvezőbb értékelést kapja. 2000. december 11. - Az EU nizzai csúcsértekezletén elfogadott dokumentum dönt a tagállamok és a csatlakozó államok szavazati súlyáról. Eszerint Magyarország szavazati aránya a miniszteri tanácsban 12 lesz, az Európai Parlamentben Magyarországnak 20 képviselői hely jut. 2001. február 26-án aláírják, majd a ratifikálási és jóváhagyási folyamat következik a 15 tagállamban. 2001. június 15-16. - A svédországi Göteborgban az EU állam- és kormányfőinek testületé első ízben tűz ki csatlakozási dátumot. 2001. szeptember 5. - Az Európai Parlament elfogadja a Magyarországról szóló országjelentést. 2001. november 13. - Az Európai Bizottság közzéteszi a csatlakozni kívánó államokat elemző 2001. évi jelentéseit. A dokumentum szerint Magyarország a csatlakozásra várók között a 10 legfelkészültebb ország egyike. 2002. április 15. - Az Európai Bizottság jelentése szerint a magyar gazdaság helyzete stabil. 2002. október 9. - Az Európai Unió Bizottsága elfogadja azt a történelmi jelentőségű jelentést, amely hivatalosan javasolja az Unió 10 országgal - köztük Magyarországgal - való kibővítését 2004-ben. 2002. október 24-25. - Az EU állam- és kormányfői hivatalosan is felkészültnek nyilvánítanak a csatlakozásra a 10 tagjelöltet, Magyarországot is. 2003. február 5. - Jóváhagyják a 2004-ben taggá váló 10 országgal kötendő csatlakozási szerződés végleges szövegét. Jancsó Zsuzsa jelenti Budapestről Medgyessy: Nem a részvétel, hanem a győzelem a fontos Hétfő reggel Medgyessy Péter miniszterelnök a Napkelte műsorában válaszolt az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekre. A kérdezők közül Elek István, a Heti Válasz főszerkesztője testesítette meg az egyik. Tamás Ervin, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese a másik oldalt. Már más alkalommal is ők fogták kereszttűzbe a miniszterelnököt, s nehéz eldönteni, hogy kettejük közül ki a kíméletlenebb. Medgyessy Péter viszont akkor van a legjobb formában, ha kellően felkészült riporterek a legkiélezettebb kérdésekkel szembesítik. Szó esett a mezőgazdaság gondjairól, például a durumbúza és a tejprogram jövőbeli támogatásáról, az új tagok közötti nézetkülönbségekről, a csatlakozás rövid és hosszú távú következményeiről, a bérek alakulásáról, és arról, be kell-e majd zárni iskolákat, inert nincs elég gyerek. Medgyessy Péter kijelentette, hogy a részletek még a továbbiakban kerülnek kidolgozásra. Hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy az alapvető kérdésekben szövetségeseket találjunk a régi és az új tagok között. Ennek kapcsán a műsorvezető rákérdezett, hogy egy frankofon ország valóban átadott-e egy képviseleti helyet Magyarországnak. Medgyessy elmondta, hogy Luxemburg volt ez az ország, ugyanis az elnök régi barátja, mindketten pénzügyminiszterek voltak és kérésére valóban lemondott egy helyről Magyarország javára. A legkellemetlenebb felvetés az volt, miért nem mentek el többen szavazni. A válasz lényege: az ügydöntő népszavazás nem olimpia - itt nem a részvétel, hanem a győzelem számít. Márpedig az EU-csatlakozás hívei diadalmaskodtak. Mind a négy parlamenti párt ugyanazt akarta, a lakosság pedig megerősítette a közös szándékot. Magyarország uniós csatlakozása nem válhatott volna valóra a nemzeti konszenzus nélkül. Medgyessy Péter már csomagol, mert szerdán Athénban írja alá a csatlakozási okmányokat. JANCSÓ ZSUZSA AMERIKAI agyar Hírlap <5 April 18, 2003
