Amerikai Magyar Hírlap, 2002 (14. évfolyam, 4-45. szám)
2002-05-31 / 22. szám
Janesó Zsuzsa Könyvfesztivál 2002 3. A. Scott Berg és Garry Wills (FOLYTATÁS) Szombaton korán kelek, hogy jó parkolóhelyet kapjak, és bőven legyen időm. A UCLA-t jól ismerem, hiszen odajártam vagy hat éven át. Az első előadás a Rolfe Hall-ban van, egészen közel a 3-as parkolóhoz. A könyv: Az Oroszlános Velence - a Birodalom vallása. Az író: Garry Wills, aki Lincoln at Gettysburg c. könyvéért 1992-ben már Pulitzer-díjat kapott. A beszélgetőpartner: A. Scott Berg, akit ’99-ben tüntettek ki e rangos díjjal Lindbergh-életrajzáért, s korábban Sam Goldwyn életrajzával vonta magára a figyelmet. Őt már hallottam beszélni a Könyvfesztiválon, és el is olvastam a könyvét, amely a Lindbergh-unoka repülős bravúrjával épp ezekben a napokban nyert új aktualitást. Amíg a hallgatóság gyülekezik, előkapom a fényképezőgépet és „barátságos arcot kérek”. Garry Wills új könyvével: Venice, Lion City Garry Wills lemondott a történelem-professzori katedráról az írás kedvéért, ma már csak akkor tanít a Northwestern Universityn, ha ideje engedi. Folyékonyan beszél és olvas görög, latin, francia, olasz és német nyelven. Hogyan tanult meg ennyi nyelvet? Nevetve idézi fel a legendát, hogy Jefferson amerikai elnök útban Európa felé a hajón 13 nap alatt tanult meg portugálul. Kik voltak a példaképei? - érdeklődik Berg. - Ruskin (John, 19. századi angol író és társadalmi reformer), és Sámuel („doktor”) Johnson egy évszázaddal korábbról. Cicero hasonlatát idézve, hogy a retorika a „nyitott tenyér” és a logika a „zárt ököl”, Ruskin .az előbbi, Johnson az utóbbi kategóriába tartozik. Velence iránti érdeklődése Ruskinnal kezdődött - ez a „dekadens, hedonisztikus város, - mindenütt csak víz, víz, és mégsem lehet meginni...” Velence rendkívül közösségi állam volt, mindenki kivette a részét a munkából, és mindenki részesült a javakból is. Nyilvános vízhálózatot építettek, és felépült az Arsenale is, amely a világ első ipari komplexuma volt. A Szent Márk-téri harangtomyot tulajdonképpen azért építették, hogy az Arsenale munkásainak az időt jelezze. Hajóikat a lagúnákon próbálták ki, ha kellett, napok alatt tudtak egész hajóhadat építeni. Amikor minden üzemet egy helyre költöztettek, a régi öntöde helyén felszabadult területet átadták a zsidóknak, hogy ott éljenek. Bejárhattak dolgozni a városba, de estére haza kellett menniük (kivéve az orvosokat, akikre éjjel is szükség volt). Ez elszigeteltséget, de egyben védelmet is jelentett az ott lakóknak. Olyannyira, hogy más etnikumok, pl. az albánok is szerettek volna ilyet, de nem kaptak. A hely földrajzi neve, Ghetto (valószínűleg az olasz „borghetto”, városrész szóból) innen került be a világ köztudatába. Velence gályáin nem rabokat, hanem szabad polgárokat alkalmazott, s ezeket fel is fegyverezte. Büszke, senki máshoz nem hasonlítható nép volt, eredeti ötletekkel, még a vallásukat is a maguk módján alakították. Katolikusok voltak, de vezérük, a Dózse világi ember. Még a pápával is ujjat húztak, aki ezért kiátkozta őket (the Papal Interdict of 1605), úgyhogy nem gyónhattak, és nem kaphattak keresztény temetést. Velence maga választotta egyházfőit, akik nem vettek tudomást a pápa rendeletéiről. A bencések például egyszerűen nem olvasták el a leveleiket, így aztán tiszta lelkiismerettel állíthatták, hogy sosem hallottak a kiátkozásról. A jezsuiták engedelmeskedtek volna, de Velence távozásra szólította fel őket - Goethe jelen volt azon az éjszakán, amikor kikísérték őket a városból, és meg is írta azt.- Milyen nagyra nőtt Velence, és kik voltak a nagyjai? - kérdez ismét Scott Berg. A válasz: a tengeren Kréta szigetéig, a szárazföldön Lombardia nagy részét bekebelezték. Nem volt állandó hadseregük, sem „lovas nemzetnek” nem voltak nevezhetők, bár a lépten-nyomon látható lovas szobrok láttán azt hihetné az ember... Sok nagy művészt adtak a világnak, köztük sok festő-dinasztiát. A festmények mind a várost, annak szentjeit és hagyományait ünnepelték. (FOLYTATJUK) Spielberg filmezni tanul LOS ANGELES - Oscardíjakat gyűjtött be, milliók látták a filmjeit, százmillió dollárokat keresett. Steven Spielberg mégis úgy látta jónak, hogy - jobb későn, mint soha alapon - 33 év után illő befejezni filmes főiskolai tanulmányait. Mivel a tananyagban már ö is benne van, saját magát saját magának is tanítják, és Spielbergnek Spielbergből is kell vizsgáznia. Az 55 éves hollywoodi sztárrendező és producer, aki a Schindler listájáért két, a Ryan közlegény megmentéséért egy Oscart kapott, a tervek szerint május 31-én kapja meg diplomáját a kaliforniai Long Beach állami főiskoláján, film- és elektronikus művészetekből. Ez alkalomból ő is felölti a hagyományos sapkát és talárt, és együtt vonul fel a diplomaosztó ünnepségen fiatal kollégáival. Spielberg tavaly tavasszal futott neki főiskolai tanulmányai utolsó szakaszának, amit ő "a leghosszabb posztprodukciós határidőnek" nevezett. Azoknak a tanároknak a többsége, akiknél annak idején tanult, már nem él, vagy nyugdíjba vonult. Mostani tanárai közül viszont akadtak szép számmal olyanok, akik már az ő filmjeit használták fel tananyagként. Spielberg késői tanulmányait az intézmény vezetése "a fiataloknak küldött fontos üzenetként" értékeli, mert azt bizonyítja: még olyan profi, mint ő, is érezheti, hogy van mit tanulnia a szakmából. Steven Spielberg 1965-ben kezdte el a filmezést tanulni, de három évvel később otthagyta az iskolapadot - inkább a gyakorlati munka érdekelte. 1969-ben az atlantai filmfesztiválon mutatta be első, 22 perces rövidfilmjét, és ennek köszönhetően alig 22 évesen ő lett minden idők legfiatalabb rendezője, akivel egy nagy hollywoodi stúdió szerződést kötött. Első nagy sikert aratott játékfilmje a kamion-személyautó között folyó Párbaj volt 1972-ben, majd 3 évvel később a Cápával szerzett magának világhírnevet. A Harmadik típusú találkozások sci-fijét a világszerte körülrajongott és megkönnyezett E.T. követte, ő jegyezte az Indiana Jones-trilógiát, valamint a Jurassic Park őshorrorjának két részét is. Pályáját azonban komolyabb, tartalmilag igényesebb filmek is övezték, mint a Pearl Harbor-i katasztrófát sajátos groteszkként bemutató Meztelenek és bolondok, továbbá a Bíborszín, a Schindler listája vagy a Ryan közlegény megmentése. 1994- ben alapította meg Jeffrey Katzenberggel és David Geffennel a Dreamworks multimédiacéget. Ő volt a producere egyebek között a többszörös Oscardíjas Amerikai szépségnek és a Gladiátornak is! A Nagy Könyv Michael Drosninnak az amerikai sikerlistán hónapokon át az első helyen szereplő könyve, A biblia kódja 1999-ben magyar nyelven is megjelent. A napi eseményeken messze túlmutató jelentőséggel bíró mű dr. Eli Rips izraeli matematikus felfedezését tárgyalja tudományos alapossággal. Ez a világszerte elismert szakértő a kvantumfizika matematikai alapját képező csoportelméletének egyik kidolgozója. Dr. Rips nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a valamennyi keresztény egyház által is elismert és tisztelt Ószövetségi Szentírás titkos kódot tartalmaz. Ezek a rejtjelzett szavak háromezer éven át teljes ismeretlenségben bújtak meg a Biblia szövegében. Megtalálásukhoz az emberi tudománynak meg kellett szerkesztenie a komputert, a számítógépet. A Rips-féle leleplezés valódiságát ellenőrizte és bizonyította a Harvard és Yale egyetemek több matematikusa, majd szigorú bírálatoknak vetette alá az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának vezető kódfejtője. Mindezek alapján a rejtjelzett szavak valóban benne vannak az eredeti szövegben. Megtalálásukhoz a komputernek táblázatszerűén kellett felsorakoztatnia az eredeti héber szöveg minden betűjét. Csupán így vált lehetségessé a kódolt szavak felfedezése. Összefüggő szavakból alkotott mondatokról nincs szó, csupán nevekről, évszámokról, események egyszavas ismertetéséről: gyilkosság, háború, atomháború. Ezt a nevezetes könyvet két évvel ezelőtt röviden már ismertettük ezen a helyen. A számunkra egyelőre kibogozhatatlan rejtélyt ezúttal tovább boncolgatjuk, különös tekintettel a nevekre. Ámi ezt a "jövendölést" alapjában megkülönbözteti az olcsó bulvárlapokban manapság előszeretettel közölt, elkent értelmezésű és sokszor bizonyos események bekövetkezése után nyilvánosságra hozott szövegtől, az a rövid és félreérthetetlen egyszerűség, ahogy á több ezer éves bibliai szöveg személyneveket és mai neveket, szavakat közöl, mint: Jichak Rabin, Kennedy, atomháború, stb. Jichak Rabin Izrael miniszterelnöke volt, akit egy merénylő meggyilkolt. A kód megfejtése megelőzte a merényletet, a miniszterelnököt figyelmeztették, de ő nem vette komolyan az óvást. Megtalálták a figyelmeztetést J.F. Kennedy és Anvar Szadat egyiptomi elnök életét fenyegető támadásról is, akkor azonban a bibliai kódot még titok fedte. Ami Jichak Rabin meggyilkolását illeti - a figyelmeztetést maga a szerző, Michael Drosnin végezte -, az esemény ennek ellenére bekövetkezett, egyszerűen: mert be kellett következnie. Hogyan lehetséges ebben az ősi szövegben a mai nevek és a mai értelmezésű szavak precíz jelenléte? Erről a kérdésről ma többet sejtünk, mint kétezer, ezer, vagy csak akár száz évvel ezelőtt is sejthettünk volna. Albert Einstein tétele szerint az idő ugyanis a létezés és történés negyedik dimenziója a sík és a tér után. (Az ötödik állítólag a spirituális, a szellemi dimenzió, amivel kapcsolatban egyelőre csupán távoli sejtéseink vannak.) Einstein azt is megállapította: "Különbséget tenni múlt, jelen és jövő között - illúzió, ám makacsul tartja magát." Vagyis a jelennel együtt a jövő is - egyelőre számunkra ismeretlen - valóság. Számunkra, de nem mindenki számára. A szentírások több helyen is hivatkoznak arra, hogy aminek meg kell történnie, az "meg van írva." Máté evangéliuma szerint Jézus maga állapította meg (24:44): "Be kell teljesednie mindannak, amit rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban írtak... Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnap fel kell támadnia a halálból." János evangéliumának 19:30 fejezete szerint Jézus utolsó szava a keresztfán ez volt: "Beteljesedett." Vagyis amit előre megírtak, meg is történt. Jézus azonban nem volt mindennapi lény és személyéről sok mindent megjövendöltek a próféták. De mi a valóság mindazzal kapcsolatban, ami a világ évszázadai és évezredei során megtörténik? Van-e erről írás? A közvéleményben mindenesetre elterjedt és ennek alapján szerepet kapott a mindennapi szóhasználatban: "amint a nagy könyvben meg van írva." De mi ez a Nagy Könyv? Ki vezeti és ki olvashatja? Általában ki őrzi? Kiterjed-e a figyelme minden apróságra, vagy pedig csupán a rendkívüli jelentőségű események bekövetkezte felől intézkedik? A predesztináció doktrínája alapvető nyomatékot kapott Kálvin és Luther tanításaiban, szigorúan elkülönítve a determinizmustól és fatalizmustól. A katolikus felfogás elsősorban a szabadakaratot hangsúlyozza. A predesztináció azonban nem vonatkozik az élet apró jelenségeire, csupán azt állítja, hogy az üdvözülés előre eldöntött kérdés. A kutató nem talál itt kielégítő magyarázatot arra a kérdésre, hogy valójában az élettel kapcsolatosan minden előre eldöntött kérdés lenne-e és nekünk, a szereplőknek csupán tehetetlenül végig kellene futnunk ezeken, mint a tűnek a hanglemez elkészített rovátkáin? Természetesen van olyan elmélet is (erről olvasni lehet William Bramley: Az Edénkért istenei - The Gods of Eden című könyvében), amely szerint felsőbbrendű lények számunkra ismeretlen dimenziókból mindenféle földi történést irányítanak. Ezt tovább fejlesztve csupán tehetetlen tenyészet vagyunk, amivel nagy sakkjátszmát folytatnak és amint az úgynevezett "őrangyalok" egyes esetekben a veszedelmektől óvnak, úgy sugallnak más esetekben ingerlő, lázadó gondolatokat egyeseknek és tömegeknek. Ez megmagyarázná például a napjainkban meglepően elterjedt iskolai lövöldözéseket, anyák gyermekgyilkosságait, szinte orkesztrált össztüzet papok ellen, öngyilkos robbantásokat. Ehhez azonban többet kellene tudnunk az ötödik dimenzióról. |H W<jyarHírlaP BMBB
