Amerikai Magyar Hírlap, 2001 (13. évfolyam, 2-43. szám)

2001-10-05 / 38. szám

FERCSEY JÁNOS (New York)_________________________________________ A United Nations és a nemzetközi terrorizmus "A terrortámadás az emberiség elleni bűntett volt" MARY ROBINSON "A világ népeinek koalíciója végezhet a közös ellenséggel" - KOFI ANNAN "A terroristák sze p tember 11-én megsebez­ték az egész vilá­got... Terrortá­madás volt az emberiség el­len... A United Nations szoli­dáris a gyászoló amerikai nép­pel, felhívásomra a Biztonsági Tanács és a Közgyűlés is elítélte a terroristákat... Küzdünk a ter­rorizmus ellen globális fronton." Kofi Annan a United Nations részvétét és segítségét tolmá­csolta Bush elnöknek és Giulia­ni polgármesternek a szeptem­ber 11—i terrortámadás után, megjegyezve, hogy a World Trade Center egy miniatűr Uni­ted Nations volt, ahol 56 ország polgárai dolgoztak. Mary Robinson, a UN Em­berjogi Bizottságának fődelegá­tusa Genfben így beszélt: "A terrortámadás az emberi­ség elleni bűntett volt, minden ország kötelessége, hogy a Uni­ted Nations szellemében elfog­ják és bíróság elé állítsák a ter­roristákat." A "Nemzetközi Terrorizmus" vizsgálata 1972-ben került elő­ször a közgyűlés napirendjére. Miután a müncheni olimpián a "Fekete Szeptember* 1' álarcos terroristái meggyilkoltak izraeli atlétákat, Kurt Waldheim kéré­sére vették fel a tárgysorozatba a "Nemzetközi Terrorizmust." A közgyűlés megbízott egy 35 tagból álló Ad Hoc Bizottságot a probléma kivizsgálásával és 1979 és 1998 közt tizenkét hatá­rozatot hoztak, amelyeket azon­ban sohasem hajtottak végre. A közgyűlés határozatai külön­ben sem kötelezőek, csak aján­lások - és mindegyiket "felhígí­tották" azzal, hogy a terroriz­mus megítélésénél figyelembe kell venni "a problémát kiváltó okokat, a szegénységet, tudat­lanságot és betegségeket." A nemzetközi terrorizmus azonban már jóval 1972 előtt kezdődött. Claire Sterling ame­rikai riporternő megállapította, hogy az 1960-as években már 140 terrorista banda létezett, 47 országban. 1966-ban Triconti­­nental Conferenciát rendeztek Havannában, 83 ország 513 de­legátusával. Megjegyezzük: a terroristák Tricontinentális Conferenciájának elnöke Salva­dor Allende volt, a chilei szo­cialista, akit halála után is sirat a liberális baloldal, holott pár hónap alatt nyomorba és anar­chiába süllyesztette Chilét, ahol a hidegháború alatt a szovjetek egy második latin-amerikai Ku­bát akartak berendezni. A Tricontinental Conferencia idején már Havanna mellett ki­képző táborokban trenírozták a terroristákat, dél és közép-ame­rikaiakat, arabokat, és afrikaia­kat. Uruguayban a Tupamaro­­sok, bankárok, építészek fiai, radikális marxisták 1970-től kezdve két éven át, háromszáz esetben gyújtogattak, robban­tottak, embereket váltságdíjért elraboltak, megöltek: 1972-ben negyven Tupamarost lelőttek az uruguayi katonák, 2600 börtön­be került, vezetőjüket, Raul Sendicet tűzharc során elfog­ták, bár plasztikai sebésszel vál­toztatta meg arcát. A braziliai Marighelia megírta "az urbán guerilla katekizmusát" és Fidel Castro, a szovjetek pénzén és Kalasnyikov-fegyve­­reivel, gyilkos gerillákat vetett be Dél- és Közép-Amerikába. Az 1970-es években Nyugat- Európában garázdálkodtak ter­roristák, Olaszországban a Vö­rös Brigád, Németországban a Baader-Meinhof csoport. 1975- ben Carlos, a venezuelai Sakál németekből és palesztinokból álló csoportja foglyul ejtett az OPEC olajkartellek bécsi köz­pontjában tizennégy arab olaj­minisztert. Nemsokára elfogták és megölték Aldo Morot, ké­sőbb meggyilkolták Lord Mount­­battent. 1979 decemberében három­száz arab fundamentista elfog­lalta az Iszlám legszentebb templomát, a mekkai mecsetet. Ezeket a terroristákat Dél-Je­­menben képezték ki, mialatt Kubában algériai, líbiai, szíriai, libanoni, észak-koreai funda­mentalistákat treníroztak. Ja­pánban felbukkant a Zengaku­­ren nyomán a Rengő Sekigurt, a Japán Vörös Hadsereg, amely idegölő gázt csempészett egy tokiói földalatti kocsiba. A United Nations elítélte a terrort, de hangsúlyozta, hogy "orvosolni kell a problémát ki­váltó okokat, a szegénységet etc." Közben néhány kiképző táborban - Afganisztánban és a libanoni Bekaa-völgyben - való­ságos agymosás után a világhá­borús japán "kamikázék" példá­jára öngyilkos terroristákat küldtek távoli országokba, az­zal, hogy hónapokig, talán éve­kig várniok kell a parancsra, amikor öngyilkos bevetésre kell indulniok. Ilyen előzmények után térítet­tek el öngyilkos terroristák szeptember 11-én reggel ameri­kai Boeing-gépeket Bostonban, Newarkban és a washingtoni Dulles repülőtéren. Az Ameri­can Airlines, a United Airlines Boeing-jei berobbantak a World Trade Center két, száz­tízemeletes tornyába s az olaj robbanásakor keletkezett két­ezerfokos hőségtől a felhőkar­colók összeomlottak. Egy har­madik Boeing a washingtoni Pentagon egyik szárnyába ütkö­zött, a negyediket azonban nem tudták a Fehér Ház ellen irá­nyítani a terroristák, mert né­hány utas felvette velük a har­cot és a gép Pennsylvaniában lezuhant. George W. Bush elnök, Colin Powell tábornok és Donald Rumsfeld hadügyminiszter jelez­ték, hogy a küzdelem a nemzet­közi terrorizmus ellen nem vég­ződik egyetlen katonai csapással. "A terrorhydra fejeit le kell vágni és meg kell ölni, azokra az orszá­gokra is le kell sújtani, amelyek a hydrát bújtatják, segítik." Figyelemreméltó, hogy Geor­ge W. Bush népszerűsége 90 százalékos, míg az előző rekord apja, George Bush nevéhez fű­ződik az Öbölháború utáni he­tekben. De a népszerűség álta­lában nem sokáig tart. Úgy lát­szik belátható időn belül sikeres katonai akcióra van szükség, ezt várja Amerika népe. A terrortámadás szervezője a nyomozás szerint Osama bin Laden, a szaud-arábiai millio­mos, aki a Talibán árnyékában Afganisztánban építette ki A1 Queda bázissal tucatnyi ország­ra kiterjedő terrorhálózatát. Négy felesége és tizenhét gyer­meke van, szeret lovagolni, minden éjjel másutt alszik, méghozzá mélyen a föld alatt. A Taliban vezető mullahjai azt mondják, nem tudják hol van bin Laden, de pakisztáni infor­mációk szerint felszólították, hogy hagyja el az országot. A United Nations tagállami közül leggyorsabban és legke­ményebben Pakisztán ítélte el a "szeptemberi terroristákat.” Pervez Musharraf tábornok-el­nök így beszélt: "Mi súlyosan elítéljük ezt a barbár terrorizmust, az emberi­ség elleni legocsmányabb bűn­tettet. A terrorizmus gonosz­ság, amely a világot fenyegeti. Koncentrált nemzetközi erővel kell küzdeni a terror minden fajtája ellen. Minden országnak segíteni kell ebben a küzdelem­ben. Biztosítjuk Bush elnököt és az amerikai népet kooperáci­ónkról a terrorizmus ellen." Pervez Musharraf Pakisztán háborús hőse, aki úgy látja, or­szága profitálhat Amerikai mel­lett gazdaságilag és politikailag is. De a fundamentalisták - köztük bin Laden ágensei - má­ris lázonganak, miközben fél­millió menekül tódul át az af­gán határon. A UN főtitkára bejelentette, hogy két évtizedes háború és hároméves szárazság után Af­ganisztán lakossága kétségbeej­tő helyzetben van, a Talibán uralma alatt ötmillió ember az éhhalál szélén vergődik, nem­zetközi segítség nélkül elpusz­tulnak. Félmillió próbál mene­külni Pakisztánba, ahol a Dara táborban élelmet kapnak és sát­rakban alhatnak. Bush elnök haditanácsa - amelynek tagjai: Colin Powell tábornok, Dick Cheney alelnök, Donald Rumsfeld hadügymi­niszter és mellettük Condoleez­­za Rice nemzetbiztonsági szak­értő, rendkívül fontosnak tart­ják az Iszlám országainak se­gítségét, elsősorban Szaudi Ará­biáét, amely biztonságát végered­ményben Amerikának köszönhe­ti. A volt Szovjetunióhoz tarto­zó Üzbegisztán és Tádzsikisz­tán bázisairól is támadni lehet a Talibánt. Kétségtelen, hogy az Amerika elleni támadás előtt időzítették a Talibán legfőbb ellenségének, a legendás Ahmed Shah Mas­­soudnak meggyilkolását; bin Laden öngyilkos terroristái rob­bantották fel a Pansjir-völgy hő­sét, aki mögött állt az Északi Front sokszínű törzsekből álló ereje, a Talibán - főleg Pasthu etnik nép - ellen. Bush rögtön hangsúlyozta, hogy a fundamentalista terroris­ták elleni küzdelem nem irányul az Iszlám ellen. A Fehér Ház­ban fogadta Dr. Muzammi Sid­­diqit, az Amerikai Iszlám Tár­saság elnökét, aki átadott az el­nöknek egy Koránt, Iszlám szent könyvet. A New York Post jelentette, hogy Amerikában tanuló arab diákokat szüleik sürgetik, hogy menjenek haza. Félnek, hogy felelőssé teszik őket a terroris­tákért. Jellemző volt, az egyik TV-programban egy négyéves arab kisfiú és egy kislány, aki azt mondta: megölnek bennün­ket, mert azt mondják, hogy te tetted ezt... Az Európai Unió egy speciális bizottságot küldött Szaudi Arábi­ába, az Emirátusokhoz és Iránba, hogy hangsúlyozzák: Amerika és nyugati szövetségesei nem az Isz­lám ellen küzdenek, hanem azok ellen, akik az Iszlámot terroriz­musba hajszolják. Bush két kijelentését bőven kommentálták Amerikában és Európában. "Emlékszem, ami­kor gyerekkoromban egy hara­miáról beszéltek, azt mondták: "Wanted - dead or alive". Osa­ma bin Ladennel kapcsolatban mondta ezt az elnök. Egy má­sik alkalommal arról beszélt, hogy nem kell millió dolláros cruise bombát dobni egy tizdol­­láros sátorra, ami üres. Közben szorul a hurok Afga­nisztán körül, de mikor ezek a sorok megjelennek a komputer tükrén, Osama bin Laden még rejtekhelyén lapul. Mullah Omar azt mondta, a Talibán nem tudja, hol van Osama. De huszonnégy órával később Mullah Jamal, a Talibán információs minisztere közölte, hogy "hírnök vitte az üzenetet Osamához, hogy hagyja el Afganisztánt - nem tudunk te­lefonálni neki, vagy fax-et kül­deni, a hírnök keresi, valószínű­leg bizonyos időbe telik, míg megtalálja." Pervez Musharraf, a pakisztáni elnök mohamedán egyházi em­bereket küldött Mullah Omar­­hoz, sürgetve, hogy adja ki Osa­ma bin Ladent, mert a terroris­ta bújtatása veszélybe sodorja az egész Iszlámot. Mialatt Afganisztán körül amerikai repülők és komman­dók bevetésre készen állnak, a Taliban gyengül, vezetői néhány provinciában elhagyják őrhelyü­ket. A Wall Street Journal ve­zércikkben javasolta, hogy min­denképpen döntsék meg az el­nyomó Talibán uralmat. Míg a United Nations segítsé­get ígér a terroristák ellen, Ku­ba delegációja durva támadást intézett Amerika ellen. A ku­bai UN-misszió "az USA politi­kai vezetőinek dühét és a bosszú szellemét" kritizálja. Vajon va­lóban igazságszolgáltatást akar­nak, vagy korlátlan zsarnoksá­got akar a világra hozni a föld leghatalmasabb országa? "A vi­lág részvétét fejezte ki a nemes amerikai népnek, de közben olyan dokrinát követnek, amely káoszba sodorhatja az egész planétát; hogy egy állam prok­­lamálja jogát a gyilkossághoz, az olyan komoly veszély, mint maga a terrorizmus." Kutyából nem lesz szalonna; Fidel Castro, aki 1966-ban Tri­continental Conferenciára hívta Havannába a világ terroristáit, kevésbé burkolt formában Osa­ma bin Laden mellé állt most. Az ember, aki király lenne Kipling egyik érdekes sztorijá­nak - The Man Who Would Be King - filmen is világsikere volt, Sean Conneryvel és Michael (folytatás a 9. oldalon) MAGYAR UTAZÁSI IRODA A legjobb árakat garantáljuk! BUDAPEST - VIENNA - FRANKFURT Los Angeles San Francisco _ _ _ „ 4 - A Seattle $575•“ $520*" $450*■ Portland + tax Lufthansa, KLM, Swissair, Malév, Delta, stb. $570.- + 1»x Az árak változnak minden légitársaságnál Budapest - Los Angeles 6 hónapos 1 éves HAWAII, MEXICO, TAHITI, CRUISE Kocsi bérlés, Hotel, Limo service Tel: (310) 300-4000, Fax: (310) 300-4004 Az Önök rendelkezésére állunk! 9401 Wilshire Blvd. # 840, Beverly Hills, CA 90212 LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. Linden szemvizsgáiat OptOmetry. szemüveg Q KONTAKTLENCSE ONE-HOUR SERVICE* in most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁS: hétfőtől péntekig 9 a.m. - 8 p.m. Szombaton 8 a.m. - 6 p.m. Vasárnap 10 a.m. - 5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-800-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 MW— .. amerikai mm HEB3 tyagyar Ifrrlap gg Skynet Travel SarvkJM, Inc.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents