Amerikai Magyar Hírlap, 2002 (14. évfolyam, 4-45. szám)
2002-10-25 / 41. szám
2004-ben hazamegyünk Európába- Népszavazás 2003. március 15-én, jelenleg 70 százalék "igen" -Dr. Horváth Gábor nagykövet, fő konzul október 15-re meghívta az amerikai magyar újságírókat egy sajtókonferenciára, amelyen Inotai András professzor elmondta: 2004 tavaszán Magyarországot minden valószínűség szerint felveszik az Európai Unió tagjai közé. Inotai András professzor (Ph.D.) 1991-től kezdve a budapesti Világ-Gazdasági Intézet igazgatója. 1981-től 1989-ig a Magyar Tudományos Akadémia Gazdasági Intézetének direktora, számos európai és amerikai egyetem látogató professzora. Jelenleg a magyar gazdasági politika reformján dolgozik és 1998-ban jelent meg könyve: "On the Way: Magyarország és az Európai Unió." Brüsszeli, prágai és varsói konferenciák után lehetséges, hogy 2004 nyaráig tíz országgal bővülhet az Európai Unió. Ezek közül a legesélyesebb közt van Magyarország, míg problematikusnak látszik Ciprus felvétele. A "kandidátusokat" addig is nagyítóüveggel figyeli az Európai Unió. A következő félévben Magyarországra két fontos feladat vár: 2002. december 31- ig alkotmánymódosítás, mivel a szuverénitás egy részét az Európai Uniónak kell átadni és a népszavazás, amit a felmérések szerint a lakosság 70 százaléka pozitív formában ítél meg, "igennel" Szavaz. Akad olyan ország, ahol a népszavazás negatív eredménynyel végződhet? Igen. Norvégia már kétszer "nem"-mel szavazott. A New York-i főkonzulátus konferenciáján az újságírók megkapták az Európai Unióval kapcsolatos budapesti sajtótájékoztatók teljes szövegét. Az első Kovács László külügyminiszter beszámolója, október 9-ről, a másik Medgyessy Péter miniszterelnök és Gál J. Zoltán kormányszóvivő konferenciája, október 11-ről. Kovács László arról beszélt, hogy az Európai Unió pozitív formában értékeli Magyarországot, megállapítják, hogy "hazánkban a demokrácia és annak intézményei stabilak, megerősödött a jogbiztonság, tiszteletben tartják az emberi jogokat és a kisebbségi jogokat, működik a piacgazdaság. Magyarország képes teljesíteni az Európai Unió tagságával járó követelményeket." Hangsúlyozta a külügyminiszter, hogy "mindez tizenkét év eredményeit foglalja magába, az Európai Unió elismeri azt az óriási utat, amit az ország tizenkét év alatt tett meg, a rendszerváltás óta. Szeretném aláhúzni, hogy ennek az útnak megtétele az ország lakosságának, négy szabadon választott parlamentjének, a Boross-kormánnyal együtt öt kormánynak az együttes és bizonyos értelemben egymásra épülő erőfeszítéseinek eredménye. Mindazt, amit tettünk, nem az Európai Unió kedvéért tettük, hanem elsősorban saját érdekünkben, Magyarország sorsának jobbrafordításáért tettük." Az Európai Bizottság ajánlására október 24-25-én egy brüszszeli rendkívüli csúcsértekezlet nevezi meg az országokat, amelyeket felvételre ajánl. Az alkotmánymódosítás elengedhetetlen és ellenőrizhetetlen hírek szerint Orbán Viktor, aki kezdettől fogva szorgalmazta hazánk bekerülését az Európai Unióba, most támogatását bizonyos feltételekhez köti. A Gazeta Wyborcza nevű lengyel lap tudósítója kért erről magyarázatot. Kovács László válasza: "A korábbi miniszterelnök pártja részéről három feltételt szabott az alkotmánymódosítás támogatásához... Később pártja, a Fidesz végül is elfogadta a közös megállapodást a négypárti konzultáción. A Fidesz ugyanis átformálta követeléseit, olyan módon, hogy az elfogadhatóvá vált a kormány számára is, mivel mindhárom átdolgozott követelés a kormányprogramban is szerepel. Nekünk nem volt és nincs kifogásunk az ellen, hogy a nyilatkozatban egy mondat utaljon Magyarország csatlakozásának céljára: arra, hogy (1) a magyaroknak jobb életet tudjunk biztosítani, (2) utal a mezőgazdasági termelők, családi gazdálkodók, közép- és kis vállalkozók támogatására, (3) a harmadik feltétel, hogy folytassuk a Széchenyi-tervet. Ezt folytatni is kívánjuk, része programunknak... Most sokkal optimistább vagyok, mint néhány hete." (Lényegében tehát "átfogalmazott formában" elfogadták mindazt, amit Orbán Viktor ajánlott. F. J.) "Az optimizmusomat arra alapozom, hogy a négypárti egyeztetőn (MSZP, SZDSZ, Fidesz és MDF) elfogadtunk egy közös nyilatkozatot, amely tükrözi az egyetértést a következő kérdésekben: mi Magyarország csatlakozásának célja, mit kell elérnünk a csatlakozási tárgyalásokon és milyen menetrendben történjék mindez, gondolok az alkotmánymódosítás ez év december 31—i határidejére." A BBC román szekciójának tudósítóját az érdekelte, milyen esélyei vannak a vitás kérdések tisztázásának Romániával és Szlovákiával kapcsolatban? Kovács László azt válaszolta: már jó ideje folynak a konzultációk a határon túli magyar szervezetekkel, a szomszédos országok kormányaival és az európai intézményekkel. Október 11-én Medgyessy Péter miniszterelnök így kezdte sajtókonferenciáját: "Magyarország érettségi vizsgát tett, sikerrel. Jeles bizonyítványt kaptunk az Európai Uniótól. Ezt az ország, a magyar emberek, mindannyian értük el, együtt. Ebben benne van nemcsak az elmúlt tizenkét év, benne az elmúlt tizenkét év parlamentjeinek munkája, hanem évszázados kultúránk, hagyományaink, értékeink. Úgy is mondhatom, azért mert, Európa bennünk él, mert 2004- től nyugodtan lehet mondani, hazakerülünk Európába." "Önmagunkért kellett megtenni, amit megtettünk, önbecsülésünkért, saját jelenünkért és jövőnkért. Legfőképpen a fiatalság, a gyermekek jövőjéért." "Az európai uniós tagság az 1989-ben kezdődött rendszerváltás betetőzése. Mit jelent számunkra a csatlakozás? Három dolgot jelent: először is, hogy javulni fog az élet minősége. Az európai jólét megteremtésén kell munkálkodni..." A továbbiakban a vidék fejlesztéséről beszélt, több vasút, több autópálya épülhet Európa segítségével és főként: "arra törekszünk, hogy gyermekeink azonos eséllyel induljanak az életben, mint az Európa úgynevezett ’boldogabbik’ felén született fiatalok." A kormány október 15-én nyújtotta be az alkotmánymódosító javaslatot, ami lehetővé teszi az európai uniós csatlakozást: végső dátuma: 2002. december 31. A népszavazás dátuma: 2003. március 15. "Azt javasoltam, hogy a népszavazás, ami dönteni fog arról, hogy az Európai Unió tagjává váljunk-e, jövő év március 15-én legyen" - mondta a miniszterelnök. "Ez valóban szimbolikus időpont: az 1848 március 15-én kezdődő forradalom és szabadságharc jelszava: haladás, szabadság és polgárosodás - egyúttal az európai uniós csatlakozáshoz is kapcsolódik. F. J. Megemlékezések az 1956-os Forradalomról és Szabadságharcról New York-ban Október 23. szerda, 7 p.m. Dr. Horváth Gábor nagykövet és a New York-i főkonzulátus megemlékezik az 1956-os forradalomról és szabadságharcról a 46-ik évfordulón. Beszédet mond Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Október 27. vasárnap délután 3:30-kor a Robert Wagner színházteremben (220 East 76th Street) a Magyar Szabadságharcos Szövetség New York-i szervezete az egyházakkal és egyesületekkel karöltve rendezi emlékünnepélyét a 46-ik évfordulón. Ünnepi szónoknak felkérték George E. Patakit, New York állam kormányzóját. Beszédet mond Dr. Horváth Gábor nagykövet és Dr. Lakatos István egyetemi tanár. Az ünnepi műsorban Szörényi Éva, a Nemzeti Színház volt tagja, Molnár Megyeri Izabella operaénekesnő, Brian Ernstest tenor, Czinkotai Mihály aranydiplomás színművész, Mark Bollok gitárművész. Ezenkívül a Roma Kulturális Világszövetség zenekara, a "Ritka" Magyar Néptánccsoport, a zongoránál David McCarthy. Műsorvezető: Márer György. A fogadó hölgybizottság tagjai: Bollok Barbara, Cserey Erzsébet, Kovács Nóra, Lovas Vera, Mautner Mimi, Roth Carol, Lívia Sylva. Rendezők: Lovas György és Márer György. November 3, vasárnap délután 3:30-kor a New York-i Magyar Színház előadása a Független Református Egyház dísztermében: "Könny és mosoly" - bevezetőt mond Mautner Mimi, a színház alelnöke. Színre kerül: Dr. Varga László történelmi (folytatás a 9. oldalon) A hidegháború alatt naponta lehetett látni a United Nationsben a Nukleáris Órát, amelynek számlapján a mutatók éjfél előtt tizenöt-húsz perccel megálltak. De 1962 októberében a mutatók éjfél előtt egy percnyire ingadoztak. Sohasem került a világ ilyen közel egy nukleáris holocausthoz, mint akkor, tizenhárom napon át. A Nukleáris Órát az "aggódó tudósok" szerkesztették, naponta felhívta a United Nations és a világhatalmak figyelmét arra, hogy milyen közel állunk egy atomháborúhoz. 1961 tavaszán kubai patrióták Guatemalából indulva kis hajókon Playa Giron-ra érkeztek, hogy ott amerikai repülők fedezete alatt megvessék lábukat Kuba földjén és megbuktassák Fidel Castrot. Az inváziót a CIA szervezte, az Eisenhower- Nixon adminisztráció alatt. De közben John F. Kennedy lett az elnök - az invázió az eredeti tervek szerint elindult, de a légi támogatás elmaradt és a partraszállt patrióták közül ezrek meghaltak vagy fogságba estek. Hruscsov ezt az amerikai kormány gyengeségének tartotta és veszélyes lépésre szánta el magát: a következő évben titokban misszileket és nukleáris gyújtófejeket szállított Kubába, ahonnan nukleáris támadással fenyegethették volna elsősorban Floridát, New Yorkot és Washingtont is. 1962. október 16-án szerzett bizonyosságot Kennedy a nukleáris veszélyről. A vezérkar megelőző csapással akart lesújtani Kubára, hogy elpusztítsák a szovjet misszileket. Biztonsági tanácsadói azt ajánlották, hogy tengeri és légi karantént vonjanak Kuba körül, a misszilek visszavonását követelve. így is történt, és hogy Hruscsov stratégiai kudarcát elkendőzzék, Kennedy vállalta, hogy visszavonja Törökországból a Jupitermisszileket. Most, a negyvenedik évfordulón Havannában találkoztak az 1962-es kubai misszil-krízis egykori szakértői, amerikaiak és oroszok. Az amerikai delegáció vezetője Robert MacNamara volt, mellette Brugioni volt CIA vizsgáló, orosz részről pedig Gribkov generális, aki felépítette a kubai misszil-bázisokat. Fidel Castro akkor hisztériásán amerikai invázióról beszélt. De Kennedy nem gondolt invázióra, csak a szovjet misszilek kivonását követelte: a szovjetek ebbe október 28-án beleegyeztek. De Fidel Castro végleges leszámolást akart, vitatkozott Mikojannal, akit Hruscsov Kubába küldött tárgyalni. "Célunk most egy amerikai támadás elkerülése, ezt meg kell érteni a kubai elvtársaknak" mondta Mikojan. November 16-án Mikojan levelet kapott Hruscsovtől, miután a kubaiak lelőttek egy amerikai megfigyelő repülőgépet. "A kubaiak, akik nem is tanácskoztak velünk, lényegében pórázon akarnak belerántani bennünket egy háborúba az amerikaiakkal - írta Hruscsov. Ezt nem engedhetjük meg." Fidel Castro őrült fanatizmusára jellemző, hogy atomháborút akart provokálni Amerika és a Szovjetunió között, holott az első halálos áldozat Kuba, a kubai nép lett volna. F. J. A Pentagon szakértője tizenhat évig kémkedett Kubának Az amerikai törvényszék most tárgyalta Ana B. Montes bűnperét. A negyvenötéves nőt, akit tavaly ősszel tartóztattak le kémkedésért, huszonöt évi börtönre ítélték. Ana, egy portoricói pszichiáter lánya, sikeresen dolgozott a Pentagon kémelhárító osztályán. "Top secret" védelmi programmokat analizált és tizenhat éven át a kubai kémszervezettel dolgozott. Többek között felfedte a Kubában dolgozó amerikai hírszerzők nevét, leadta az amerikai felderítő repülők fényképeit. Az amerikai kémelhárítás vezetői szerint ilyen méretű kárt senki sem okozott. Azzal védekezett, hogy nem kapott pénzt szolgálataiért, "morális szempontból kémkedett." ítélethirdetéskor a bíró azt mondta: "Ha nem tudod szeretni a hazádat, legalább ne okozz neki kárt." Havannában most "a forradalom hőseinek" nevezik azt az öt kubai kémet, akiket elfogtak Amerikában és börtönben vannak. 2002-t elnevezték "a Hősök Évének, akiket börtönbe vetett a Birodalom." F. J. * * * DOLLÁR-FORINT A U.S. dollár középárfolyama 2002. október 22-én 252.40 LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. 1 :nJnn SZEM VIZSGÁLAT ál de#L SZEMÜVEG Optumetry. kontaktlencse O ONE-HOUR SERVICE in most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁS: hétfőtől péntekig 9 n.m. - 8 p.m. Szombaton 8 n.m. -6 p.m. Vasárnap 10 a.m. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-80Ö-5ÖLINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 - Titkos dokumentumok a kubai misszil-krízisről - 1962. október: A NUKLEÁRIS ÓRA - ÉJFÉLKOR FERCSEY JÁNOS (New York) ■ AMERIKAI aa, Pl gj|gg§güa HfagyarIjirlap Hl
