Amerikai Magyar Hírlap, 2001 (13. évfolyam, 2-43. szám)

2001-08-31 / 33. szám

Jancsó Zsuzsa Hazai képeslapok 2001 4. Jeannie és a csodalámpás (Folytatás az elmúlt hétről) Amikor Kata meglátta az Aladdin csodalámpását ábrázoló pénzdarabot, kifejező arca egyszerre elképesztő változáson ment át. Tágra nyílt szemében különös fény jelent meg, formás ajka hangtalanul mozgott. Minden egyebet félretolva, két tenyerébe fogta és átszellemülten nézte a számunkra jelentéktelen holmit, rálehelt, majd megdörzsölte a lámpást, és az sem zökkentette ki a bűvölet állapotából, hogy a hívásra nem jelent meg a palackba zárt szellem, aki minden kívánságát teljesíti majd. Lehet, hogy megjelent, de csak neki, és mi nem láttuk... Kérdő tekintetünkre Kata kérdéssel válaszolt: tudjuk-e, hogy ki az a Jeannie? Tőle ugyanis egyszer Torontóban egy kedves idős hölgy megkérdezte, hogy ugye ő a Jeannie? Rámutatott a szőke hajára, szép karcsú alakjára és egyre csak azt mondogatta: "You must be Jeannie!" Mi persze mindjárt tudtuk, hogy ki az a Jeannie, akit a hatva­nas évek divatos tévésorozatában ("I Dream of Jeannie") Barba­ra Eden alakított, akit egy amerikai űrhajós fedezett fel és hozott haza magával, aki "összkomfortos" palackban lakott, aki mellén összefont karral, fejének egy határozott mozdulatával bárkit oda tudott varázsolni vagy éppen eltüntetni, és ezzel férjét számtalan mulatságosan lehetetlen helyzetbe hozta... De hogy én éppen ezt a pénzérmét hoztam el neki, amikor ő már hónapok óta kutat a Jeannie kiléte után! Kata biztos volt benne, hogy ez nem lehet véletlen, hanem égi jel az általa terve­zett "magyar Jeannie" létjogosultságához. Emellett szól az is, hogy azóta már biztosan kézhez vette az eredeti sorozat Julius által egy Los Angeles-i gyűjtőnél felkutatott, videóra felvett és számára elküldött néhány epizódját. Kata évről évre nagysikerű produkciókkal jelentkezik. Emlé­kezetes Sissy-műsorát Los Angelesben és az Ontarioi Egyháznál is bemutatta néhány éve, Angyali történetek tévésorozatáról is beszámoltunk lapunkban, legutóbb pedig az általa írt és rende­zett, Bajor Giziről szóló A vasárnapi asszony című zenés színda­rabjával aratott átütő sikert, amelynek főszereplője is ő volt. Színdarabjai sohasem véletlenül születnek, azokhoz mindig sors­döntő események, találkozások, jelek vezetnek. Bajor Gizivel például egy majdnem közös születésnap köti össze: a legendás színészkirálynő május 19-én, Csongrádi Kata pedig május 18-án született; a musicalt egyébként Bajor Gizi halálának 50. évfordu­lójára mutatták be. A darab zeneszámainak szövegét, mint ed­dig is, Kata férje, a súlyos szívműtétből nemrég felépült S. Nagy István, barátainak "ES", írta. Mostani látogatásunk nyolc napjára egyetlen Csongrádi-előa­dás sem jutott, de örömmel tudatjuk mindenkivel, aki hozzánk hasonlóan szereti Katát és várja a vele való találkozást, hogy ez év decemberében, a karácsony előtti hetekben ismét sor kerül Csongrádi Kata néhány előadására Los Angelesben és környé­kén. Eddig december 14 és 16-ra a Csárdás étteremben és az Ontarioi Egyháznál van beütemezve szereplése, amelyekről majd idejekorán hirdetésben is beszámolunk. Ki tudja, addigra talán már repülőre sem kell ülnie Katának, csak összenfonja a karját, bólint egyet és hipp, hopp! máris itt terem, mint Jeannie... 0 AMERIKAI Magyar Hírlap 2001. augusztus 31. Rémhírterjesztők a világhálón (MH) Komoly veszélyeket rejt magában az internet infor­mációforrásként való felhaszná­lása - állítja a Digital Look brit kutatócég. Az elsősorban az online részvénykereskedelemben jelentkező kockázat abban áll, hogy az az információ, ami alapján döntésünket meghoztuk, esetleg téves. Ugyanakkor egyre gyakoribbnak számít a szándé­kos, nyereségvágyból elkövetett rém- és álhírterjesztés a világhá­lón, ami akár dollármilliós káro­kat is okozhat. Távolról sem veszélytelen üzem az internet információfor­rásként való felhasználása üzleti döntéseinkben - állítja a Digital Look brit kutatócég frissen pub­likált tanulmányában. A BBC online kiadása által idézett kuta­tás szerint a legveszélyeztetet­tebb területnek az online rész­vénykereskedelem számít, ahol a rém- s álhírek rendszeres felbuk­kanása immár mindennapi jelen­ség. S bár ezek hátterében a Di­gital Look szerint általában az interneten kívüli tőzsdei .világban is megszokott tömeg- s pánikje­lenségek állnak, nem ritka a szándékos, rosszakaratú dezinfor­­máció sem. Alig egy hónapja ítélték pél­dául el azt a Mark Jákobot, aki szándékosan manipulálta az ame­rikai Emulex technológiai cég részvényeinek árfolyamát. A 44 hónapos börtönbüntetésre ítélt csaló pénzügyi site-ok, chat­­szobák százain terjesztette a hírt, miszerint az Emulex a csőd szé­lén áll: a pánikszerűen reagáló befektetők mintegy 110 millió dollárt veszítettek a nevetségesen alacsony áron eladott részvénye­ken. Jakob viszont az arcpirítóan olcsó papírokból hatalmas meny­­nyiséget felvásárolva dollárszáz­ezreket kaszált. Bár a Mark Jakob­­féle húzás emberek ezreire s dollá­rok millióira kiterjedő hatása mi­att nem tartozik a mindennapi események közé, az online rész­vénymanipuláció mára megszo­kott jelenséggé vált - állítja a Di­gital Look. A kutatócég szerint ennek hátterében a rendkívül gyors, azonnali kötést lehetővé tévő online brókeri szolgáltatá­sok, illetve a kifejezetten a pénz­ügyi információkra szakosodó site-ok népszerűségének draszti­kus növekedése áll. A részvénye­sek ma rendkívül gyorsan képe­sek reagálni, miközben az egyre átláthatatlanabb s egyre nehe­zebben ellenőrizhető információ­halmok a rém- s álhírek meleg­ágyává változnak. „Egyre több befektető tá­maszkodik a pénzügyi site-ok in­formációira döntései meghoza­talában” - állítja Andy Yates, a Digital Look vezető tisztség­­viselője. "S bár önmagában ez nem jelentene problémát, az in­formációk egy része nem eléggé megalapozott." Szakértők szerint további problémát jelentenek a (folytatás a 9. oldalon) —-----------­■"inS/ffiiircjcs-------------------___ Titokzatos erőket figyelve Aki a világ eseményeit nemcsak felszínesen érzékeli, hanem az okok és összefüggések kutatásában mélyebbre hatol, feltétle­nül észre vette, vagy ha nem is szó szerint "észre" vette, hanem ösztönösen érzékelte, hogy az emberiség élete új szakaszba ér­kezett. Ennek többek között egyik letagadhatatlan jele az ese­mények felgyorsulása. Ha ezt a sebességet csupán az egy évszá­zaddal ezelőttihez hasonlítjuk (ami a Föld történetében a pillanatnak is elenyésző töredéke), a változást szédületesnek le­het mondani. Stephenson a 19. század elején építette meg az első üzemképes gőzmozdonyt és ezt at eseményt lehet az újkor ipari-technikai fejlődése kezdetének tekinteni. A század legvé­gén Marconi drótnélküli összeköttetést létesített Anglia és Franciaország között, a fényképezés már alapjában megoldott kérdés volt és folytak a kísérletek a mozgókép tökéletesítése te­rén. Amit azután a 20. század produkált, az túlhaladta a legme­részebb képzeletet is. Repülés, majd a század második felében az űrrepülés, a mozgókép megszínesedése és tökéletesedése, a távolbalátás technikai megoldása, a komputer megteremtése csupán kiemelkedő mérföldkövek. A közöttük lévő távolságo­kat kitöltötte a fizikai tudományok szinte leírhatatlan fejlődése, a biológia és genetika lélegzetállító új fejezetei, a világűrben egyre messzebb látó teleszkópok megteremtése. A sebességet leg­jobban ma már közszükségletinek számító készülékek új és új vál­tozatainak piacra kerülésében lehet lemérni. Ami meglepetést okozó színvonalat hoz, az három hónap múlva idejét múlttá válik. Korábbi fizikai tapasztalataink alapján azonban a gyorsulás vészharangokat is kongat. Mi lesz az egyre nagyobb sebesség vé­ge? Mert olyan még nem történt, aminek egyszer ne lett volna vége. Már a gyors megállás elképzelése is idegeket bénító. A rombolást okozó katasztrófára való puszta gondolás pánikot okoz. Gondolatainkat, képzeletünket csupán szabadjára engedjük, de nem akarunk vészmadarak lenni. Ha most figyelmünket a mostani mindennapok eseményeire irányítjuk, ugyancsak észre kell vennünk a rendkívüli idők szá­mos jelét. Lényegében nincs eltérés a megszokottól, hiszen vál­tozó korok mindig változó eseményeket hoztak. Nézzünk csak körül. Bizonyára másnak is feltűnt, hogy mos­tanában szinte kétnaponként lehettünk tanúi az ország- sőt vi­lágszerte egyre népszerűbb hullámvasútak emberéleteket fenye­gető üzemzavarainak. Ennek egyik oka kétségtelenül a szóra­koztató parkokban az utóbbi időkben megszaporodott és egyre merészebb vad csörtetés. De ezen felül is valami megmagyaráz­hatatlan összefüggés érzékelhető. Sokkal riasztóbb azonban az emberi viselkedés szélsőségek felé való eltolódása. Az iskolák­ban a tanulásra összegyűltek pisztolyokkal lövöldöznek egymás­ra. Sajnos, fokozatok is vannak. Az előbbinél például sokkal rémisztőbb, amikor szülők teszik el láb alól saját gyermekeiket. Ez is általánossá vált. Legutóbb itt, Kaliforniában egy ukrán származású apa öttagú családját irtotta ki. Anyák vízbe fojtják kicsinyeiket. Csecsemőket a tűző napon zárt autókban hagynak. Szinte hetente ismétlődő bűntények ezek. A televízió hírrovatának állandó eseményeiként eltűnt fiatal nőkről szóló beszámolók szerepelnek. Napokig kutatják az élőket, hetekig a holttesteket, majd előhúzzák őket valami vad hegyi út mellett a bozótból. Jelenleg egy nős washingtoni képviselőt faggat­nak, hogy mi történt a barátnőjével. Tagad. Szaglászó kutyákkal felszerelt rendőrcsoportok kutatják a parkokat és az erdőket. Mániákus, eltévelyedett alakok gyermekeket rontanak meg. Igaz, Los Angeles nagy város, sokfélé ember verődött itt össze, de mostanában megszaporodtak az ilyen hírek. Mi lehet ennek az oka? A rendőrség állandóan köröz fiatal mexikóiakat, akik sorozatban követnek el nemi erőszakosságot gyanútlan nők el­len. Nem elég a fajfenntartási ösztön kielégítése, még külön iz­galom is kell hozzá? Pedig ebben az országban az ilyen bűncse­lekményekre kimért börtön szinte ijesztően hosszú időre szól. Úgy látszik, az állatok is megbolondulnak. Egyébként békés kutyák gyermekeket marnak össze, sokszor halálra. Felnőtteket támadnak meg, vicsorogva. Az elmúlt hetekben több tenger­­melléki cápa-hír is került a televízió műsorába. A ragadozó hal által letépett kart varrták vissza a kisfiú testére. A minap szo­katlan filmriport számolt be arról, amikor több cápa elpusztult bálna testét marcangolta szét az óceánparton. David Bergen népszerű amerikai publicista. Rendszeresen ír az egyik ismert heti magazinba. Legutóbbi cikkében neki is fel­tűnt: "... Amerikában láthatatlan, titokzatos erők léptek műkö­désbe, amelyek könnyen felboríthatják a természet érzékeny egyensúlyát..." Az emberiség történetében mindig voltak vallá­sok, amelyek azt tanították, hogy az ember tulajdonképpen báb földönkívüli hatalmak kezében. William Bramley The Gods of Eden című könyvében nem csinál titkot belőle, hogy véleménye szerint egy másik dimenzióból irányítják a földi eseményeket. Befejezésképpen gyorsan hadd mondjak el egy igaz történe­tet. Családunk egyik tagja, fiatal hölgy, az egyik kórházban admi­nisztrátor. Ott történt, a szülészeti osztályon. Az egyik asszonynak ikrei születtek. A megejtett orvosi vizsgálat megállapította, hogy az egyik gyermek szívrendellenességet hozott magával. Nem jó-­­soltak neki hosszú életben maradást. Az orvosok úgy intézked­tek, hogy az ikreket külön inkubátorokban kell elhelyezni. Az ápolónővérek véleménye azonban az volt: erre a kis időre legye­nek együtt a testvérek. Két nap múlva egyik reggel az ikreket úgy találták, hogy az egészséges átölelve tartotta a másikat. A megej­tett orvosi vizsgálat kiderítette, hogy a betegnek talált szív szabály­szerűen ver. A rendellenesség egyik napról a másikra eltűnt... MESTER LÁSZLÓ T

Next

/
Thumbnails
Contents