Amerikai Magyar Hírlap, 2002 (14. évfolyam, 4-45. szám)

2002-10-25 / 41. szám

JOY, az örökmozgó a hintán és a csúzdán érzi jól magát JANCSÓ ZSUZSA Családi album: unokáink (FOLYTA TÁS AZ ELMÚLT HÉTRŐL) Nekem a kert is különös élményt jelentett, évszázados fáival és szinte határtalan terjedelmével. Többször láttunk nyulat a fűben la­pulni - ezek olyan szelídek voltak, hogy el sem szaladtak, Joy is megsimogathatta őket. A fák ágai között színpompás madarak ta­nyáztak, egyszer például egy tűzpiros „kardinálist” láttam, de az nem várta meg, amíg beszaladok a fényképezőgépemért. És a ker­tész sem a kapun jön be, hanem egyszercsak megjelenik a kert vé­gében - ugyanis a kerítés nélküli házak között szabadon közlekedik fűnyíró járgányával. S a kert vége olyan messzi van, hogy a tera­szon ülve, szabad szemmel alig látjuk... (A képen a két „mérföldkő” jelzi a kert végét és a szomszéd kert kezdetét; a távolban a kertész rója köreit a fűnyíróval.) Jancsó Gyula, úgyis mint „GAGA”, Spencerrel játszik Jancsó Zsuzsa, alias „NANA” Másnapra aztán mindenki kiélte fo­tós szenvedélyét, és együtt élveztük a kellemes sétákat, a játszótéri látogatá­sokat, és az otthoni gondtalan órákat. A készülődés, az utol­só napok lázas roha­násának feszültsége lassan feloldódott, elfelejtettük az újsá­got és az éttermet, egyszerű nagyszülők lettünk, megcsodáltuk a kis unokáink bontakozó értelmét és imádnivaló elevenségét. Ha nem lennének olyan messzi, holnap folytatnánk... Nagyjából negyven évnyi egészséges életre számíthatunk (MTI) - Magyarországon egy ma 18 éves nő előreláthatólag 43,3, egy ugyanilyen korú férfi pedig 38,4 egészségkárosodás nélküli esztendőre számíthat az előtte álló várhatóan 59, illetve 50 életévében - tartalmazza egy országos lakossági egészségfel­mérés. Az Egészségügyi Minisztéri­um megbízásából 2000-ben az ország 440 településén a kérde­zőbiztosok 7000, találomra ki­választott felnőttet kerestek meg, közülük 5500-an válaszoltak az egészségükkel kapcsolatos kér­désekre. A kutatók a hazai egész­ségfelmérések történetében a 2000. évi adatok alapján először kerestek választ arra, hogy a la­kosság hány egészségben leélt, szaknyelven korlátozottságtól men­tes esztendőre számíthat Megállapították: ha a halan­dósági és megbetegedési viszo­nyok változatlanok maradnak, akkor általában 45 éves kor után várható valamely egészségi kor­látozottság bekövetkezése. A felmérésből kiderült az is, hogy Magyarországon gyakori az olyan egészségromlás, amely az embereket akadályozza minden­napi tevékenységükben. Látás­zavara van például a nők több mint 30 és a férfiak 17 százalé­kának. Hallászavarban szenved a nők 11, a férfiak csaknem 14 százaléka. Az időskorúak köré­ben a nők csaknem fele és a fér­fiak harmada küzd vizelettartási gondokkal. A betegségek előfordulását vizsgálva a kutatók megállapí­tották: a keringési rendszer mű­ködési zavarai a középkorúak mintegy 40 százalékát, az idős korú nők háromnegyedét és az idős férfiak kétharmadát érintik. Magas vérnyomást mérnek a kö­zépkorúak harmadánál, a koro­sabb nők kétharmadánál és az idős férfiak csaknem felénél. Minden tizenharmadik nő és minden tizenhatodik férfi cukor­beteg. Asztmás vagy más allergi­ás betegségben szenved minden hatodik nő és minden nyolcadik férfi. A 64 év felettiek közül minden kilencedik nő és minden hetedik férfi átesett már legalább egy szívinfarktuson. A kutatók azt is megtudták, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a lakosság egészséggel kapcsolatos kiadása elérte a 270 milliárd forintot; ez az összeg megegyezik az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár gyógyító­megelőző ellátásra fordított azo­nos időszakra számított kiadásá­nak 71 százalékával. * * * Az EU legújabb jelentésének Magyarországról szóló része le­maradásról beszél az agrárium­­ban és a regionális politikában, viszont a jogszabályok átvételé­ben az élen járunk. A parlamenti pártok egyértelműen sikerként könyvelték el a jelentést. A sorozatgyilkos Káin óta az ember eléggé elszánt és kellően romlott ahhoz, hogy akár saját édes testvérének életét is kioltsa. A polgári tör­vények az önvédelem bizonyos eseteiben hajlandók elnézni a gyilkosságot, de ami az emberi lelkiismeretet illeti, az önvád hosszú ideig megmarad és az okozott seb talán sohasem gyó­gyul. Mégis, az emberölés szörnyű bűne végigkísér a történel­men és időnként megmagyarázhatatlanul járványszerű sűrűség­ben jelentkezik. Szomorú megállapítás, de ez napjaink egyik jellemzője. A nyelv úgy fejezi ki, hogy ismét "olcsó lett az em­beri élet." A kapitális bűn felsőfokú minősítése, amikor szülők követik el ezt gyermekeikkel és itt is különösen megrendítő, amikor az isteni rendelés szerint életet adó anyák lépnek erre a mindenképpen elfogadhatatlan útra. A gyilkolásnak emberileg mindig van valami megmagyarázható oka. Kirívó eset azonban és erre még a törvény sem tud enyhítő körülményt találni, ami­kor az emberölésre magáért az ölésért kerül sor. Vagyis amikor az idegrendszer katasztrofális elváltozásának következménye a gyilkolás. Napjainkban itt, Amerikában ismét ilyen szélsőséges elfajzásnak vágyunk a tanúi. A Washington fővárost magában foglaló columbiai kerületben ilyen és egyelőre felderíthetetlen hátterű jelenség tartja izgalom­ban a lakosságot és indította el a modern korszak legszélesebb körű hajszáját a gyilkos kézrekerítésére. Az emberölés hirtelen indulatból, szerelmi bosszúból az esetek nagy többségében egy esetre szorítkozik, ebben az esetben azonban a sorozatgyilkolás sokkal ritkábban előforduló esete forog fenn. Október 2-a óta tizenegy lövés dördült el és jött a halált oko­zó lövedék a nagy ismeretlenségből. Tizenegy emberi lényt ért találat és közülük kilencnek az életét is kioltotta. Ketten orvosi segédlettel küzdenek az életben maradásért. Egy lövés: egy em­berélet. Vajon ki lehet ez a mesterlövő, aki pontosan tudja, mi a jó rejtekhely, miután eddig még senki sem jelentkezett, aki a merénylőt látta volna. A marylandi Rockville-ben egy ember jelentkezett azzal, hogy szemtanúja volt a lesipuskázásnak. Meglepően jó személyleírást adott és az illető gépkocsiját is le­írta. Hozzátartozik ennek a sorozatgyilkolásnak a titokzatos kö­rülményeihez, hogy a vizsgálat szerint az illetőnek csupán nyilvá­nosság kellett. Ezt el is érte, amikor most, hogy a hatóság félrevezetése miatt letartóztatták, fényképét is közölték az újságok. Az érintett körzetben érthető az izgalom. A különböző ideg­­rendszerek különbözőképpen reagálnak. Jelentették, hogy egy 14 éves iskolásfiú minden különösebb indoklás nélkül rohanni kezdett, elbújt és amikor rátaláltak, egész testében remegett. Az ország kétségkívül ideges korszakban van. Lesz-e háború és ha igen, mikor? Az al-Kaida arab terrorszervezet újabb mű­ködésbe lendüléséről tudósítások jelentek meg, bár egyelőre egyik sem amerikai területen történt. Nyilvánvaló, hogy a hatá­rokig - és néha ezeken is túl - terjedő szigorú ellenőrzés megtet­te a hatását. Legalább is eddig. Mit tervez a terrorszervezet, mert a jelek szerint nem adták fel a harcot? Egyáltalán nem valószínű, hogy az ismeretlen orvlövésznek ez a mostani viselkedése valamilyen formában is kapcsolatban len­ne a világterrorizmussal. A terroristának pontosan megalkotott nyilvánosság kell, különben akciója semmit sem ér. A merény­letek sorozatos ismétlődése is ellentmond ennek. A rendőrségnek mindössze egy titokzatos bizonyíték van a kezében. Az egyik áldozat holttestén egy tarot-kártyalapot ta­láltak. A kép a halált ábrázolja. A kártyalapon kézírással ez a szöveg állt: "Kedves rendőr, én vagyok az Isten." így, nagy I-vel. Ebből mindenképpen arra lehet következtetni, hogy az elmebe­tegségnek egy különös esetével állnak a nyomozók szemben. Az illető vajon így akar igazságot tenni? A Malice című film gyilkosa pontosan ezt a mondatot használta. Vajon "okosnak" tartott célzatosság van ebben és az illető így akarta a nyomozást izgalomba hozni és talán félrevezetni? A filmet a kártyalap megtalálása előtt pár nappal játszotta az egyik televíziós állo­más. Arra is rámutattak, hogy az amerikai katonák a vietnami háborúban gyakran hagytak Viet Cong ellenfeleik holttestén kár­tyalapokat, hasonló szöveggel. Lehetséges, hogy a gyilkos volt ka­tona? Vagy éppen ezzel akarta a nyomozást félrevezetni? A nyomozók azt az elképzelést is felvetették, hogy a merény­lő volt rendőr. Mindenesetre olyan valaki, aki tud a puskával bánni. Talán éppen mesterlövő is, hiszen az esetek többségé­ben egy lövéssel halálosan leterítette az áldozatát. A gyilkos lövedéket minden esetben megtalálták az áldozat holt­testében. A fegyvert elhagyó golyó félremagyarázhatatlan bizonyíté­kokat visz magával arról a puskáról, amiből kilőtték. Ennek felhasz­nálásához azonban előbb meg kell találni a "gyanúsított" fegyvert. A legkülönösebb jelenség, hogy a korábbi amerikai sorozat­­gyilkosok nagy többségének esetében a merénylőnek személyes kapcsolata volt az áldozattal. Bizonyos esetekben intim testi kapcsolat, máskor csupán személyes bosszú. Az 1989-ben ki­végzett Ted Bundy, aki 40 női áldozatának életét oltotta ki, sze­xuális játékot fejezett be a maga módján. A nemrégiben a bör­tönben meghalt "Hillside Strangler" hasonló kapcsolatban volt az áldozatokkal. John Wayne Gacy serdülőkorúakkal és fiatal­emberekkel folytatott homoszexuális kapcsolatokra tett pontot a gyilkossággal. Ez a mostani és egyelőre fantom-orvlövész a jelek szerint ta­lálomra választja ki áldozatait a nagy tömegből, minden szemé­lyes bosszúállási szándék nélkül. Miért? A mozgásba hozott nyomozók ezrei remélhetőleg rö­videsen feleletet adnak erre a kérdésri I W/ßM AMERIKAI ■■■■■ Q tyagyar Iftrlap UjjKBig

Next

/
Thumbnails
Contents