Amerikai Magyar Hírlap, 2002 (14. évfolyam, 4-45. szám)

2002-11-01 / 42. szám

FERCSEY JÁNOS (New York) Egy 1956-os szabadságharcos vértanú: A dán Bang Jensen, ENSZ-megbízott ..Mások csodálják bátorságunk, mi meg naponta meghalunk, dsida s golyó veri át hátunk, de megmutatjuk a világnak, hogy mikor mindenki lapul s csak a rádiók kiabálnak, mint akiknek már mindenképpen minden mindegy, hát Életet adunk Szabadságért cserébe. (Jobbágy Károly: Szabad Kossuth Rádió 1956. október 29.) Dr. Horváth Gábor nagykö­­vet-főkonzul október 23-án emlékestet szervezett az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc negyvenhatodik évfordulóján. Üdvözölte George Pataki, New York állam kormányzójának rep­rezentánsát, az amerikai és más nemzetiségű képviselőket és be­mutatta az ünnepi szónokot: Németh Zsoltot, az Országgyű­lés külügyi bizottságának elnö­két, aki előző nap a New York-i Magyar Házban tartott beszé­det 1956-ról. Németh Zsolt angolul beszélt 1956-ról és történelmi jelentő­ségéről s csak egyetlen szabad­sághőst emelt ki név szerint: a dán Dr. Povl Bang Jensent, aki vértanúként halt meg, mert nem akarta elárulni a magyar sza­badságharcosokat és családjai­kat. Németh Zsolt beszéde után Horváth Gábor bemutatott két fi­atal amerikai művészt, Kristina Coopert és John Novaceket, akik nívós zongora-cselló koncerttel szerepeltek. Műsorukban Brahms magyar táncait játszották, majd a Monti csárdást. Kodály Zoltán szonátáját (cselló szóló), Liszt Ferenc spanyol rapszódiáját és Da­vid Popper magyar rapszódiáját. * * * Az ENSZ könyvtárában meg­kerestem a Bang Jensenre vo­natkozó dokumentumokat és az Interco Press angol és spanyol nyelvű kiadásában 1959 decem­berében és 1960 januárjában megírtam a dán diplomata vér­tanúságának történetét. 1959. november 24-én New York Queens kerületének egyik parkjának padján a rendőrség megtalálta egy elegánsan öltö­zött, középkorú férfi holttestét. Egy pisztoly volt mellette és egy feljegyzés arról, hogy öngyilkos­ságot követett el. Megállapítot­ták, hogy a halott Dr. Povl Bang Jensen dán diplomata, ügyvéd, aki a United Nations­­ben dolgozott. Nős volt, öt gyermek apja. A szovjet invázió alatt Nagy Imre forradalmi kormánya se­gítséget kért a szabadságszerető népektől és az ENSZ-től, de nem érkezett támogatás. A tra­gédia után a United Nations-Ausztrália; Alsing Andersen, Dánia; Mongi Siim, Tunézia; R.S.S. Cunewardene, Ceylon (Sri Lanka) és Enrique Rodri­guez Fabregat, Uruguay. 111 szemtanú kihallgatása után a bi­zottság 1957 júniusában egy részletes dokumentumot - egész könyvet - adott ki arról, hogy "masszív fegyveres beavatkozás" verte le a magyar forradalmat. A Speciális Bizottság titkára Jordan angol diplomata volt, helyettese Bang Jensen, aki 81 szemtanúval beszélt, de jegyze­teit nem volt hajlandó kiadni, mert tudta, hogy vallomásaik őket és családjaikat is halálos veszélybe sodornák. Már meg­kezdődött a borzalmas rep­resszió Magyarországon, ahol 450 embert kivégeztek, köztük több mint 200 fiatal diákot és munkást. Dag Hammarskjöld kérte Bang Jensen listáját, de a dán diplomata ezt nem adta ki, mert tudta, hogy a főtitkár kör­nyezetében szovjet ágensek vannak. Tárgyalt feletteseivel, egy jugoszláv és egy szovjet dip­lomatával, de amikor látta, hogy kényszerítik a lista átadására, felment az ENSZ székházának teraszára és elégette a listát. A szovjet ágensek nyomására Hammarskjöld elrendelte egy bizottság felállítását - Bang Jen­sen kivizsgálása céljából - és el- » bocsátotta a dán diplomatát a United Nations-ből. ő azon­ban New Yorkban maradt és haláláig a CARB-rel, egy nem­zetközi humanitárius szervezet­tel dolgozott. Két amerikai újságíró, De Witt Copp és Marshall Peck nyomozni kezdett a Bang Jen­­sen-ügyben és 1960-ban kiadtak egy könyvet: "Árulás az ENSZ- ben - Povl Bang Jensen törté­nete." A könyv három kiadás­ban fogyott el és megismerték Magyarországon is, ahol Bang Jensent'56-os szabadságharcos­nak tartották. Emlékére szob­rot emeltek és Nagy András, a TV riportere Manchesterben (Vermont) beszélgetett a könyv szerzőivel, mert dokumentum­filmet akart készíteni a dán sza­badságharcosról. Az 1956-os forradalom után Varga Béla elnökletével meg­alakult New Yorkban a Magyar Bizottság, amelynek alelnöke Kővágó József, Budapest polgár­­mestere volt. Dr. Varga László, a Magyar Bizottság tagja és Kő­vágó József az ENSZ-ben beszél­gettek a magyar forradalmat ki­vizsgáló speciális bizottság tagjai­val és Bang Jensennel. 1990 után, amikor Dr. Varga László már visszatért Magyarországra, a parlamentben megkereste egy fiatalember: Bang Jensen fia. A Manchester Journalban Don Keeelan írt cikket Bang Jensenről. "A Szovjetunió pró­bálta megtörni ezt az igaz em­bert, de az igazságot nem tud­ták eltaposni. Büszkék vagyunk Pete Coppra és Marshall Peck­­re, akik azt akarták, hogy a vi­lág tudja meg az igazságot Bang Jensenről, a hősről, aki életét ál­dozta azért, mert nem árulta el a magyar szabadságharcosokat. Az ENSZ egyik dokumentu­mában olvasható a Bang Jensen kivizsgálására alakult speciális bizottság egyik ülésének szöve­ge. A szovjetek orosz és más nemzetiségű ágensei valóságos ostrom alá vették Bang Jensent, mindenáron meg akarták sze­rezni a 81 szabadságharcos ta­núvallomását. Bang Jensen erős idegzetű férfi volt, de ezt a hajszát és nyomást nem bírta tovább és nehogy megtörjön, el­határozta, megsemmisíti a do­kumentumokat. A United Na­tions két tisztviselőjét kérte fel, hogy tanúk legyenek az iratok elégetésénél. ben egy speciális bizottságot alapítottak, a forradalom kivizs­gálására. A bizottság tagjai vol­tak: K.C.O. Shann, rapporteur, SZALAY LAJOS rajzai Amikor megtalálták Bang Jen­sen holttestét, a rendőrség véle­ménye szerint a férfi öngyilkos lett. De sokan kételkedtek eb­ben, mert valószínűnek tartot­ták, hogy a Szovjetunió gyilkol— tatta meg a dán ügyvédet. Az amerikai kongresszus olyan sok jelentést kapott erről, hogy két évvel Bang Jensen halála után a szenátus egy speciális albizott­sága foglalkozott az üggyel. Megállapították, hogy az állító­lagos öngyilkosságot a rendőr­ség kétes bizonyítékra alapozta és túlságosan sok érvet hoztak fel az önkezűség ellen, s nagyon komoly bizonyítékokat találtak arra nézve, hogy az ügyben szov­jet részvétel lehetséges: még nincs eldöntve, hogy öngyilkos­ság vagy gyilkosság történt. Bang Jensen mindenképpen a Szovjetunió áldozata volt. Ez a dán szabadságharcos, az 1956-os magyar forradalom és szabad­ságharc vértanúja megérdemli, hogy csodálattal és hálával em­lékezzenek rá Budapesten, New Yorkban és mindenhol a vilá­gon, ahol szabadságszerető em­berek élnek. F. J. MAGYAROK VÉRE és a HALHATATLAN A SZABADSÁG (Albert Camus)- Szabadságharcos Emlékünnepély New Yorkban -Október 27-én rendezett em­lékünnepélyt a New York-i Wagner díszteremben a Magyar Szabadságharcos Szövetség New York-i Szervezete az 1956-os forradalom és szabadságharc év­fordulóján. Lovas György és Márer György voltak a rendezők. Apatini Liza - ezen a héten volt 16 éves - énekelte az amerikai és a magyar himnuszt s utána egy erdélyi balladát. A szép kislány­nak már tízéves művészi múltja van, mert 6 éves korától kezdve szerepel amerikai színpadokon. Csorba Domokos atya, a Szent István templom plébánosa arról mondott rövid beszédet, hogy a magyarokat a sors sok megpróbáltatással sújtotta, de a magyar nép mindig feltámadt, Isten segítségével. Utána egy New York-i rabbi beszélt angolul a sza­badságról és a szolidaritásról. Idén is Márer György - 1956- os szabadságharcos - konferált és üdvözölte George Patakinak, New York állam kormányzójá­nak képviselőjét, egy fiatal höl­gyet, aki felolvasta a Proklamá­­ciót. Pataki kormányzó büszke magyar rokonságára és ismeri az 1956-os magyar szabadságharc történelmi jelentőségét. A szov­jet invázió után húszezer magyart fogadott be Amerika, többen kö­zülük New York államban élnek. Lovas György a jelenlévő szabadságharcosokhoz és a sza­­badságszeretö bajtársakhoz for­dult, felidézte a történelmi napok lelkesedését. Dr. Varga László, az Országgyűlés korelnöke nem tudott eljönni New Yorkba, de felolvasták beszédét, amelyben hangsúlyozta, hogy a kommu­nizmus az embert próbálta letör­ni, segítőtársa a halál, miközben letapossa a hazaszeretetet és a felebaráti szeretetet. Dr. Horváth Gábor nagykö­­vet-főkonzul volt az ünnepi szó­nok. Az '56 utáni generációhoz tartozik, de jól ismeri a forrada­lom és szabadságharc történetét. Most két főhajtással emlékezik a szabadságharcosokra: először fejet hajt a férfiak, nők és gyermekek előtt, akik meghaltak a szabadság­­harcban, és másodszor azok előtt, akik harcoltak és túlélték az in­váziót. Dr. Lakatos István egyetemi tanár volt a másik ünnepi szó­nok. Arra emlékezett, hogy Sze­geden már október közepe táján forrongott az ifjúság, de a világ csak akkor figyelt fel rájuk, ami­kor Budapesten már harcoltak. Ő maga a szegedi nemzetőrség tagja volt. Csak egy szabadság­­harcosról beszélt, egy svájci ál­lampolgárról, Niklaus Bemoulli­­ról, aki rádión hallott a budapesti szabadságharcról. Felvette az egyenruháját, elővette fegyverét, kulacsát és elindult Magyaror­szág felé, hogy a felkelők mellé álljon. Eljutott a magyar határig, de onnan az osztrákok visszato­­loncolták Svájcba, ahol perbe fogták, mert a semleges svájciak négyszáz éve nem harcolnak. A per szenzáció volt, a bíró meg­kérdezte Niklaust, hogy miért akart harcolni a magyarok vé­delmében? - Azért, mert égett az arcom a szégyentől, hogy ma­gukra hagyjuk a magyarokat, akik a szabadságért harcolnak - felelte. Az ügyész és a bíró is mélyen fejet hajtott előtte. (Pósa Csaba írta meg ezt a történetet.) Molnár Megyeri Izabella operaénekesnő - gyönyörű szop­rán - énekelte ezután Rákóczi Kesergőjét - tomboló sikere volt. Szörényi Éva Kossuth-díjas művész, a régi Nemzeti Színház tagja autóbaleset miatt nem tu­dott Los Angelesből New York­ba jönni, de elküldött egy lemezt, amelyen egy Márai Sándor verset szavalt. Czinkota Mihály aranydip­lomás művész, Mendel György és Székely Melinda szavalatai után Brian Ernstest, a kitűnő te­nor operaáriákat énekelt. Meg­lepetés volt Mark Bollok, a 13 éves gitárművész, akiről kiderült, hogy zeneszerző is, mert saját szerzeményeit játszotta nagy si­kerrel. Ugyancsak dörgő taps jutal­mazta a Roma Kulturális Szövet­ség zenekarának produkcióját és már a műsor kezdetén az Arany János iskola magyar ruhás kisle­ányait és kisfiáit, aranyos gyere­keket, akik magyar dalokat éne­keltek, köztük a szomorú csángó dalt: „Elindultam szép hazámból, édes kis Magyarországról. Visz­­szanéztem félutamból, Szemem­ből a könny kicsordult.” A megható emlékestért kö­szönet illeti Lovas Györgyöt és Márer Györgyöt, a műsorvezetőt és a hölgybizottság tagjait: Bol­lok Barbarát, Kovács Nórát, Lo­vas Verát, Mautner Mimit, Roth Carolt, Lívia Sylvát és Cserey Erzsit, aki ezen a napon Miami­ban, a Kossuth Klubban emléke­zett 1956-ra, mert a New York-i (folytatás a 9. oldalon) LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. Linden SZEM^sMG(f^ uptCJmetry. kontaktlencse O ONE-HOUR SERVICE in most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁS: liétlötíil péntekig 9 n.m. - 8 p.m. Szombaton 8 a.m. -6 p.m. Vasárnap 10 a.in. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-80Ö-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 ■■■Ml „ amerikai Mi Waller Hírlap ■

Next

/
Thumbnails
Contents