Amerikai Magyar Hírlap, 1997 (9. évfolyam, 7-15. szám)
1997-04-18 / 15. szám
FERCSEY JÁNOS (New York) "Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk..." A sorsdöntő, novemberi romániai választások után az erdélyi magyarság bizakodva néz a jövőbe. Emil Constantinescu történelmi fordulatot jelentő választási győzelme után a kormánykoalícióban partnerré vált az RMDSZ - a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Victor Ciorbea román miniszterelnök március közepén Budapestre repült, ez volt az első külföldi látogatása. Király Károly március 15-én Buenos Airesben mondott beszédet az erdélyi magyarság helyzetéről. Március végén az MDF - Magyar Demokrata Fórum - küldöttségét Lezsák Sándor vezette Bukarestbe, ahol Constantinescu román államfő fogadta őket. Április 13-án a New York-i Magyar Házban Markó Béla, az RMDSZ elnöke tartott előadást "A romániai magyarság új esélyei" címmel. Szerencsés döntés volt-e belépni a kormánykoalícióba? Milyen mértékben javul az erdélyi magyarság helyzete: Románia be szeretne kapcsolódni az európai integrációba, méghozzá az első hullámban, kedvező ez magyar szempontból? Ilyen kérdésekre felelt Markó Béla, akit a Magyar Házban Hámos László, a Magyar Emberi Jogok Alapítványának agilis elnöke üdvözölt. Markó Béla Háromszék-megyében, Kézdivásárhelyen született és ismert költő volt a magyarság körében. Versesköteteit cenzúrázták -12 könyvet írt -, folyóiratok főszerkesztője volt, amikor az erdélyi magyarok létrehozták az RMDSZ-t, Markó Bélát választották meg elnöknek. Rendkívüli jelentősége volt a magyar politikai szervezet megalapításának, "az erdélyi magyarok megértették, hogy csak egységes erő felmutatásával tudunk hatni és ez az erő nem forgácsolódott szét. 1996- ban több magyar szavazott az RMDSZ^re, mint 1992-ben, így tudtunk behozni a Parlamentbe 25 képviselőt és 11 szenátort. "Több mint 800.000 szavazott azRMDSZr-re. Amikor magyar elnökjelöltet indítottak, sokan azt mondták, ennek nincs értelme, úgysem nyerhet." Igen, de így nem oszlottak meg a magyar szavazatok több jelölt közt. Markó Béla családjának története éppen olyan, mint sok más erdélyi család sorsa. Az 1920-as években öt testvér közül négy elment külföldre, de "akik Erdélyben maradtak, azoknak a sorsa újból talpraállások sorozata volt" - mondta Markó Béla. "1989 decemberében reménykedtünk, de hamar kiderült, hogy csak illúzió volt. Következett a marosvásárhelyi március... Meddőnek látszott a küzdelem, de erősebb volt a szolidaritás és a hit. Azóta is voltak vitáink, de megmaradtunk egységben." Azoknak, akiknek kétségei vannak afelől, hogy helyes volte bekapcsolódni a romániai kormánykoalícióba, így felelt Markó Béla: "Történelmi vétek lett volna nem kihasználni ezt a lehetőséget. Trianon óta nem volt hasonló helyzet. Voltak ugyan magyarok, akik személy szerint kerültek kormánykörökbe, de most az egész romániai magyarság képviseletében vállaltunk tisztséget a kormányban. Két miniszteri tárcát szereztünk, két államtitkárunk van, két prefektusunk - Hargitán és Szatmárban -, ezenkívül nyolc alprefektusunk és egy kilencedik Bukarestben." "Kormányzati felelősséget vállaltunk" folytatta Markó Béla, -" és Kolozsváron újra megnyitják a magyar konzulátust. Cseresnyés Pál kiszabadult. A gazdasági kapcsolatok Magyarország és Románia közt javultak. A kisebbségi miniszter Tokaji György; ide tartozik minden romániai kisebbség ügye. Eddig ilyen "kisebbségi hivatal" nem volt, most alakítják ki. Önálló magyar egyetem létesítésével kapcsolatban a törvényt meg kell változtatni és ez csak partnereink segítségével lehetséges. Ugyanígy, csak egy új törvénynyel lehet rendezni az államosított egyházi iskolák és ingatlanok ügyét." A romániai gazdasági helyzet nyomasztó. Ceausescu kifizette a külföldi adósságokat, de az ország sötét nyomorba süllyedt. Most, elkésve akarja a kormány "sokkterápiával" rendezni a gazdasági problémákat. A privatizáció nem történt meg, fel kell számolni a nagyipari monstrumokat - és ez munkanélküliséget és szociális feszültséget okoz. A helyzet nem rózsaszínű, lényegében csak most kezdődött meg a rendszerváltás - naponta folytatódnak a viták, vannak ellentétek, de koalíciós partnereinkkel fokozatosan keressük a megoldást és kölcsönösen igyekszünk leküzdeni a nacionalista előítéleteket - magyarázta Markó Béla. - Koalíciós partnereinkkel kapcsolatban voltunk már a Demokratikus Koalíció idején. Constantinescu a szavazatok 52 százalékával kormányt tudott volna alakítani nélkülünk is, de a mi segítségünkkel az arány 60 százalék fölé emelkedett, így lett "stabil" a kormány. Meg kell jegyezni, hogy Romániában a parlamenti szabályok szerint nincs szükség kétharmados szavazattöbbségre. Markó Béla kiemelte, hogy a romániai magyarság 1989-90- ben döntött érdekeinek védelméről, akkor ismerte fel, hogy csakis egységbe tömörülve képes befolyásolni sorsa alakulását. Az akkori döntés volt a mai lehetőségek alapja. Higgadt és céltudatos ember benyomását keltette Markó Béla, aki önmagát "pragmatikus politikusnak" tartja - és ez az álláspontja az "autonómia" kérdésében is. Adja Isten, hogy ereje legyen a további küzdelmekhez. Egy másik kiváló erdélyi magyar Argentínában beszélt a romániai helyzetről: Király Károly március 15-én beszédet mondott Buenos Airesben. Czanyó Adorján kollégánktól - aki hősi küzdelemmel tartja fenn a Délamerikai Magyar Hírlapot, Délamerika egyetlen nyom itott magyar újságját - megkaptuk a beszéd és Király Kán .y egyik tanulmányának szövegét. Király Károly nevét akkor ismerte meg a világ, amikor - Ceausescu őrjöngő diktatúrája alatt, a székely falurombolás tervezése idején - fel mert állni és azt mondta: "Nem!" Akkor már fejszékkel kereste a Securitate- és csak az mentette meg, hogy svéd újságírók felkeresték kis erdei tanyáján és írtak erről a bátor emberről; a cikkeket átvette több hírszolgálati iroda és sok újság, a világ minden táján. Ez a nemzetközi hírnév mentette meg akkor Király Károlyt a haláltól. A román soviniszták azóta sem bocsátották meg neki bátorságát, a marosvásárhelyi pogrom idején is fejszével keresték - és csak az mentette meg, hogy éppen akkor Bukarestben volt. Buenos Aires-i beszédében Király Károly idézte Marko Bélát, aki "találóan azt mondta, hogy a szabadságért való küzdelem olyan, mint az élet; állandóan harcolni kell érte, akár a kivívásért, akár a megőrzéséért." A Hungária Klubban is beszédet mondott Király Károly; ennek szövegét a nagyváradi "Erdélyi Napló" közölte február 25-én. Ebben a beszédben Király Károly hangsúlyozta, hogy "a román diplomácia az elmúlt száz év alatt nem kis sikerrel "rázta át" partnereit. "Véleménye szerint az "autonómiával" kapcsolatban "az RMDSZ vezetői nem őszintén, nem bátran és nem félelem nélkül képviselik a szövetség programmjába foglalt autonómia gondolatát. Az RMDSZ vezetői nem mernek kiállni az autonómia-koncepció mellett. Ha ezt nyíltan elismernék, elveszítenék az erdélyi magyarság bizalmát." "Az autonómia fontosabb, semhogy a napi politika oltárán szabadna feláldozni" - mondta Király Károly. - "A kollektív jogokat legalább de facto el kell ismertetni." Király Károly véleménye szerint "az RMDSZ kormányba kerülése a Románia és Magyarország közt megkötött alapszerződés következménye - és nem érdeme. A szerződés másik következménye: megszűnt a román nacionalizmus vesszőparipája. Az alapszerződés pontot tett erre a kérdésre. A pont azt jelenti, hogy Magyarország egyszer és mindenkorra lemond bármiféle területi követelésről... A magyarországi politikai elit cserben hagyta az utódállamokba kényszerített nemzettestet." "Eddig a tudatokban élhetett a remény, hogy természetes igazságérzettel ellentétes trianoni csonkításért lesz majd valamikor igazságtétel. Senki nem gondolt arra, hogy Erdélyt vagy a Felvidéket teljes egészében visszacsatolják. De legalább azokról a területekről, ahol a magyarság többségben él, beszélni kell. Az alapszerződés megkötése még a remény lehetőségét is elsöpörte." De mégis: van remény. "Én azt mondom, teremtsünk önmagunknak esélyt - minden nép önrendelkezési joga - elvben - szent és sérthetetlen. Nekünk ez nem adatott meg. A románok ezzel a joggal éltek 1918- ban... Eljön még az idő. amikor az erdélyi magyarság is élhet önrendelkezési jogával." A bátor erdélyi patrióta így elmélkedik: "Elsősorban rajtunk, erdélyieken, magyarokon és nem magyarokon múlik, hogy mi lesz közös Erdélyünk sorsa? Önálló egységként, de Románk keretében létezik majd (ha Bukarest hajlandó elismerni . ) vagy önálli' egységként, "csak úgy?" Hangsúlyozta Király Károly, hogy az önrendelkezést csakis békés eszközökkel kell kivívni, szabotázs, terror nem a magyarság lelkületére méretezett tulajdonság. "Bátorság kellene a dologhoz, nem kell annyira félni a szeparitizmus gondolatától..." Március végén Lezsák Sándor vezetésével az MDF küldöttségét fogadta Constantinescu elnök. Lezsák Sándor kijelentette, hogy minden nemzetközi fórumon szorgalmazza Magyarország és Románia egyidejű csatlakozását a NATO-hoz. A román államfő ezután interjút adott az "Új Magyarország" tudósítóinak és a kérdésre: Lesz magyar egyetem Romániában? - így felelt: "Határozottan igen. A parlament által módosítandó tanügyi törvény garantálni fogja a magyar nyelven történő oktatást minden szinten. Lehetőség lesz magyar egyetem létrehozására. Úgy vélem azonban, hogy nem kellene összekötni egyes magyar nyelvű állami egyetemek kérdését és a Babes-Bolyai Egyetem helyzetét. A román alkotmány szerint garantált az egyetemi autonómia. Az lenne helyes, ha az együttműködést és nem a széthúzást helyeznénk előtérbe. A kolozsvári egyetem szenátusa most dolgozik azon, hogy kiterjessze a magyar tagozatot. Ez az önálló magyar tagozat már idén ősszel megindul." Látszólag éles ellentétek vannak Markó Béla és Király Károly nyilatkozatai közt. De tudnunk kell, hogy másképpen nyilatkozik egy kormányon belül működő politikus, mint egy politikán felülálló személyiség. Az RMDSZ "belülről" próbálja elérni a legtöbbet, - és nem kedvezőtlen, hogy Király Károly, sok erdélyi magyar véleményét kifejezve, nagyobb eredményeket kíván. A következő három-négy év döntő jelentőségű lesz az erdélyi magyarság érdekében. Az új román kormány megértette, hogy csak az európai integráció vezethet az ország felemelkedéséhez; ehhez pedig szüksége van magyar segítségre. Szakértőjük integrációs kérdésekben miniszterük, Alexandru loan Herlea, a francia nyelv professzora, aki két évtizedig emigrációban élt. Szeretnének bekerülni a NATO-ba és az Európai Unióba, mégpedig az "első hullámban" - Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Magyarország mellett - de jelenleg messze lemaradtak ettől a három "jelölttől”. A diplomáciában, mint a sportokban, fontos az "összjáték". Szükség van Markó Bélákra és Király Károlyokra, és a budapesti kormány is segíthet, Románia integrációs terveivel kapcsolatban, az erdélyi magyarság helyzetén. Céltudatos diplomáciára van szükség ahhoz, hogy az erdélyi magyarság európai légkörben, félelem nélkül éljen, megőrizve anyanyelvét és történelmi értékeit. A BNAI ZION MAGYAR KLUBJA szeretettel meghívja Önt és barátait, Töltsön egy délutánt két világnagysággal című társas összejövetelre. MŰSOR: POLGÁR ZSUZSA sakkvilágbajnoknővel életéröl és most megjelent könyvéről beszélget dr. Hámori Péter New York-i és európai turnéja előtt fellép FUCHS GÁBOR világhírű zongoraművész Büfé * Zene * Tánc * Kártyaterem Időpont: 1997. május 25., vasárnap du. 2 óra Helyszín: Bnai Zion Ház (136 E. 39th St., Manhattan) Hozzájárulás személyenként $15.A bevétel a Bnai Zion visszamaradt gyermekek izraeli otthonának javára szolgál. Helyfoglalás: (212) 725-1211 Megjelent Szőnyi Miklós Hunyadi János regényes életrajzát ecsetelő FEKETE SZIVÁRVÁNY c. munkája, mely — Harsányi Zsolt életregényeihez hasonlóan — részleteiben az olvasó elé tárja a nagy hadvezér élete munkásságát s átfogó képet nyújt a XV. század első felének Közép- és Délkelet Európájáról. Az 5.5" x 8" (14 cm x 20 cm) méretű, 295 oldal terjedelmű puhakötéses mű vételára postaköltséggel együtt US $ 10.— Megrendelhető — a vételár befizetése mellett — az alábbi címen : A. John Peterdi, 4 Beau Street, Norwalk, CT 06850-2437, USA Dr. WILLIAM LINDEN, O.D.P.C. I j llfldl SZEM VIZSGÁLAT OptOmetry. J-J ONE-HOUR SERVICE in most cases MEDI-CAL * MEDICARE * VISION PLANS-t elfogadunk! Beszélünk magyarul. NYITVATARTÁS: hétfőtől péntekig 9 a.m. - 8 p.m. Szombaton 8 a.m. -6 p.m. Vasárnap 10 a.m. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena, CA 91101 Tel. 1-800-50LINDEN 1-800-505-4633 ’■■■■■■ i4 amerikai mm H?gyaFltFlaP H
