Amerikai Magyar Hírlap, 2002 (14. évfolyam, 4-45. szám)
2002-03-01 / 9. szám
Benes-dekrétum: mítosz és valóság Milan Chur an cseh történész a potsdami konferenciáról és a kitelepítésekről Nemcsak külpolitikai csatározások témája az a Benes elnök által jegyzett dekrétum, amely a második világháborút követően elrendelte az ország mintegy hárommillió német nemzetiségű lakosának teljes jogfosztását, vagyonelkobzását és száműzetését, s egyszersmind a több mint félmilliónyi csehszlovákiai magyarságot kollektive elmarasztalta a fasizmus bűnében, s a németekéhez hasonló sorsot szánt nekik. Egyes német és osztrák politikusok szerint egyenesen e rendelkezések hatálytalanításától kellene függővé tenni a Cseh Köztársaság felvételét az EU-ba, de az utóbbi években komolyan foglalkoznak az anyagi kártérítéssel is. Nemrég még Václav Havel elnök és Milos Zeman kormányfő között is számottevő véleménykülönbség mutatkozott e probléma kezelésében, mert a miniszterelnök szerint történelmi kérdésről van szó, míg Havel politikai síkra terelné a német-osztrák-cseh kiegyezést, egy közelmúltban tett ausztriai nyilatkozata szerint. A történészek álláspontja korábban egységesnek látszott: vélekedésük szerint a németek jogfosztásáról és kitelepítéséről a három szövetséges nagyhatalom 1945-ös potsdami konferenciája döntött, amely elrendelte a németek kitelepítését Csehszlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról. Erkölcsi felmentés Milan Churan cseh történész vitatja ezt az álláspontot Prágában csehül nemrég megjelent könyvében, amelynek már alcíme is sokatmondó: Mítosz és valóság. Churan könyve már azért is megérdemli a figyelmünket, mert a második világháborút követően a német és a magyar nemzetiséggel szemben tanúsított cseh magatartás nem csupán hasonló volt, hanem részben öszsze is függött, mivel a csehszlovák kormány gyorsan észlelte a németek kitelepítésének óriási gazdasági hátrányait és a hiányzó német munkaerőt kívánták a csallóközi magyarokkal pótolni a kötelező munkaszolgálat elrendelésével. Churan szerint az az állítás, amelynek lényege, hogy Csehszlovákia „csak” végrehajtotta a nagyhatalmak döntését, nemcsak ellentétes a tényekkel, hanem olyan mítosz, amely mintegy erkölcsi felmentést ad a történtekre. Churan részletesen elemzi a háború utáni Csehszlovákia státusáról kialakuló amerikai, angol és szovjet álláspontokat. Ezek megítéléséhez mérlegelni szükséges, hogy mind az angolok, mind a szovjetek nem csekély lelkiismeret-furdalást éreztek - joggal — azért, mert Csehszlovákiát és személy szerint Benest cserbenhagyták 1938-ban a müncheni szerződés, és az első bécsi döntés idején. Mind London, mind Moszkva szinte versenyt futott, hogy Csehszlovákia kegyeit elnyerje. Jaltában nem döntöttek ugyanis Csehszlovákiáról, nem is dönthettek, mint tették ezt a nácik csatlósai mellett, Lengyelország esetében. 1945 és 1948 között Csehszlovákiáért nyílt verseny folyt. Az amerikaiak nézőpontja egészen más volt, s ezért ők minden vonatkozásban tartózkodóbban ítélték meg a csehszlovák kezdeményezéseket. Kivált azokat, amelyek a nemzetiségi kérdés megoldására vonatkoztak, a kitelepítés tervét pedig elvileg helytelenítették, a gyakorlatban azonban nem tartották olyan fontos ügynek, amely miatt érdemes lenne a Benest egyértelműen támogató Sztálinnal és a csehszlovák szövetségest szükségszerűként kezelő Churchill-lel vitatkozni. Nem is szólva arról, hogy Csehszlovákia háború utáni helyzetét „európai belügyként” kezelték, s ezért azt a véleményt képviselték, hogy el kell fogadniuk a britek és a szovjetek döntését. A cseh történész kimutatja, hogy Benes elnök először 1942- ben szólt a nyilvánosság előtt a német kisebbség kitelepítésének tervéről, s ezt követően diplomáciai úton igyekezett minél teljesebb támogatást szerezni annak a megvalósításához, hogy Csehszlovákiának „tisztán szláv államnak kell lennie”. Kezdetben arról volt szó, hogy a hárommilliós német nemzetiségből mintegy nyolcszázezer olyan nérfietet száműznek, aki a nácik aktív segítője volt, s ez is két év leforgása alatt lett volna megvalósítandó: azért szabtak ilyen tágas időhatárt, hogy az ügyet viszonylag humánusan lehessen kezelni. Ezt az elgondolást aztán gyorsan elfelejtették. Amikor kiderült, hogy Sztálin lelkesen támogatta a tervet, a csehszlovák politikusok (egyes szlovák kommunisták félénk óvása ellenére) azonnal a teljes német kisebbség száműzése mellett már napirendre tűzték a magyar lakosság kitelepítését is. Az angol kormány, noha hangsúlyozta a német kisebbség felelősségét Csehszlovákia szétveréséért, és egyetértett a háborús bűnösök felelősségre vonásával, a kollektív bűnösség és főleg a kollektív büntetés elvétől idegenkedett. A sors szeszélye folytán mégis Churchillé lett a döntő szó. Németellenes hangulat A potsdami konferencia 1945. július 17-én nyílt meg. Az eredeti napirenden nem szerepelt a csehszlovákiai, lengyelországi, illetve magyarországi németek kitelepítése. Közben azonban mindenfajta törvényes rendelkezés nélkül elkezdődött Csehszlovákiában a német nemzetiség tömeges üldözése, mégpedig barbár formák között. Erre némi lélektani magyarázatot adnak a náci megszállás iszonyú kegyetlenkedései és a német nemzetiségűek nem csekély részének aktív rész0 WuntwfiI3III* fwU 2002. március 1. vétele ezekben. Benesnek a jogfosztásról és száműzetésről szóló dekrétuma tulajdonképpen utólag akarta törvényesíteni a népharagot. Nem is szólva arról, hogy 1938- ban a müncheni szerződés egyik következményeként a csehországi németek döntő többsége lemondott cseh állampolgárságáról és a harmadik birodalom alattvalója lett még az 1939. március 15-én bekövetkezett náci megszállás előtt. Ezt a helyzetet értékelte a brit diplomácia. Úgy vélték, hogy Benes elnök nem tud szembeszállni a németellenes közhangulattal. Ha ezt megtenné, azonnal megbukna, s a szovjetek befolyása mértéktelenül megnövekedne Prágában, ami, ugye, nem kívánatos a Nyugat szempontjából. Közben a csehszlovák diplomácia is jegyzékekkel bombázza Churchillt, hogy a nagyhatalmak döntsenek egy probléma megoldásról, tehát - állapítja meg Churan - bízvást mondható, hogy Csehszlovákia nem a potsdami konferencia diktátumát hajtotta végre, hanem éppen kezdeményezte azt. 1945. július 25-én, a 9. plenáris ülésen Churchill javasolja, hogy tárgyalják meg a németek kitelepítésének engedélyezését, mivel ezt dr. Benes kéri (A sors groteszk mutatványa, hogy a potsdami konferenciának alighanem ez az utolsó ülése, amelyen Churchill részt vett.) Truman, Sztálin és Churchill öt percet (!) szentelt több millió német sorsának. Sztálin még bagatellizálni is próbálta az ügyet, hogy „a csehországi németek evakuáltak: elmentek Lipcsébe, Drezdába és más városokba...” Érdekes lenne tudni, hogy vajon a szovjet diktátor partnerei tudtak-e arról, hogy a háború alatt nem csupán a volgai német népcsoportot „telepítették át” Szibériába, hanem számos más nemzetet is, és ha tudomásuk volt ezekről, volt-e véleményük róla. A cseh kezdeményezést tehát elfogadták. A konferencia zárónyilatkozatában az olvasható, hogy a kormányfők „tudomásul veszik: Németországba telepítik át azt a német lakosságot vagy egy rétegét, amely Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt”. Az angolok részéről a zárónyilatkozatot azonban már nem az előterjesztő, a július 27-i angliai választásokon megbukott Churchill, hanem utóda, Attlee írta alá. Vitatott könyv A csehszlovák kormány - állapítja meg Milan Churan - most már jogszerűen hajthatta végre a nagyhatalmaknak azt a rendelkezését, amelyet maga kezdeményezett. Eddigre már több százezer németet spontán módon elűztek, a rendezett kitelepítés keretében pedig 750 ezer embert a szovjet megszállási övezetbe, 1 millió 750 ezret pedig az amerikai zónába száműztek. Azoknak a német antifasisztáknak a többségét is elűzték, akiket még a benesi dekrétum mentesített volna, és akik Hitler koncentrációs táborai után csehszlovák vagonokban hagyták el mostoha hazájukat, amelyet védtek, vagy védtek volna a nácikkal szemben. Nem kétséges, hogy Churan kényes témát érintett, és könyvét (folytatás a 9. oldalon) MEGHÍVÓ A CSERKÉSZBARÁTOK KÖZÖSSÉGE mindenkit szeretettel vár a 2002. március 17-én, vasárnap délben kezdődő EBÉDRE ÉS MŰSOROS DÉLUTÁNRA a Szent István egyházközség Láni termébe (3705 Woodlawn Ave., Los Angeles). Az ebéd ára személyenként $7. Műsor megajánlás $3. Tel: (714) 539-6334 Fax: (714) 539-6226 Magyar hentesáru üzlet Orange Countyban! Füstölt kolbász, sonka, oldalas, abált szalonna, disznósajt, sütnivaló hurka, kolbász, felvágottak, kenőmájas, szalonna, téli és paprikás szalámi, savanyúságok, lekvárok, kompotok. Fűszerek, ízesítők, tészták, Vegeta, gesztenyepüré. Rendelésre virsli és töltött káposzta kapható. Saját termékek, olcsó árak! Friss töpörtyű és házi zsír! Tehéntúró és Pick szalámi! Nyitva hétköznap 10-tőI 7-ig, szombaton 9-től 2-ig. Cím: 10382 Stanford Avenue, Unit F, Garden Grove, CA 92840 1987 Los Angelesi Magyar Színkör 2002 ÓSS ENIKŐ producer VARGA TIBOR direktor működésének 15 éves évfordulóját ünnepli 2002. április 6-án, szombaton délután 5 órai kezdettel a Madrid színházban (2622 Sherman Way, Canoga Park, CA 91303) Hogy vóóóltüü... Zenés kabaré- válogatás régi és új sikerekből -Alpár Muci, Csepely Gergő, Cser Marika, Finta Ilona Wanda, Hunyadi Lajos, Kass Pál, Maxim András, Óss Enikő, Pánczél Iván, Szemethy Péter, Varga Tibor, D. Vásárhelyi Katalin vendégszerepei: KÍSS Erzsiké ének-müvésznő A műsorban közreműködik: BODROGI GYULA a * Zenei szerkesztő és a zongoránál: CSER LÁSZLÓ Műson’ezető: VARGA TIBOR Rendező: ÓSS ENIKŐ Színpadmester: Szoboszlai Sándor, Színpadkép: Óss Enikő és Varsányi Csaba, Fodrászmester: Süli Erzsi Jegyárak: $35, $30, $25 Jegyrendelés: Óss Enikő 805-495-7285 Postacím: Thália Stúdió 2100 Waterby St. Westlake Village, CA 91361 Csak az előre kifizetett jegyeket tudjuk kiküldeni. (csekk, hitel kártya, kézpénz) Az előadás színvonalát emeli és a határokon kívüli magyar kultúrát tartja életben ha pártolja előadásunkat. Védnökség: $500 - 4 jegy * Gyémántpártolás: $150-2 jegy Aranypártolás: $100 - 1 jegy * Színházbarát: $50 Az előadás után ZENÉS VACSORA San Fernando Völgyi Egyház Bethlen termében az egyház javára. A finom vacsorát főzi: GÁL GIZI. A vacsora ára elővételben: $14, a helyszínen: $16. Helyfoglalás: 818-344-1885 The Madrid Theater is a facility of the City of LA. Cultural Affairs Department INTERNATIONAL MEATS & DELI Pre paid Legal Services Inc. jogi tanácsadás és képviselet call 888.556.4256 www.pr epaidle gal. c om/go/skiraly JANCSÓ ZSUZSA KÖNYVEI megrendelhetők a Szerkesztőségben! APRÓ ÖRÖMÖK * LESZÁLLÁS PÁRIZSBAN * LITTLE JOYS OF LIFE (angol nyelven) A könyvek ára postaköltséggel: $12.- ea. A csekket Susan Jancsó névre, a Szerkesztőség címére kérjük küldeni.
