Amerikai Magyar Hírlap, 2002 (14. évfolyam, 4-45. szám)

2002-03-29 / 13. szám

Mi köze van a nyúlnak a piros tojáshoz? A Húsvét örömmel eltöltő keresztény vallási ünnep, de ezen felül mindenki számára örömteli nyereséget hoz. A körülmé­nyek szerencsés összejátszása az évnek ebben a szakaszában bé­kességet, megnyugtatást, jóleső reményeket sugároz és feltétle­nül nyereség annak, aki mindezt észre veszi. Az élet, az újjá­születés, a feltámadás ünnepe általában a tavaszi napéjegyenlő­ség idején köszönt be, ez pedig hagyományaink és megfigyelése­ink alapján a tavasz első napja. A természet újjáéled, a fák, bokrok friss zöld leveleket kezdenek hajtani, a levegőben virág­illat terjeng. Megszűnt a koradélutáni sötétség és érezni lehet a Nap sugárzó melegét. Mindez az élet örömeit köti csokorba. Aki harmónikus családi miliőben nőtt fel, a Húsvéttal kap­csolatban az emlékek szép kötegét hozza magával. Az ünnep igazi fényét a hagyományok, hangulatos szokások évről évre megismétlődő sűrűsödése adja. Ebben nincs különbség ember és ember, nép és nép között, legfeljebb a szokások változata mutat eltérést. A vallási hagyomány némi kiegyenlítődést hoz ugyan, ahogy ez Karácsonykor is történik. Talán keleten és nyuga­ton, északon és délen más az asztalokon az ünnepi menü, az emlé­kek verseiben más rímek csengenek, de a lényeg ugyanaz. A mi magyar emlékeink között a húsvéti harang szava egybe­fonódik a felszabadult gyerekrikkantásokkal. A kirakatokban ezüstpapírba csomagolva csokoládényuszik köszöntenek. Tarka cukortojások és a megszokott tyúktojás is ünnepi díszt ölt. A sajátos népi díszítő elemek jelentkeznek, művészi fantáziával, tájak szerint elkülönülve. Az asztalon illatos ünnepi kalács. Húsvéthétfőn a hagyományos locsolás, kölnik és parfümök egy­befonódó illata. Csiklandós kacagás, jóízű italok és talán emlé­kezetes gyomorrontás, de még ez sem rontja el a hangulatot. Móra Ferenc, a neves magyar író régészeti kutatással is fog­lalkozott. ő írta meg Önigazolás gyanánt című beszámolójában, amikor egy vasúti utazás alkalmával elmesélte: hogyan ásott ki egy őskori sírból hímes tojást. Arra vetett ez fényt, hogy a tyúk­tojások díszítő kifestése régi-régi szokás. Az ezerévek azonban a feltehetően piros színt amolyan piszkos-barnává tompították, de ez semmit sem vett el a lényegből. Egy-két gyermekben talán felvetődött a gondolat: hogyan toj­hatott a nyuszi piros tojásokat, de ennyi logikátlanságot az ün­nepi hangulatban el lehet nézni. Solymossy Sándor etnológus azonban erre is megadja a feleletet. Szerinte - mint annyi eset­ben a hagyományok terén - elírás és félreértés okozta a problé­mát. Valamikor régen német honban a Haselhuhnnak nevezett testes madár nevét valaki Haserlnek, nyulacskának értette és azóta egyszerűen el kell fogadni, hogy a tyúk tojja a piros tojást. De a hagyomány így szép, a félreértéssel együtt. Ez ugyan nem húsvéti emlék, de hasonló tévedés szülötte, amikor a római keresztények a Mithra-kultuszból ismert Agni- Deust (a Tűzistent) Agnus Dei-nek nevezték. Ez pedig köztu­domás szerint Isten Bárányát jelenti. Köze van azonban a Húsvéthoz az ünnep német elnevezésé­nek. ők az ünneppel kapcsolatban hol Pascht, hol Osternt em­legetnek. A Pasch a pészach elnémetesítése. Ez pedig eredeti­leg "átmenetet" jelentett. Például Egyiptomból az ígéret Földjére. Vagy éppen a Nap átmenete a tavaszi napéjegyenlő­ségen. De hogy még egy "húsvéti" elírást regisztráljunk, a Csendes­óceánban Polinézia közelében felfedezett és később különleges faragott szoboremlékei miatt híressé vált sziget is félreértés alapján kapta a nevét. Igaz, hogy a feljegyzések szerint Jacob Roggeveen holland admirális 1722-ben bukkant először erre a szigetre, állítólag éppen a nevezetes tavaszi ünnep napján és a helyet azonnal Húsvét-szigetnek nevezte el. Ezt azonban két­ségbe vonják más adatok, amelyek szerint a hibát térképrajzo­lók követték el. Ismeretes az ünnep német elnevezése: Oster, ami az ősindogermán istennő, Ostara nevének módosított alkal­mazása. Nos, az Austerninselből a térképeken egyszerre Os­terninsel lett, más szóval: Húsvét-sziget az Osztriga-szigetből. Elgondolkoztató adat, de ki ismeri a valóságot? Ami most a magyar húsvéti szokásokat illeti, továbbra is kér­déses, hogy milyen módon került a katolikus egyház felszerelé­sébe a nagyheti kerepelő? Supka Géza könyvében még azt is felveti, hogy mikor és miért mossa a holló a fiát éppen nagypén­teken? Mit jelent a virágvasárnapi kisze-kihordás, vagyis egy szalmabábunak vízbe való dobálása? Az Alföldön elterjedt az "Emmauszba járás", vagyis kirándulás a szabadba. A Húsvét utáni vasárnapon a mátkálás és komálás? Mikor kezdték példá­ul a Krisztust jelképező vastag húsvéti gyertyákba a Megváltó sebhelyeinek emlékezetére öt tömjéndarabka beillesztését? A hagyományos húsvéti nagytakarítás is a lelki megtisztulás unszolására-terjedhetett el. Hosszas tanulmányok születtek az­után a húsvéthétfőn szokássá vált locsolással kapcsolatban is. Több kutató kifejtette, hogy ez nem csupán mulatságos hagyo­mány, hanem eredetileg mély értelemmel kezdődött. Ezek sze­rint a locsolás (öntözés), amit csupán férfiak, fiatal legények vé­geznek, mély biológiai értelmű és a faj fennmaradásának állít jelképesen és a komolyságot pajkos vízhintés útján feloldó em­léket. A leányok erre azzal válaszolnak, hogy az életet, a termé­kenységet jelképező tojást adják viszonzásul a legényeknek. Ilyen szokásban testet öltő misztérium ez, ami az élet örökkéva­lóságát igyekszik jelképezni. A magyarországi Palócföldön is szokás volt, hogy az elhunyt fiatalasszonyok tenyerébe tyúktojást tettek a temetés előtt. Hímes tojást találtak Wormsban, római kori sírban. Ugyancsak olaszországi etruszk sírokban és Délosz szigetén is. , MESTER LÁSZLÓ Jancsó Zsuzsa KALIFORNIAI KRÓNIKA Az elmúlt hetekben olyannyira sűrűn jöttek a magyar esemé­nyek Los Angelesben, hogy nem is jutott még idő a róluk szóló részletes beszámolóra. Mint az előző számunkban közölt képes riportban már utaltunk rá, remekül sikerült a március 15—i ün­nepség - elöljáróban erről szeretnénk néhány szót ejteni. MÁRCIUSI PIKNIK Kerék-Bárczy Szabolcs főkonzul ismét remek ötlettel hozott változatosságot a magyar közösség életébe: ne egy rideg szállo­dai teremben, négy fal között ünnepeljük március 15-ét, hanem családi piknik keretében a tengerparton, a szárnyaló sirályok kö­zött a szabad levegőn. A Marina del Rey-i Burton Chace park alkalmas színtérnek bizonyult a "kiruccanásra", és öröm volt néz­ni, ki hogyan készült fel a nem túl barátságos, szeles idő kivédé­sére. Volt ott a ballonkabáttól a bundacsizmáig és szőrmekucs­máig minden, az elemózsiás kosarakban pedig jobbnál-jobb falatokat hoztak a résztvevők. Jómagam Győri Robiék enyhén csípős, magyaros lecsójával kerültem először közelebbi kapcso­latba, és később is többször visszatértem a tett színhelyére. Do­­bay Zsuzsa festőművész fasírtja, a versfaragó Simorné Balogh Enikő sült kolbásza, örökös munkatársunk, Tamás Andrea házi süteményei, a mindig segítőkész Pereházyék barackos lepénye mind-mind említést érdemel. A Csárdás Étterem standján forró gulyáslevest szolgáltak fel, ami különösen a hűvös időre való te­kintettel aratott a szokásosnál is nagyobb sikert, de kürtös ka­láccsal is kedveskedett Jancsó Gyula tulajdonos. A Kárpátok lelkes fiataljai palacsintát és cheeseburgert sütöttek, a főkonzul maga-főzte székelykáposztával mutatott jó példát - vége-hossza nem volt a pazar lakomának! A műsort Óss Enikő színművésznő rendezte és állította össze. Kerék-Bárczy Szabolcs főkonzul üdvözölte - angolul is - a zord idő ellenére minden várakozást felülmúló, mintegy 200 főnyi résztvevőt. A helyi magyarokon kívül voltak vendégek is, egy uk­rán újságíró és több ország diplomatái - a lengyel, a román és a Beliz-i főkonzul, ez utóbbi három tündéri kis unokájával. Egyéb­ként is rengeteg kisgyerek volt ott, különösen a tér közepén álló, megmászásra igen alkalmas fán csoportosultak, miközben a kör­befutó párkányon a filmesek és videósok ütöttek tanyát. A jövő reménységei - a gyermekek, és a már csaknem felnőtt cserké­szek, akik a háromszínű lobogót feszítették ki az alkalomra ácsolt színpad mögött, - ők voltak a bizonyságai annak, hogy a Los Angeles-i magyar kolónia élő, érdeklődő, aktív közösség. A gyorsan pergő műsorban az alkalomhoz illő verseket hallot­tunk Finta Ilona Vanda, Nt. Szabó Sándor, Óss Enikő (napló­­részlet), Nt. Jakabffy Zsolt Attila és dr. Kállay Tamás előadásá­ban (ez utóbbi angol nyelven adta elő Petőfi "Márciusi ifjak" c. versét, Jancsó Zsuzsa fordításában). A Kárpátok táncoltak - üveggel és anélkül - a gyerekek énekeltek, és mindenki remekül érezte magát. Az ünnepi találkozó a magyarságról szólt, az ösz­­szetartozásról, és arról, hogy együtt minden akadályt le tudunk győzni. Köszönjük a rendezőknek, a szervezőknek, és a lelkes résztvevőknek! FOGADÁS ROST ANDREA TISZTELETÉRE Mire e sorok nyomtatásba kerülnek, olvasóink közül bizonyá­ra már sokan hallották a Los Angelesben vendégszereplő Rost Andrea Pamináját a Varázsfuvolában, amelyet parádés szerep­­osztásban mutat be az LA Opera Company, Sumi Jo és Rodney Gilfry fellépésével, Gerald Scarfe díszlet- és kosztümkreációival. A kitűnő szopránénekesnő tiszteletére péntek este fogadást rendeztek a Főkonzulátus Bel Air Crest-i Klubházában a Los Angeles Opera több vezető személyiségének részvételével. Ott L.A. Opera - Edgar Baitzel, művészeti igazgató, Mr. and Mrs. Leonard Green, Chairman/CEO, Gary Murphy, Public Relations volt Edgar Baitzel művészeti igazgató, Elizabeth Kennedy gazda­sági igazgató, Leonard Green főigazgató, Emese Tardy, aki né­hány éve a Marica grófnő bemutatónának szervezője volt, Gary Murphy PR menedzser és mások. Plácido Domingo, aki tudvale­vőleg szívén viseli a Los Angeles-i opera sorsát, csak üdvözletét küldhette az operabarátoknak. A magyar zenekedvelők közül ott láttuk Yvonne Jurmannt, akinek férje, Walter Bécs és Párizs kedvenc zeneszerzője volt; Árvayné Csánky Margitot és férjét, George-ot, valamint az Ame­rican Institute of Fine Arts más képviselőit. A kitűnő muzsikus családból Cser László és Julika is eljött; ott volt Tóth Anikó, aki áprilisban első önálló koncertjével örvendezteti meg a közönsé­(folytatás a 6. oldalon) Árvay Csánky Margit, Rost Andrea Prof. Cornelius Schnoberrel Rost Andrea, Jancsó Gyula, Yvonne Jurmann Míg a fotósok munkálkodnak, a gyerekek a fára másznak... ROST ANDREA Cser Julika és Tóth Anikó D AMERIKAI H Wayar Ifrrlap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents