Amerikai Magyar Hírlap, 2002 (14. évfolyam, 4-45. szám)

2002-02-15 / 7. szám

Jancsó Zsuzsa "A CIGÁNYDALOK KIRÁLYNŐJE" Bangó Margit Los Angelesben A híre megelőzte a cigánydalok ihletett előadóját. Ha valaki­nek megemlítettük, hogy hamarosan ide készül Los Angelesbe, az emberek elismerően bólintottak, vagy ábrándosán néztek ma­guk elé, mintha csak hallanák a nóták kadenciáját: Hát igen. Nála szebben senki nem énekli a szívbe markolóan szomorú vagy táncra perdítően vidám cigány nótákat... Az amerikai turnét a hasonló vállalkozásairól már közismertté vált Pongrátz András, a Tucson, Arizona-i Pongrátz Travel tulaj­donosa szervezte. Legutóbb az "István, a király" produkciójával aratott tomboló sikert tavaly októberben, az 56-os forradalom 45. évfordulójára rendezett amerikai és kanadai előadás-soroza­ton. Mint elmondta, az "István, a király" volt élete nagy álma, évente megismételt magyarországi útjai során, amikor a Tavaszi Fesztiválon vett részt, mindig csak azon törte a fejét, hogyan le­hetne ezt előadni Amerikában. Végül rátalált a Budapesti Vas­utas Musical Stúdió kitűnő fiatal művészeire, akiknek előadási stílusa (minimális díszlet, CD-röl lejátszott zene, de rendkívül hatásos, csodálatos énekhangok) megvalósíthatóvá tette a nagy elképzelést. Jantyik Csaba rendező, Csiszár István, Kállóy Mol­nár Péter, Márkus Judith és a többiek átütő sikert arattak, amer­re csak megfordultak. Pongrátz Andris azonban nem ült sokáig a babérain, mindjárt hozzálátott a következő nagyszabású program megtervezéséhez. Pongrátz András, a szervező; Jancsó Zsuzsa főszerkesztő, Bangó Margit, az est sztárja és a vendéglátó: Jancsó Gyula E sorok írója a hollywoodi Csárdás étteremben volt részese a Bangó-est felejthetetlen élményének, mintegy 150 más vendéggel együtt. Az élmény szerves része volt látni a közönség lelkesedé­sét, könnyes szemű nosztalgiázását vagy vidám táncra perdülését Bangó Margit búgó hangjára, Nánássy Lajos lendületes nótázá­­sára, a zenekar ("családi vállalkozás") egyéni bravúrjaira, és Hor­váth Mónika - talán csak a közép-keleti hastáncosnők kígyózó mozgásművészetéhez hasonlítható - hajladozására. A kackiás bajuszú Nánássy Lajossal elbeszélgetve megtudtuk, hogy ő az egyetlen "nem-családtag", ősei még Bocskay Istvántól kapták a nevüket és hét falut Hajdúnánás mellett. Sok kitűnő katona volt köztük, minden csatatéren jeleskedtek 1848-tól 1919- en át Trianonig. Dédnagyapját, Nánássy László bognár mestert Ferencz József tüntette ki 2000 monarchiás koronával. Ősei hősi erényeken kívül üzleti érzékkel is rendelkeztek, így mindig jó­módban éltek. Ő maga már Budapesten született, s kora ifjúsá­gától kezdve készült az énekesi pályára. Erőteljes, zengő hangja, vonzó egyénisége nagyban hozzájárult az előadás sikeréhez. Bangó Margit Cser László zongoraművésszel De most térjünk vissza az előadóestek sztárjához, Bangó Mar­githoz, a "királynőhöz". Nem palotában született, hanem 8 gyer­mek egyikeként roma családban, Vásárosnaményben. Édesapja elismert muzsikus volt, édesanyja nagyon szépen énekelt, talán ő (folytatás a 7. oldalon) A rejtélyes Kioto, a rövid élet titkát hordozó gén Az amerikai Newsweek fo­lyóirat szerint talán nincs messze az idő, amikor bárkiről nyomban születése után megállapítható, vajon matuzsálemi korra számít­hat-e e Földön, avagy sajnálato­san korán kénytelen lesz búcsút mondani az evilági létnek. Korántsem titokzatosan mo­solygó jósnők suttogják majd az ítéletet baljós hangulatú, lefiig-­­gönyzött ablakok mögött, hanem csillogó, ultramodern laboratóriu­mokban, szakszerűen munkálkodó genetikusok adnak tájékoztatást az elkerülhetetlenről. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatói úgy vélik ugyanis, felfedeztek egy olyan gént, amely jelzést adhat arról, hogy hordozója milyen hosszú élettartamra számíthat. A Johns Hopkins kutatói három különbö­ző népcsoporthoz tartozó egyé-­­neket vizsgálva, mindhárom esetben egybehangzóan azt álla­pították meg, hogy azok az em­berek, akik testükben hordozzák e gén mindkét mutációját, 65 esztendőnél rövidebb életútra számíthatnak. Míg az újszülötteknek 3 szá­zaléka hordozza a szóban forgó gén mindkét változatát, addig a 65 éven felüli egyének esetében már csupán a vizsgált személyek 1,1 százalékánál találták meg mindkét mutánst. Kézenfekvő­nek látszik tehát az a feltételezés, hogy a többiek már 65. életévük betöltése előtt meghaltak - véle­kednek az amerikai kutatók. A baljóslatú gént nyomban el is nevezték a görög mitológiából ismert három Végzetistennő egyikéről, Kiotóról, aki a sors fonalát fonja. A klotó viszonylag gyakori gén, a kettő közül vala­melyik variánst a népességnek legalább negyedrésze hordozza - állítják a tudósok. A klotóról azonban ennél többet egyelőre nem tudnak. Fogalmuk sincs arról, hogy a szervezet mely működési me­chanizmusára van hatással. Konkrét szervi megbetegedéssel ezideig nem tudták összefüggés­be hozni. Állatkísérletek során annyit már megállapítottak, hogy a mutáns génpárt hordozó egerek korán öregedni kezdtek, mégpe­dig ugyanúgy, mint az emberek: csontritkulás, érelmeszesedés, tüdötágulás érte őket utol. Nem tudni még, hogy a génpárt hor­dozó egyének milyen életkorban kezdenek el egészségileg ha­­nyatlani, és vannak-e közös tü­netei az elmúlás közeledtének. Egyelőre a rövid élet titka (is) megoldatlan. ****** “****** s—:—é— \ SZÜLETÉSI, halotti bizo­nyítványok, házassági anya­könyvi kivonatok és más ok­iratok hitelesített fordítását vállaljuk. Telefon: (323) 463-6376 \_______________J Csodálatos misztérium, amikor egy élőlény a világra jön. Ed­dig nem volt és egyszerre van. Teljes jogú világpolgár, elvben független és önálló, senkihez sem hasonlítható ember, aki anyjá­nak és apjának a testéből, az ő akaratukból vagy anélkül - meg­született. A Teremtés végnélküli megismétlődése. Bármennyi­re titokzatos és szent esemény, mégis természetes: része az életnek, az örök ismétlődésnek, ami mégis új és egyedül való. Elkerülhetetlen, sokszor akaratunktól független. A legtermé­szetesebb jelenség, amely időtlen idők óta láncszerűen biztosítja az élet fennmaradását. Az újjászületés egészen más. Egyáltalán nem természetes, hanem külön isteni adomány. Nem az élet szükségszerű meg­nyilvánulása, hanem jutalom. Ritka lehetőség, amelyért köszö­net jár, de mégsem lehet üres ajándéknak felfogni, mert az újjá­születésben a megajándékozottnak is része van, sőt valójában ő teszi hozzá a többet: amit kap, az csak a lehetőség és végtelen akarattal, elkötelezettséggel, szívós munkával lehet ebből a fel­kínált kitüntetésből fizikai eseményt, valódi életet formálni. A kis Magyarország, a történelemben oly sokat szenvedett, annyi igazságtalansággal megküzdött szegény nép a huszadik század második felében újabb megpróbáltatáson esett át. Közel ötven esztendeig élt egy idegen horda uralma alatt, amellyel semmi lelki kapcsolata nem volt, csak éppen el kellett tűrnie a kifosztást, a megalázást és követni olyan utasításokat, amelyek­kel semmi közösséget nem érzett. Megcsonkított és mégis szé­pen fejlődésnek indult országát ázsiai primitívségbe kényszerí­tették. A külvilágtól elzárták, az éltető szellemi nedveket szállító forrásokat elapasztották. Talán a legbarbárabb tett volt, hogy saját múltjától, hagyományaitól is megfosztották és rákény­­szerített újszentek előtt kellett leborulnia. A világ eseményeinek Nagy Alakítója azonban váratlanul vé­get vetett a szenvedésnek és felkínálta az újjászületés lehetősé­gét. Szabadságotokat visszakapjátok, de a felkínált lehetőséggel bölcsen élni kell tudni. A döntés a tiétek. Újra a magatok gaz­dái vagytok és a továbbiakban minden tőletek függ. Nektek kell a tennivalókat új tartalommal megtölteni. Mostantól kezdve ti adtok nevet mindennek, ti határozzátok meg az események irá­nyát. Abban is, hogy milyen vezetőket tüntettek ki bizalommal. Mit vettek el a múltból, mit tartotok meg és milyen új tervek megvalósítását határozzátok el. A földöntúli hatalom biztosítja ehhez a lehetőséget, de az alkotó képzelet mostantól a ti irányí­tásotok alatt van. Az energia rendelkezésetekre áll, de mindent nektek kell a helyes irányba vezetni. Nos, tizenkét esztendő telt el és most van itt az ünnepélyes vizsga első pillanata. Kire bíztátok a jövőt, új vezetőitek milyen irányba indítottak útba és sikerült-e pozitív eredményeket elér­netek? Vagyis az újjászületés lehetőségével jól sáfárkodtatok-e. Van Magyarországon egy valamikori királyi kastély. Régi uralkodók akkoriban divatos vadászatok céljaira használták, hi­szen mindennapi lakóhelyük egyébként biztosítva volt. Az épü­let a kor nemes stílusát tükrözte, az anyag időtállóan erős volt. A gödöllői királyi kastélyról van szó, amelyet az ország és kormányai a nemes hagyományokat követve őriztek meg a má­sodik világháború végéig. Akkor az országot letipró ellenség betört ide, a műkincseket széthordták vagy meggyalázták. A termeket mocsokkal szórták tele. Volt olyan szoba, amelyet ott­honi szokásaiknak megfelelően latrinának használtak. Valóban, a felmérhetetlen értékű intarziás parkettnek csupán erre volt szüksége. Amikor a megszálló horda kivonult innen, az élet helyi to­­vábbvivői letaglózott állapotukból feltápászkodva, a felháboro­dástól új erőre serkentve, megkezdték a tisztogatást. A szeme­tet kihordták, a termeket újjáépítették. A falakra értékes új festményeket aggattak, a folyosókra visszakerültek a korábbi el­hurcolt szobrok másolatai. Impozánsan újra tiszta lett minden és amennyire lehetett, a kastély belseje megközelítette a régi hangulatot. Az épület egyik szárnyát egy időre meghagyták meggyalázott formájában. Leomlott vakolat, szemét, a falakon firkálások, a királyi termekben az átmenetileg beköltöztetett istálló bűze. Jó alkalom az összehasonlításra és a tanulságra. Közben kormányok jöttek és mentek. Folyt a belpolitikai csatározás. Azok pedig, akiket a nép bizalma felelősségteljes posztokra emelt, követték a kidolgozott terveket és kemény munkával építésbe kezdtek. Első szent királyunk elmúlt évi nevezetes névnapján az új hadsereg új hadnagyainak avatására került sor a Parlament előt­ti impozáns téren. Ott, ahol 1956-ban a gyalázatos sortüz eldör­dült. Most rend és fegyelem volt mindenütt. Az a rend és az a fegyelem, amit az ország hatalmukba visszakerült új gazdái te­remtettek itt. A harminc fokos nyári hőségben az ünnepség tar­tamára mozdulatlanná merevedve álltak az új egyenruhájukban feszítő jó magyar katonák. Intelligens fiatal arcélek, sugárzott belőlük az elhatározottság és a büszkeség: ezt mind mi valósí­tottuk meg. A főnixmadár poraiból megelevenedett. A katona­zenekar a régi magyar történelmi indulókat játszotta. Vezény­szavak csattantak és az új hadsereg új hadnagyai az új dísz­menet premierjével vonultak el fegyelmezetten a köztársasági elnök és a kormány tagjai előtt. Szívet melengető és egyben színpompás látvány volt az újon­nan létesített huszáralakulat lovas felvonulása. A nyeregtáská­kon és a lótakarókon az új magyar címer. A múlt és a jelen ölelkezett, csodálatos egységben. A féléve lezajlott ünnepség videoszalagról erősítette a külföldi magyarokat. Valóban csodálatos az újjászületés! MESTER LÁSZLÓ IBI Magyar Hírlap

Next

/
Thumbnails
Contents