Amerikai Magyar Hírlap, 1999 (11. évfolyam, 43. szám)

1999-11-12 / 43. szám

Detach here Please send________copies of János Vitéz /John the Valiant @ $20.00 per copy, plus $3.50 for S & H per copy in priority mail ________________________ Telephone:__________________________________ _________________________ Fax:________________________________________ Order Form Name: Address: _____Zip:___________________ Total Amount: S__________ ( ) Check, payable to “American Hungarian Foundation” ( ) Credit Card ( ) Visa ( ) Master ( ) AmEx ____________________________ Expiration Date:____________ Card Holder’s Name: _______________________________ Signature_______________________________ American Hungarian Foundation, 300 Somerset Street, P.O. Box 1084 New Brunswick, NJ 08903 -----Phone: (732) 846-5777 • Fax (732) 249-7033 John Ridland és felesége Meller Péterrel a pesti Petőfi szobornál, kezében a fordítás egyik példá­nyával. (1999. szept. 6) A bilingtutl edition 'íiamlateJ ima Englitb Ij JOHN RIDLAND llhuimírJ hj PET PR M FIXER With a forrwaré by GEORGE SZIRTES COMVI NA SÁNDOR PETŐFI JOHN THE VALIANT JÁNOS VITÉZ Nyolc éves vol­tam, amikor a János vitézt elő­ször láttam a Angol nyelven újjászületett a János vitéz Megjelent Petőfi költeményének kétnyelvű kiadása Professzor John Ridland és felesége, valamint Meller Péter a Széchenyi Könyvtárban egy megnyitó fogadáson (1999. szept. 7) ben, de annyi biztos, hogy a rendelkezésére állt időt jól ki­használta. A magyar irodalom és költé­szet alkotásait mérlegre tevő krónikások rendkívüli szépsége és értékei mellett sem voltak különösebben elragadtatva a képzelet területére elkalando­zott költő alkotásától. Babits Mihály Az európai irodalom történeté-ben Petőfit a tökéle­tes realizmus költőjeként he­lyezte el a Pantheonban, aki "csak a saját életét és környeze­tét énekelte, oly őszinteséggel és közvetlen egyszerűséggel, amilyenre még alig volt példa". Majd megjegyzi, hogy Petőfi "fantáziája csak egy nagy tündé­­ries népmesében kalandozik el". S ebben a megállapításban némi rosszallás is hangzik. Az idő közel félévszázados fesztá­­volságában Nemeskürty István veket illeti. Emiatt azután for­dítók is nehezen akadnak és ez csak növeli a megközelítés aka­dályait. Az amerikai kontinen­sen, Kanadában Watson Kirk­­connell volt talán az egyetlen, aki magyar költők verseit nem­csak lelkesedéssel, de helyesen és hozzáértéssel fordította an­golra. Szellemhű fordítás Bejczy Antal professzornak, a pasadenai Jet Propulsion Labo­ratory világhírű kutatójának rendkívüli élménye volt pár év­vel ezelőtt. Egyik amerikai kol­légája, tudva, hogy Bejczy An­tal magyar, átadott neki egy kéziratot, amely a Santa Barba­­ra-i (kaliforniai) állami egyetem egyik professzorának műve volt. Fordítás, ráadásul versfordítás idegen nyelvről. A szerző: Pe­tőfi Sándor. A mű címe: János debreceni Cso­konai Színház­ban. Ez termé­szetesen nem Petőfi költemé­nye volt, hanem daljáték, bár hűségesen követte az eredeti képsorozatot és a jeleneteket a versből vett idézetek vezették be. A színpadi produkcióban természetesen a muzsika domi­nált és Kacsóh Pongrác jelleg­zetesen eredeti és a fület dédel­gető magyar melódiái mind­örökre összeforrtak Kukorica Jancsi és Iluska szerelmi törté­netével. A tilinkószó például úgy rögződött bennem, mint születés előtt az anyaszív dob­banása. Később azt is megtud­tam, hogy az énekelt versek szövegét Heltai Jenő írta, aki méltó módon szövődött a szer­zői hármasba. Természetesen évekre volt szükség, míg Petőfinek ezt a nevezetes, de semmiesetre sem az elsők között emlegetett köl­teményét az őt megillető helyre tudtam tenni. Az alkotót, aki­nek családja a szomszédságból érkezett hozzánk, a magyar szellemiség sajátjává formálta és avatta. Petőfi őszinte ma­gyarságát soha, egy pillanatra sem lehetett kétségbe vonni. A homlokába csapzottan hulló hajával, a költő életének felál­dozásával tett bizonyságot amellett, hogy komolyan gon­dolta, amit verseiben papírra vetett. Költeményei első ízben 1844-ben jelentek meg nyomta­tásban, magyar népmese-motí­vumok felhasználásával ugyan­abban az évben álmodta meg és rögzítette az ő jellegzetes stílu­sával és rímjeivel a János vitézt. A költemény azonban csupán egy év múlva, 1845-ben került az ország nyilvánossága elé. Négy esztendő múlva Petőfi Sándor halott volt. A kegyetlen sors a termékeny éveket illető­en szűkmarkú volt vele szem­Bejczy professzor azonnal munkába kezdett. Kapcsolatba lépett az illetékes magyarorszá­gi szervekkel, tárgyalt a Corvi­na könyvkiadóval, igyekezett tá­mogatást szerezni a könyv ki­adásának költségeihez. Hogyan is szokták mondani? Amit na­gyon akar az ember, azt meg is valósítja. A magyar származású Meller Péter grafikus az illuszt­ris könyvhöz nívós illusztráció­kat készített és íme, 1999. őszé­re elkészült a szép kiállítású könyv és az árusítókhoz címzett szállítmányok készen álltak. A kötet budapesti bemutatása Időközben az is kiderült, hogy bár a János vitézt addig lega­lább másfél tucat idegen nyelv­re fordították le, ezek között nem szerepelt az angol és így a költemény John Ridland által elkészített fordításának mostani budapesti piacra kerülése való­ban hézagpótló esemény. Szeptember elején megtörtént a kötet bemutatása a magyar fővárosban és ez egy hétig tar­tott irodalmi eseménysorozatot indított el, amelyről részletes közvetítést adott a Petőfi és Kossuth Rádió, valamint a Du­na Televízió. Erre az alkalomra megérkezett Budapestre John Ridland professzor, fordító, akit Kodolányi Gyula (Kodolá­­nyi János testvérének a fia) és felesége, Illyés Gyula leánya láttak vendégül. Ott volt Meller Péter grafikus művész is, aki ugyancsak a Santa Barbara-i egyetemen adott elő, de most már nyugalomban van. ö a Tu­dományos Akadémia vendégfo­gadójában kapott elhelyezést. (folytatás a 7. oldalon) az egyéni ízlésüket követő tör­ténetírók módján a János Vi­tézt nem is mérlegeli. Mese és valóság Mindezek figyelembe vételé­vel is, a súlyos mondanivalójú Apostol mellett a népmese já­tékos elkalandozása hűségesen képviseli, vagy éppen tükrözi a magyar érzésvilágot. Vannak részei, amelyek szinte transz­cendentális régiókba visznek el. Gondoljunk csak arra a fejezet­re, amikor az óriás a magyar vándort a vállára veszi és úgy Iából át vele az Óperenciás ten­geren. Mi, az időközben a vi­lágban szétszóródott és részben emiatt is világot látott magya­rok új perspektívában látunk sok mindent. Az Óperenciás tengerből Csendes-óceán lesz és amikor az irdatlan víztömeg­ben feltűnik egy távoli sziget, ezt saját élményeinkkel kap­csoljuk össze. Mintha a legenda távoli hőse valamikor elvetődött volna a Hawaii-szigetekre és ide kapcsolódó élményeit szőt­te volna a mesébe: "Tündérországban csak híre sincs a télnek, Ott örökös tavasz pompájá­ban élnek..." A magyarokat könnyen érhet­né a vád, hogy elfogultak Pető­fivel szemben. Ezzel szemben nemzetközi irodalmi körökben általános a vélemény, hogy Pe­tőfi a világirodalom nagy költő­je. Az Encyclopaedia Britanni­­ca irodalmi méltatásában meg­említi, hogy ha nem lennének nyelvi korlátok, Petőfi Burns és Heine nevével együtt szerepel­ne a világirodalomban. Ilyen vonatkozásban sajnálatos, hogy a magyar nyelv külföldiek szá­mára nehezen megközelíthető, mert egyszerűen nincs rokona a filológia területén, legalább is ami a mai nyugat-európai nyel­vitéz. Ez már joggal keltette fel Bejczy professzor figyelmét. A fordító neve: John Ridland. Amikor Bejczy a kéziratot vé­gigolvasta, meglepte a szellem­­hűség, amellyel Petőfi költemé­nyét angolra átültette. A kéz­iratot később elolvasta Szirtes György is, aki a Corvina buda-John Ridland professzor a Já­nos Pincében, a fordítást ihlető egyik "János vitéz" falikép előtt pesti könyvkiadó Londonban élő magyar-angol lektora. A kézirat bevezetésében John Ridland idézte Guy Turbet-Delof francia műfordító véleményét, amely szerint Petőfinek ez a műve a világirodalomban is egyedülálló sajátosságú és határozottan ér­demes volt az angol nyelvre va­ló átültetésre. Ebben az egész ügyben az a legsajátosabb, hogy Ridland professzort senki sem kérte fel Petőfi költeményének lefordítására és még kevésbé ajánlott fel neki honoráriumot ézért a munkáért. A fordítás mégis megtörtént, pedig nem volt egyszerű. A kézirathoz fű­zött bevezetőben John Ridland elmondta, hogy a budapesti tu­dományegyetem irodalmárai a Santa Barbara-i egyetemen tett tanulmányi látogatásaik alkal­mával kitűnő felvilágosító ada­tokkal látták el a fordításra vál­lalkozott professzort. John Rid­land el akarta kerülni, hogy vállalkozása valamilyen hibán akadjon fenn és ezért hallani akarta a költemény muzsikáját, ahogy az magyar nyelven meg­szólalt. Ezért megszerezték a Törőcsik Mari színművésznővel készített hangfelvételt, amely tökéletesen kielégítette a fordí­tó igényét. Elismerő vélemények A kéziratot több amerikai iro­dalmár is elolvasta. William Jay Smith, Amerika koszorús költő­je, magyar versek fordítója így vélekedett: "Ridland remek munkát végzett, amikor angol nyelvre átültette az ebben a költeményben élő képzeletet, drámát és megható lírát, a ma­gam részéről csodáltam, hogy a rímek szövevényét megoldotta." X.J. Kennedy felnőttekhez és gyermekekhez szóló számos verskötetét adta ki. Ő így nyi­latkozott: "Nagyon valószínű, hogy ez a mű a következő szá­zadokig irányadó lesz az angol irodalomban." Mindezek után Bejczy pro­fesszor elhatározta, hogy szor­galmazni kell a fordítás két­nyelvű alakban való kiadását, hogy így bárki számára hozzá­férhető legyen. Az Amerikába évtizedekkel ezelőtt bevándo­rolt magyarok között nyilvánva­lóan többen vannak, akik ezt a kötetet szívesen itt született gyermekeik és unoká ik kezébe adnák, hogy ezen a módon is megismerjék őseik kultúráját. Számukra a felmenő ősök nyel­ve már elkopott és az ilyen ér­téket csakis nemes fordításban tudnák élvezni. Ezenkívül bizo­nyára ákadnak magyarok szép­számmal, akik amerikai, vagy más angol nyelvű barátaik ré­szére szívesen adnák ajándékba Petőfi János vitézét, ami a kö­rülmények között rendkívüli ér­téket képviselne. A kötet meg­jelenése nagy szolgálatot tenne olyan értelemben is, hogy meg­ismertetné a külföldieket a ma­gyar szellemiséggel, aminek napjainkban különös jelentősé­get ad, hogy az ország tagja lett a NATO-nak és küszöbön áll a magyarságnak az európai kö­zösségbe való integrálódása is. így üzletileg sem lenne elhanya­golható a kirakatokban való megpillantást követő vásárlások lehetősége. A János vitéz kétnyelvű kiadása az alábbi megrendelő szelvény kitöltésével és az adott címre, csekk vagy hitelkártya információ kíséretében történő beküldésével rendelhető meg. City:_ State: Card No.__ 6 november 12 .

Next

/
Thumbnails
Contents