Amerikai Magyar Hírlap, 2001 (13. évfolyam, 2-43. szám)
2001-02-09 / 6. szám
FERCSEY JANOS (New York) MARCELLO MASTROIANNI: Emlékszem, igen, emlékszem! A film történetében a világrekorder Marcello Mastroianni: több mint százhetven filmben szerepelt. Anna Maria Tato olasz dokumentumfilm-rendező 1987-ben filmportrét szeretett volna csinálni Marcelloról, de végül csak 1996-ban kezdték forgatni Portugáliában. Mintegy másfélszáz Mastroianni monológból állította össze, abban a hónapban, amikor a színész hetvenkétéves lett. "Önarckép" volt eredetileg a portré címe, de Mastroianni mást akart: "Emlékszem, igen, emlékszem!" - ő adta ezt a címet. Zalán Magda mondta el ezt a New York-i Fészek Klubban, január 24-én, a dokumentumfilm vetítése előtt, ő fordította magyarra a szöveget, amit a Tertia adott ki Magyarországon. "A felvevőgép előtt gondtalanul előhúzott szavakkal, válogatás nélkül felidézett emlékek minden eresztékében hiteles képet festenek Marcello Mastroianniról, a 20. századi filmművészet ezerszínű művészéről, erről a tüneményesen, szándékosan szürke emberről" - mondta Zalán Magda, akit Krencsey Marianne, a Fészek Klub elnöke mutatott be a klubtagoknak és barátaiknak. Láthattunk jeleneteket Mastroiani több híres filmjéből és hallhattuk megjegyzéseit színészekről és rendezőkről. A Tertia kiadásában a könyv nyolcvan rövid, egy-kétoldalas fejezetből áll és tizennégy oldal képből, Mastroianni filmjeiből. Az első fejezetben - "Mint egy öreg elefánt" - ilyen mondatszilánkokat olvashatunk:- Emlékszem a nagypapa asztalosmülielyére... - Emlékszem a fa illatára. Ó, a fa illata! - Emlékszem Fred Astaire könynyed eleganciájára. - Emlékszem, hogy életem első filmjét Torinóban láttam. A Ben Húr volt, Ramon Novarróval. Hatéves lehettem.- Emlékszem Párizsra, amikor megszületett Chiara lányom.- Emlékszem, hogy Cicero Krisztus előtt 106-ban született, 2122 évvel előttem, de csak két házzal arrébb, mint ahol mi laktunk, Arpinóban.- Emlékszem, milyen csönd lett egyszerre a Maximban, amikor belépett fehér frakkban Gary Cooper.- Emlékszem Moszkvában a behavazott Vörös Térre.- Emlékszem az első szerelmes éjszakámra. Emlékszem, igen, emlékszem! A Cinecittába úgy jutott be gyermekkorában statisztának, hogy barátja anyjának volt ott kis vendéglője. Aztán Luchino visconti színtársulatában szerepelt tíz évig, játszott Tennessee Williams A vágy villamosá-ban, Arthur Miller Az ügynök halálá-ban, Csehov Ványa bácsi-jában. Viscontival forgatta élete első filmjét, egy Dosztojevszkijtörténetet, a Fehér éjszakák-at. Színész korában nagy segítségére volt Vittorio Gassman, a markáns arcélű, kitűnő színész, később filmszínész. Egy különleges nap (Ettore Scola, 1977) Sok rendezővel dolgozott, leginkább csodálta Federico Felünk és Vittorio de Sicát. Fellinivel forgatta leghíresebb filmjét, Az édes élet-et. Felliniről ezt mondta: "Úgy csinált filmet, mint senki más. Micsoda filmezés volt! Olyan, amiről kitalálták a mondást: Micsoda rumli! Micsoda kupleráj! Mint egy filmforgatás! - Fellini meg azt mondta: Én ebben a kuplerájban tudok legjobban dolgozni." Fellini nem sok hízelgő szót mondott Marcellónak. "Tésztaképed van" - mondta, máskor pedig meg akarta hosszabbítani az ujjaimat. "Húzzatok rájuk kis műanyag tokocskákat!" Miért kellett mindig Ostiába, Fregenébe rohannia? Persze, a tengerparton született, Riminiben. Élete utolsó napjaiban is, mikor Svájcban megoperálták, Riminiben szeretett volna egy kicsit pihenni. Elmentem meglátogatni Ferrarában. - Ó Marcellino - kiáltott fel. Látod azt a keresztet a falon? Időnkint elrepül, leír egy kört felettem, aztán visszamegy a helyére... Azt hiszem, az altató teszi, hallucinációkat okoz. - Amilyen kiapadhatatlan fantáziád van - mondta Marcellino - nem lehet, hogy ezeket a víziókat te találod ki magadnak? "Fellini az én szememben mindig szép volt. Szép férfi, hatalmas, kifejező szemekkel. - Minden alakja egyéniség volt, kivétel nélkül. A lényeg az volt, hogy ne legyen színész jellege. Nem bírta a színészeket, akik színészként viselkedtek. Imádta az arcokat, mert az ő filmjei főként képekből álltak össze." Vittorio de Sicát iskolás korában ismerte meg. Anyja a Banca d’Italiában volt gépírónő, kolléganője volt de Sica nővére, tőle kapott ajánlást. De Sica évről évre megveregette a vállát és azt mondta: "Tanulj, fiacskám, tanulj." Később aztán de Sica rendezte a Házasság olasz módra című filmet. Mastroianni így emlékezett rá: "De Sica! Ő fantasztikus volt! Impozáns, mint egy pápa! Milyen remekül szórakoztam vele! Micsoda szellemes ember, micsoda mester!" Válás olasz módra (P. Germi, 1961) Adua és társnői (A. Pietrangeli, 1960) Pietro Germivel forgatta egyik legsikeresebb filmjét, a Válás olasz módra-t. Germinek az volt a szokása, hogy örökké "cöcögve" szívta a fogát. Marcello azt gondolta, ez jól illik a figurához, akit alakít - és cöcögött. Germi azt hitte, hogy csúfolja. "Mondtam neki, nem őt csúfolom, de ez a rossz szokás aláhúzza a karakterem bizonyos lelkiállapotát." A Válás olasz módra hatalmas sikert aratott világszerte. Elio Petri első filmjének, A gyilkos-nak Mastroianni a főszereplője volt és vele forgatta a Todo modo-t, amelyben "megjósolta" Aldo Moro meggyilkolását. Amikor Moro-t tényleg megölték, Petri valamiképpen felelősnek érezte magát a politikus haláláért. "Nem mondhatnám, hogy tetszem magamnak" - mondta Marcello. "Vékony a karom, vékony a lábszáram, nem valók nekem a hősök. Ezzel a kicsi orral! Az ajkam, az igaz, húsos. Nekem azonban a keskeny szájak tetszettek, mint Jean Gabi-A nők városa (Federico Fellini, 1980) né. Meg a sasorrok, mint Gassmané. - Mindezt azért mesélem el, mert mindig zavart a külsőm. Amihez hozzájött ez a nevetséges jelző: ’Latin Lover’. Egyáltalán nem illik rám." Bosszantotta, hogy hiába játszott impotenseket, homoszexuálisokat, öregembereket, felszarvazott férjeket - ráragadt a "latin szerető" cimkéje. Viszont évről-évre a legszebb nőkkel szerepelt. Legtöbbet Sophia Lorennel, tizenkét filmet forgattak együtt, "meg is írták, hogy mi vagyunk az utolsó mozipár." Filmkarrierje kezdetén az egyetemi színjátszókörből forró vidékre került: "Ó, A Kanári szigetek hercegnője, az aranyos Silvana Pampaninivel. Silvana olyan volt, mint egy indián, minden reggel kifestve, kosztümben... Én olyan jelmezben, mint Kolumbusz Kristóf - minthogy pipaszár lábam van, ki is kellett tömnöm a combközépig érő bársonynadrágot." Meglepetés New Yorkban: Lee Strasberg, az Actor’s Studio igazgatója meghívott. Az egyik szobában egy gyönyörű, sötéthajú nő ült a földön fiatal férfiak gyűrűjében. Megszólítottam, azokkal a szavakkal, amiket Anita Ekbergnek mondtam Az édes élet-ben: "Ki vagy te? Az anyám? A nővérem? A föld? A hold? Ki vagy?" - mire ő, hibátlan olaszsággal: "Ki vagy te?" "A mindenit, tudsz olaszul? Nem akarsz egy kicsit körbevinni, megmutatni a várost?" Hogy is hívták? Megvan! Anne Bancroft. Gyönyörű nő volt! Mintha mondjuk Magnani lánya lett volna. "Gyakran kérdezik tőlem: egyik filmet a másik után csinálod, mikor élsz te egyáltalán? - Akinek ez a foglalkozása, kicsit mintha menekülne a valódi életből. Az ember elbújik a karakterek, történetek mögött..." Melyik filmszínészeket kedvelte? "Majdnem minden délutánt a moziban töltöttünk, mint a gyerekek, Gary Cooper, Errol Flynn, Clark Gable, Tyrone Power - milyen fiatalok voltak! Rajongtunk értük. A moziból kijövet utánoztuk őket. John Wayne-t pisztollyal. No meg a színésznők! Hol találsz ma olyant, mint Greta Garbo, Marlene Dietrich? Igen, de akkor, tizennégyévesen jobban tetszettek a szomszéd kislányok. Rajongtunk Jean Gabinért, Louis Jouvet-ért. Jaj, ki ne felejtsem Ginger Rogerst és Fred Astaire-t! Ebben a szakmában sokat lehetett utazni, a Congótól Budapestig. Párizs és Róma szerintem a világ két legszebb városa. Párizsban minden van. Róma, ez a történelmi nagy falu. Róma gyönyörűséges, ide kötnek a gyökereim. Van egy lányom Párizsban, van egy házam, benne az asszonyom. Fontos dolgok. "És persze Nápoly, ez a legkevésbé amerikanizálódott városa Olaszországnak. A nápolyiak ereje jellemükben, hagyományaikban van... Öt vagy hat filmet forgattam Nápolyban. Budapest gyönyörű - mondta, ott töltött két hetet. Miss Arizona, Sándor Pál, 1988 - nem volt nagy siker, de Marcellónak nagyon tetszett Budapest. Szeretett cigarettázni, kiszámította, hogy ötven év alatt elszívott egymillió cigarettát. Nem szerette a filmezésnél a folytonos várakozást. "Na, de bányásznak lenni nehezebb" - nyugtatta meg magát. Szerette volna eljátszani egyszer egy tolókocsiban ülő süketnéma szerepét - miután látta Perry Masont. Olyan ötlete is volt, hogy a Tiberis alatt alagutat kellene ásni. Filozofáló hangulatban emlékezett egy navajo indián énekre: "Emlékezz mindenre, amit valaha láttál, Mert minden, amit elfelejtesz, Mintha elszállt volna a széllel." (folytatás a 10. oldalon) NYITVATARTÁS: hétfőtől péntekig 9 a.m. - 8 p.m. Szombaton 8 a.m. -6 p.m. Vasárnap 10 a.m. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-800-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 AMERIKAI Hfagyar Ifirlap LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. Linden szemvizsgálat SZEMÜVEG OptOmetry. kontaktlencse L' ONE-HOUR SERVICE in most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE 3 2001. február 9.
