Amerikai Magyar Hírlap, 2002 (14. évfolyam, 4-45. szám)

2002-03-01 / 9. szám

Jancsó Zsuzsa

Bush elnök aláírta . Nevada halálos ítéletét

George Bush amerikai elnök jóváhagyta, hogy a nevadai Yucca Mountain legyen az ország összes nukleáris hulladékának tárolóhelye. Bush Abraham Spencer energiaügyi miniszter véleményére hivatkozott, miszerint Yucca Mountain "alkalmas a nukleáris hulladék tárolására, ami fontos nemzetünk jövője szempontjából." Közölte, hogy "a nukleáris energia a jövőben is fontos szerepet fog játszani az Egyesült Államok energiagazdálkodásában."

Kenny Guinn, Nevada állam kormányzója azonnal tiltakozást jelentett be. "Fel vagyok háborodva, Nevada polgáraival együtt, hogy ilyen sietve határoztak, mikor még annyi a megválaszolatlan kérdés" - nyilatkozta az egyébként republikánus Guinn. Közölte, hogy élni fog vétójogával. Nevada állam ügyvédeket fogadott és pert indított a határozat ellen. A kormányzó még "kivár" egy kicsit, mivel 60 nap áll rendelkezésére, s a Kongresszusnak utána 90 napja van, hogy elfogadja vagy elvesse a tiltakozást.

Mindkét pártbeli szenátorok kemény szavakkal illették az elnököt, aki "becsapott minket" és "határozatával amerikaiak millióit sodorja életveszélybe" (Harry Reid, D.); "Ez nem politikai, hanem közbiztonsági kérdés" (Tom Daschle, D.); "Nagy csata kezdődik most" (John Ensign, R.)

A "Yucca-hegyi csatában" egyik oldalon azok az államok vesznek majd reszt, amelyek örülnek, hogy megszabadulnak a veszélyes hulladékoktól, a másikon azok, amelyek nem szeretnék, hogy útjaikon és vasúti hálózatukon időzített bombaként közlekedjenek a sugárzó anyagokat szállító járművek.

Az energiaügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy veszélyesebb a hulladékot ott hagyni, ahol van, mint elszállítani, és Bush elnök egyetértett vele. Ez szeptember 11 tükrében érthető, hiszen az erőművek könnyű célpontot jelenthetnek mindenre elszánt terroristáknak. Viszont - vetette ellen Oscar Goodman, Las Vegas polgármestere - ki tudja, hogy nem éppen a sugárzó anyagokat szállító teherautót vagy vonatot támadja-e meg a terrorista feketepiacon vásárolt TOW rakétával, ezzel egy új Csernobilt teremtve a küszöbünkön. Amerika 39 államában 131 atomerőmű üzemel nagyvárosok közelében, ahol 161 millió ember lakik. Ezenkívül katonai létesítményekből is szállítanak majd hulladékot Nevadába. A jelentős mennyiségű hulladék mintegy 42 államon utazik majd keresztül, amíg eléri "biztonságos" tárolóhelyét.

Az ellenzék szerint Yucca Mountain geológiailag egyáltalán nem biztonságos, 34 földrengésvonal húzódik rajta keresztül. Mégis, a kormány azt bizonygatja, hogy a földalatti tárolókban a hulladék 10,000 évig biztonságban lesz.

A hulladék talán igen, de a lakosság nem - vetik ellen a tudósok, akik szerint korrózió miatt a rádioaktivitás be fog szivárogni az ivóvízbe, és még Kaliforniában is súlyos tömeges egészségkárosodást okozhat.

Yucca Mountain csupán 90 mérföldre van Las Vegastól, ahol ma már csaknem másfél millióan laknak, a turisták özönét nem is számítva - kétszer annyian, mint 15 éve, amikor, először vetődött fel a lerakat ötlete. A Kongresszus 1982-ben ígérte meg, hogy 1999-re megfelelő tárolóhelyet talál a nukleáris hulladéknak. 1987 óta az első atomkísérletek színhelyéhez közeli Yuccahegy az egyetlen nevezett ezen a nem túl népszerű pályázaton.

Guinn kormányzó a lehető leghatározottabban fejtette ki véleményét a határozattal kapcsolatban:- Nevada tanult a múlt tapasztalataiból, ami a kormány ígéreteit illeti. Az ötvenes években elhittük, hogy a földalatti atomkísérletek teljesen biztonságosak lesznek. Aztán a föld fölött is kísérletezni kezdtek, és azt mondták, nyugodtan menjünk csak ki a dombra és nézzük végig a robbantásokat, mert ez teljesen biztonságos. Ma már tudjuk, hogy ez nem volt igaz. Nevada az ország leggyorsabban fejlődő állama, de nemcsak magunknak, a szomszédainknak is tartozunk azzal, hogy megállítsuk ezt az őrültséget.

Minden politikai és tudományos meggondolást félretéve, hadd adjak hangot saját megbotránkozásomnak is, hogy a világ legszebb, legfényesebb városát, az álmok citadelláját, a gondfelejtés és kikapcsolódás metropoliszát valaki egyetlen tollvonással képes lenne halálraítélni. Ez ellen minden erővel harcolni kell. Sajnos azonban, itt nem az erő, hanem a pénz beszél...

Alan Feldman, az MGM-Mirage kaszinó szóvivője úgy nyilatkozott, hogy "Feltétlenül valami más megoldást kell találni. A probléma az, hogy a nukleáris energiaipar felmérhetetlen összegeket fordított már ennek az elképzelésnek a megvalósítására, amivel még a legnagyobb kaszinók sem tudnak versenyre kelni." Feldman megjegyezte, hogy bármilyen Yucca Mount.ain-nel kapcsolatos katasztrófa teljesen tönkretenné aZ állam gazdasági életét. "Úgy hallottam, hogy Csernobil iránt nem volt túl nagy a turisztikai érdeklődés az utóbbi években" - tette hozzá.

Fred Lewis, az Aladdin Hotel és Kaszinó PR menedzsere az Amerikai Magyar Hírlapnak elmondta, hogy véleménye szerint nem lesz könnyű megakadályozni e határozat életbe lépését. A nukleáris energia-ipar nemcsak a gazdagnak és befolyásosnak tartott kaszinóknál hatalmasabb, nemcsak a kampányra tud több pénzt fordítani, hanem sajnos még a kormánynál is erősebb.

Bush elnök határozata azért még nem az utolsó szó a nukleáris hulladék ügyében. A Kongresszuson kívül az NRC-nek (Nuclear Regulatory Commission) is jóvá kell hagyni a tervezetet.

4 K

J

2002. március 1.

"Égek, vagy világítok is?"

Nagyszalontán, (Románia) az Arany János utca 46-os számú ház falán fekete márványtábla hirdeti:

Ezen a telken állott "a bogárhátú öreg ház", melyben ARANY JÁNOS született 1817. március 2-án.

Ez az emléktábla egyik bizonyítéka annak, hogy Arany szelleme él, és még ma is világít.

Arany György és Megyeri Sára tizedik gyermeke 34 évig volt Szalonta lakója. Még csak 6 éves, amikor egy lakodalom alkalmával tűz üt ki, egész sor ház leég, köztük az Aranyéké is. Ám a kút, melynek vizét használták még ott van.

Egy másik márványtáblán ezt olvashatjuk:

E helyen állott az az iskola, amelyben ARANY JÁNOS tanult és tanított 1823-1833 és

1836-1839 között.

(A ma is álló iskolát Arany János jegyzősége alatt emelték.) Arany Jankó tíz éven át tanult abban az iskolában, és mint nagyobbacska diák ugyanott tanított is. Egy kis kamrájában lakott is.

A ma is álló impozáns református templomot 1750-1755 között építették a hívek adományaiból. Ezt is tűz károsította meg, de nagy áldozatok árán rendbehozták. Itt kötött házasságot a költő Ercsey Juliannával, itt tartották két gyermeküket keresztvíz alá, és innen kísérte utolsó útjára szeretett leányát, Juliskát.

Szilágyi István, az akkori iskola rektora irányítja Arany érdeklődését az irodalom felé, és az ő ösztönzésére írja meg a Toldi-t. Szerény jegyzői lakásában fogadja Petőfit. Az 1848-as forradalom leverése után egy bérelt lakásban él, ahol felkeresi a bújdosó Vörösmarty és Bajza József, majd ő maga is rejtőzni kényszerül.

A nehéz megélhetés arra kényszeríti, hogy elhagyja szülőfaluját. Nagykörösön lesz tanár, majd Budapestre költözik. Szíve vágyik a kunyhók lakói közé. Néhányszor hazalátogat, de leánya halála után nem megy többé Szalontára.

1899-ben restaurálják a Csonkatornyot és itt nyitják meg az Arany János Emlékmúzeumot. A költő fia, Arany László is jelentős anyagi támogatást ajánlott fel erre a célra, és az Arany relikviák jelentős része is az ő ajándéka.

1907-ben leplezik le a Csonkatorony bejárata fölé helyezett Arany-szobrot, melyet Strobl Alajos terve alapján egyik tanítványa (Kolozsvári Szeszák Ferenc) készít el.

1992-ben, a költő születésének 175-ik évfordulóján felavatják Kiss István művészi alkotását, Arany János ülő szobrát. Tíz évvel előbb (Arany halálának centenáriumán) készített művét az akkori kormány visszautasította.

Arany János ma is tanítómesterünk. Szilárd jelleme, elvi hűsége, emberi és költői magatartása írásaiban tükröződik. Ma is fáklyaként világít és fog világítani az utókor embere számára:

"Legnagyobb itt e földi létben Ember lenni mindig, minden

körülményben."

NAGYJOHANNA

Aranyos Üdvöske

Ennek a rovatnak hétről hétre lelőhetetlenül visszatérő krónikása általában nem szokott beszámolni sporteseményekről. Ennek egyik oka, hogy nem ért hozzá és ezt őszintén bevallja. A másik ok, hogy alkati és nevelési okokból nem tud számottevő közösséget felmutatni, bár elismeri a sport, a testnevelés fontosságát, a népesség többségének az egészséges fizikum kialakításában való szerepét, bár azt is meg kell állapítani, hogy a kaptafa-metódus nem minden esetben és nem mindenkinél alkalmazható. A sportesemény létezése fontos a százmilliók lekötésének, szórakoztatásának szemszögéből is ("panem et circenses").

Hála Istennek, nem vagyunk egyformák. A krónikás például középiskolás kora óta Horatius elvét követi és jól meg is jegyezte egyik versének bevezető sorait: "Sunt quos curriculo pulverem Olympicum...", azaz: "Vannak, akik harckocsijaikkal verik fel az olimpiai port..." és itt most jön némi utalás a babérokra, ami a sorok költőjét szellemi magasságokba emeli. így szép a világ, szükségszerű megoszlással.

Ez természetesen nem jelenti világviszonylatban elsőrendű versenyek és játékok bagatellizálását. Sőt. Feleségemmel együtt a most lezajló téli olimpiai játékoknak a televízión át lelkes figyelői voltunk. Természetesen nem minden sportágat érintett ez a mi hangfogós érdeklődésünk, ami szinte kizárólag a műkorcsolyázók évről évre rendkívülibb teljesítményének szólt. Mert a műkorcsolyázás sport ugyan, de semmiesetre sem kizárólagosan az, ami például a sítalpakon vagy deszkákon a hegylej tőkön való lecsúszást illeti, a szükséges, vagy előírt mozdulatokkal, a lábra szerelt acél élén a másik versengőnél sebesebb tempót, a bravúros szakokat a levegőben és a többit.

A műkorcsolyázás összetett teljesítmény és lehetne vitatni, hogy az alkotóelemek milyen százalékos megoszlásban vesznek részt benne. Már az is döntő, hogy az egyes versenyzők produkciója a muzsika hangjaira zajlik le. Azért van ez, mert a test fizikai teljesítményét össze kell hangolni a művészivel. A műkorcsolyázás olyan, mint a tánc, ami száz százalékosan, ez pedig jelentős többségben művészet. A síugrás lehet bravúros, vagy elámító, de a műkorcsolya-szám szép. Találkozik benne a szépség, a harmónia szeretetével, a művészi kifejezéssel. A jéghoki például egyáltalán nem az. Emlegessük Makót és Jeruzsálemet?

Egyszóval ez volt a magától értetődő oka kivételes figyelmünknek. Ezzel semmiesetre sem álltunk egyedül, bizonyította az általánosan megnyilvánult érdeklődés. A nézők felállva intonált tapsa, a játékok idején tucatszor is. És amikor az egyik versenyszámnál a bírák felelőtlenül és jogtalanul intézkedtek, az általános felháborodás, a közönség tiltakozó búúúzása és az a másik tiltakozó moraj, amely körbefutott az egész földgolyón és végül is az olimpiai bizottságot a hiba kijavítására kényszerítette.

Századok múlásával, az érdeklődés kiterjedésével, a közönségtájékoztató médiumok hihetetlen fejlődésével megnőtt a felelősség, mert hihetetlen mértékben felduzzadt az altalános hatás. Amikor Kr. e. 776-ban a görögországi Olympia-városban az első ilyen verseny lezajlott, mindössze egy napig tartott és a mérkőzőknek csupán a sportpálya hosszát kellett végigfutniuk. Az eredmény híre sem jutott el messzire. Amikor később a verseny kiterjedt más sportágakra, az érdeklődés is megnőtt. A nimbusz is fényesebben ragyogott a győztesek feje körül. Amikor a mérkőzés lezajlása után a bajnok visszatért szülőhelyére, virágfüzérekkel feldíszítve lépett át a város kapuján, különféle kórusok dalokkal köszöntötték és a piactéren képmását idéző szobrot állítottak fel. Tiszteletbeli polgár lett és nagyobb dicsfény övezte, mint a hadsereg győztes generálisát. A népszerű költők himnuszokat zengtek róla.

A Krisztus születését követő 393. évben azonban I. Theodosius római császár megfelebbezhetetlen paranccsal betiltotta az olimpiai játékokat. Abban az évben vesztette el Görögország függetlenségét és az irigy győztes mindent elkövetett, hogy a vesztes hírnevét csökkentse. Évszázadok sora pergett le és nem gyulladt meg az olimpiai fáklya. A kürtök sem szólították az erők összemérésére a bajnokokat.

A modernkori Olimpia Pierre de Coubertin francia báró lelkes erőfeszítésére indult meg újra és új versenyszámok bekapcsolásával, növekvő hírnévvel, a résztvevő országok számának állandó növekedésével lassan az egész világra kiterjedt. Szabály volt azonban, hogy az itt vagy ott háborúskodó világ nem érdemli meg az erők békés összemérésének örömét.

Az Olimpia a Béke szimbóluma lett. Távoli népek barátságos egymásra találása. Ha valahol háború zajlott, nem volt Olimpia. Többek között így volt ez a második világháború idején is. Azt megelőzően az utolsó 1936-ban Berlinben zajlott le.

A játékokon ennek a békés és igazságos szellemnek kellett uralkodnia. Részrehajlást, elfogultságot száműztek. Éppen ezért élénk felháborodást keltett, amikor ebben az évben az amerikai Salt Lake City-i téli olimpián a páros műkorcsolyázóviadalban a kanadai versenyzők egy árnyalattal gyengébb minősítést kaptak, viszont makulátlanul tökéletes teljesítményt nyújtottak. A különbséget több ezer szigorú szempár azonnal észrevette és nemtetszésének hallható kifejezést adott. Az elhangzott kritika után a francia bíró "bizonyos nyomásról" tett halk kijelentést és elbocsátása után elutazott.

A nemzetközi olimpiai bizottság szokatlanul gordiuszi tettel korrigálta a hibát: aranyérmet kapott a korábban elmarasztalt kanadai pár is.

Káprázatos teljesítmény volt az egyéni döntőben a 16 éves Sárah Hughes szereplése, aki arannyal díszített Üdvöskéje lett a játékoknak. MESTER LÁSZLÓ

"UTÓIRAT A FÓKUSZHOZ" - a 7. oldalon