Amerikai Magyar Hírlap, 2001 (13. évfolyam, 2-43. szám)
2001-11-09 / 43. szám
JANCSÓ ZSUZSA színházi beszámolója: NYOLC NŐ -Nem lesz ez egy kicsit sok? Bizarr ötletnek tűnt, amikor először hallottuk, hogy a Thália Stúdió az idén olyan darabot mutat be, amelynek nyolc női szereplője van, viszont nincs benne egyetlen férfi sem. Vagyis van, de nem látható, mert vagy halott, vagy csak úgy tesz... Lényeg, hogy nincs jelen, tehát egyedül a hölgyekre vár az a feladat, hogy a közönséget néhány órán át elszórakoztassák. Robert Thomast szellemes, jó írónak ismertük meg, pár éve már adta elő darabját a Thália, nagy sikerrel. Most is meghálálta a belé vetett bizodalmát, mert a darab három felvonáson át maradéktalanul lekötötte a figyelmünket, és élvezettel figyeltük az egymástól gyökeresen eltérő karakterek kibontakozását és - időnként - összecsapását. A Northridge-i egyetem remek színháztermében az egybegyűltek izgatottan várták az egyre ritkábbá váló, sajnos már csak egy évben egyszer élvezhető előadás kezdetét. Azok hiányát is konstatáltuk, akik mindig el szoktak jönni és most nem lehettek köztünk: egy súlyos beteg feleség, egy nemrég elhunyt jóbarát... Ott volt viszont sok régi kedves ismerős, az első sorokban az előadás fővédnökei és támogatói, valamint új főkonzulunk, Kerék- Bárczy Szabolcs és a főkonzulátusról mások is. Tisztelet a színészeknek, akik még mindig összehozzák-összefogják közösségünk megmaradt tagjait. Ezekben a nehéz időkben, ebben a feje tetejére állt világban nagy szükségünk van a gyógyító nevetésre... Amikor felmegy a függöny, először a "nagymamát" látjuk, amint tolószékben odagurul az asztalhoz, körülnéz, hogy nem látja-e senki, aztán meghúzza a valamilyen itókát tartalmazó üveget. D. Vásárhelyi Kati játssza ezt a számára újszerű szerepet, és nem is akárhogy, mulatságos és mégis életszerű karaktert alakít. Sorra megjelennek a többi szereplők, és a szomszéd szobában nem látható, csak érezhető jelenlét: a halott férj. Feleségét, Gabyt a színház vezetője és sztárja, Óss Enikő alakítja lendületesen, kitűnően, és elegánsan a csodaszép szerelésekben (nekem különösen a kis lila, sréhen vágott ruhája tetszett). Gaby két lányát a Kárpátok táncegyütteséből ismert Fehér Lívia (Suzanne) és az Arany János Körben gyakran hallott, színházban is már szerepelt Finta Ilona Vanda (Catherine) alakítja. Az előbbi a nagyobbik lány szerepében csillogtatja tehetségét, az utóbbi pedig kedves kíváncsi kiscica alakítást nyújt mint a detektívregényeket bújó, koraérett kisebbik lány. A szemtelen szobalányt, akiről hamarosan kiderül, hogy viszonya van a ház urával, a tehetséges cserkész-ivadék Tóth Kinga formálja meg, és nem is lehet könnyű dolga, mert udvarias, kedves természetéhez aligha illik a szókimondó Louise szerepe. És most jönnek a meglepetések. Ki gondolta volna, hogy a Kodály kórus szép hangjáról ismert vezetője, Érseki Emőke ilyen kitűnő alakítást nyújt majd, ősz kontyos parókában, a szigorú de szellemes nevelőnő, Chanell szerepében? És hogy az új jövevény, az Ohioból nemrég érkezett Gáspár Andrea elkápráztat a hosszúlábú, csinos és nagyon gyanús Pierrette alakításával? És végül, hogy a humoros versek előadásával már máskor is bemutatkozott, egyébként kitűnő hegedűművészként ismert Cser Mária elrabolja az előadást Augustine remekül eltalált, fantasztikusan mulatságos figurájával? Számoljunk csak... nem maradt ki senki? Hál’Istennek megvan mind a nyolc nő - és nem, nem voltak túl sokan... Akkor már csak a rendező, a szerep-tanulástól ez alkalommal mentesített Varga Tibor munkáját kell megdicsérni, mert minden és mindenki a helyén volt, és ez az ő érdeme. Segítségére volt a színpadmester Szoboszlai Sándor, aki mindig vastapsot kap, amikor a szünetben átvonul a színen; Süli Erzsébet, aki a hölgyek frizurájáról gondoskodott; Varsányi Csaba, aki Óss Enikővel a hangulatos színpadképet készítette, és Szemethy Babi, aki mindenesi teendői mellett az örökös súgó szerepét is vállalja. Ha valaki netán kimaradt volna ebből a kellemes és szórakoztató élményből, még nincs veszve semmi: november 18-án, vasárnap délután 4 órakor megismétlik a Laguna Woods-i klubházban. Akinek nincs meg a korábbi hirdetésünk, a részleteket megtudhatja Óss Enikőtől, (805) 495-7285. Gratulálunk a Thália Stúdió kitűnő gárdájának, különösen mivel tudjuk, hogy mennyi áldozattal és fáradsággal jár egy-egy ilyen előadásra való felkészülés, de megnyugtathatjuk őket, hogy nem volt hiába! Reméljük, a legközelebbi darab előadására nem kell egy egész évet várnia a lelkes - és hálás - közönségnek! D amerikai maf wmmmmmrml Hjagyar Hírlap j Büszkeségünk ************ ÖRMÉNYI TAMÁS KITÜNTETÉSE Az Örményi Tamás által megálmodott és családi összefogással megvalósított burbanki Victory Színház működésének huszadik évfordulóját érte el ebben az évben. Szakemberek páratlannak nyilvánítják a színház két évtizedes teljesítményét, amennyiben eredeti bemutatóikkal, bátor műfaj-kalandozásukkal jó példát szolgáltattak a többi kis színháznak, egyben a magas művészi színvonalat képviselő produkcióikkal örökre beírták nevüket Los Angeles színházi történetébe. A körülményeket kétvállra fektető lelkes munka az új művek színpadra hozásában igen figyelemre méltó eredményt ért el, amikor most bemutatták David Mamet Oleanna című drámáját, amely témájában merészen tárja fel a mai amerikai társadalomban időnként fel-felbukkanó visszaélést az emberi bizalommal, ami már-már társadalmi struktúránk épségét fenyegeti. Visszaélés ez, amenynyiben az amerikai törvényhozás udvarias előzékenységgel veszi védelmébe a nőket, előnyöket biztosítva nekik. így történhetett meg, hogy David Mamet színművében is egy egyetemi hallgató szexuális zaklatás címen vádat emel az egyik professzor ellen. Hogy a vád teljesen alaptalan, arra a színház nézőterének minden tagja tanú, miután az inkriminált esemény a szeme előtt játszódott le. A vád természetesen derékba töri a fiatal professzor karrierjét és minden tervét, amelyek közül csak egy a családi házvétel. A színpad kétszemélyes darabjainak hagyományát követő Oleannában a professzort az öröklött színművészi vénával rendelkező Örményi Tamás játssza, partnere pedig a nagy reményekre jogosító ifjú amerikai színésznő, Christine Elliott. A drámai jelenetekben is bővelkedő darabot Maria Gobetti állította be színpadra, aki mellékesen Örményi Tamás felesége. A bemutató a Victory Színház még kisebb stúdiószínházának színpadán zajlott le, a közönség lelkes ovációja kíséretében. Sajnos, olvasóinknak nem tudjuk ajánlani a produkció megtekintését, miután a csupán korlátozott időre tervezett bemutató utolsója november 3-án volt. A lelkes és magas fokon tehetséges Örményi Tamás színművészeti munkájának elismerésére kerül sor november 12- én, a most felavatott hollywoodi új Kodak Theatre-ben. Szakemberek egyhangúan állítják, hogy a monumentális épületkomplexum, amelynek csupán egy része az említett Kodak Theatre, Amerika legmodernebb színháza és Hollywoodnak új gyöngyszeme. A hatalmas nézőtéren 3,500 ülőhely van. Ez lesz az Academy Award, a legendás Oscar-díj évi kiosztásának az otthona. Nos, ebben a színházban lesz a 2001-es Ovation Awards díjkiosztása, amelyen a Los Angeles-! színházi életben végzett egyedülálló munkájának elismeréseképpen Örményi Tamást a James A. Doolittle Awarddal tüntetik ki, a díj meghatározása szerint "for leadership in theatre". A Dél-Kaliforniában élő magyarok hangjának tolmácsolásával, ebből az alkalomból szívünkből gratulálunk Örményi Tamásnak és szeretett hivatásában további sikereket kívánunk. (S). £7 _ Szulejmántól bin Ladenig A szeptemberi terrortámadás után nyilvánosságra hozott egyik arab szöveg angol fordításában szerepel az "infidel dogs" kifejezés, amely hirtelen régi emlékeket idézett. A terroristák használatára szánt szövegben így szólították a nem mohamedán vallásúakat: hitetlen kutyák. Érdekes, minket, magyarokat már aposztrofáltak így jó ötszáz esztendővel ezelőtt, saját hazánkban. Bizonyára akkor is elgondolkoztató volt a megjegyzés, hiszen az István király bölcs irányítását követő ország népe akkor már félezrede a keresztény hiten élt, Istene volt, és szentjei, szülőföldjén évszázados kőtemplomokban dicsérte az Urat. Kissé túlzásnak tűnt tehát, hogy minket egységesen gyauroknak, hitetlen kutyáknak tituláltak. Annál is inkább, mert a mohamedánok szentkönyve, a Korán, alapító prófétájukkal egy szinten emlegette a megelőző prófétákat: Ábrahámot, Mózest és Jézust. Volt ebben a magatartásban jó adag primitív sovinizmus, bigottság, amit annakidején, sőt évszázadokkal azután sem, nem vettünk komolyan. Holott elgondolkoztató volt, vagyis lett volna, hiszen valójában akkor született meg a németek által jóval később "herrenvolknak" nevezett fensőbbrendűségi érzés. Vajon mi volt az oka a kereszténység szülőföldjeként elismert földrajzi vidékre később erőszakosan betóduló mohamedán milliók céltudatos áradatának? Betlehem, Názáret, Jeruzsálem a zsidó vallásból kinőtt krisztushit szülőhelye volt és valójában megmaradhatott volna annak, minden érdemi és értelmi eltérítés nélkül. Lehetséges, hogy a tudomásunk szerint a mohamedánhit jelzőjeként használt "fundamentalista" elnevezés már érvényben lett volna akkor? Évszázadok távlatából úgy tűnik, hogy a nyilvánvaló áramlat már akkor céltudatos volt. Tanulságos összehasonlítás: a keresztény népek sohasem igyekeztek betódulni Mekka vidékére. Vajon miért? Lehetséges, hogy a lázas izgalmat a Koránnak az a tétele indította el, amely "a muzulmánok kötelességévé teszi szent háború (dzsihád) folytatását más vallások hivőinek megtérítésére." Ennek kétféle lehetősége van. Az egyik a másvallásúak jó példával, szelíd meggyőzéssel való rábeszélése, amint azt a keresztény misszionáriusok gyakorolják manapság is, vagy pedig az erőszakos harc, háborúk és gyilkosságok árán. A mohamedán terjeszkedés látszólag a második változat elfogadását bizonyítja. Csakhogy ez merő szembefordulás a Koránnal, amely a 2:190-196 fejezetekben kimondja, hogy "Allah nem szereti a támadókat (agresszorokat)" és "Allah szereti a jót cselekvőket." (Miután e sorok írója nem tud arabusul, el kell, hogy fogadja az angol fordítást: "Allah loves not the aggressors - Allah loves the gooddoers.") Azokra a repülőgép-eltérítőkre, akik New Yorkban saját céljaik érdekében hatezer ártatlan embert öltek meg, nagy meglepetés várhatott Allah közelében. Guillaume Faye "Európa gyarmatosítása" című profétikus könyvében már jóval a szeptemberi tragikus események előtt "az európai népek jövőjére és puszta létére is halálos veszedelmet jelentő iszlám fundamentalizmus folyamatos térhódításával" szembesíti az olvasót. A németországi Münchenben és Hamburgban, Angliában működő arab terrorista csoportok tehát nemcsak Amerika ellen szervezkednek. Ezek a fanatikusok kiterjesztették a háborút az egész világra. Több vészjósló figyelmeztetett arra, hogy az egész földet fenyegető dzsihádra előbbutóbb fel kell készülni. Nos, a valóságos helyzet az, hogy ez a háború megkezdődött. A keresztény világ közép-keleti szent helyeinek arab elözönlése több mint ezer évvel ezelőtt megkezdődött. Erre volt válasz a 11. és 12. században megkezdődött keresztes háborúk korszaka, amely a seregekben uralkodó alacsony erkölcsi színvonal miatt közönséges rabló-hódító hadjárattá vált és így természetesen nem ért el semmiféle nemes célt. A 15. században új irányból indult el ez a harc. A mohamedán vallásúak többségét képviselő török birodalom katonai erővel igyekezett eredményt elérni. Abban az időben rendkívülinek számító 70-80 ezer főből álló, példásan felfegyverzett és szigorú hadrendbe sorolt katonával indult el Európa ellen. Később ez a szám 100 ezerre növekedett, ami a szultánban és táborában azt a téves hitet keltette, hogy az egész világot meg tudja hódítani. II. Mehmed török szultán hadseregével a keresztény Nyugat ellen vonult. 1456. július 22-én Nándorfehérvárt ostromolta és Hunyadi János által vezetett magyar védőktől elsöprő vereséget szenvedett. (Számos történelemkönyv Belgrádot emleget; ez téves, Nándorfehérvárból csak 1521-ben lett Belgrád.) Az akkori győzelemre ma is déli harangszó emlékezteti az egész világot. Hiába is titkolnánk, ami ezután jött. Mohácsot talán a mai napig sem tudta az ország kiheverni. Hazánk abban az évben lett a Habsburg-birodalom része és az ország közepe a "török hódoltság." Hiába volt Pétervárad, Szigetvár, Újlak, Eger, az ország 150 éves megszállása megkezdődött. Szigetvárnál meghalt a támadó hadak főparancsnoka, II. Szulejmán szultán, akinek halálát katonái eltitkolták és a legenda szerint holttestét lovára kötözték. A Török Birodalomból Törökország lett és a modern állam később nyelvét is "arabtalanította." A szent háborút az arab államok örökölték és apja útépítésből szerzett millióinak megöröklésével a szaúd-arábiai Osama bin Laden vette át a vezetést. A tálibok segítségével megszerezte Afganisztánt és terrorista központtá építette ki. Elfogult gyűlölete elsősorban Amerikát tűzte ki célpontul, mint a számára legfélelmetesebb nyugati nagyhatalmat. F
