Amerikai Magyar Hírlap, 1995 (7. évfolyam, 1-43. szám)

1995-05-05 / 18. szám

FÖLDES TAMÁS HOLLYWOODI HISTÓRIÁI Frank-Ferenc és az Oscar-díj Ilyen a megva­lósult "amerikai álom"... Két magyar menekült 1957- ben Jugoszláviá­ban látta meg egymást először. Franciaország­ban házasodtak össze, ahol 1959-ben (még fölöttébb nagy szegénységben) megszületett fi­uk, Ferenc. Három hónappal később áttelepültek Amerikába, s a most harminchat esztendős fiatalember - akivel a hollywoo­di hegyekben lévő, háromne­gyedmillió dollárt érő házában beszélgetek - az Oscar-díj idei várományosa volt. Frank Darabont első, önmaga írta és rendezte filmjével, a The Shawshank Re­­demption-na\ akkora sikert ara­tott, hogy menten hét akadémiai díjra javasolták. Ő maga a leg­jobb forgatókönyv-adaptációért számíthatott a rangos kitünte­tésre, de alkotását jelölték az év legjobb filmjének díjára is. Mint ismeretes, végül a Forrest Gump "tarolt". De, idézve Pierre de Coubertin báró szavait: az olimpián nem a győzelem a fon­tos, hanem a részvétel. S ha az Oscar-díj a filmesek olimpiája, Darabont számára már az is di­csőség, hogy számításba vették. Mi több: Amerikában a külön­böző művészeti ágak szakmai szervezetei ugyancsak díjakat osztanak, s Frank Darabont március 18-án átvehette a forga­tókönyvírók szervezetének díját. A házigazda beszélgetésünk kedvéért azt a fekete sportmele­gítőt öltötte magára, amelyen "Magyarország" felirat és a ma­gyar címer díszeleg.- Milyen nyelven beszéljünk? - tudakolom.- Kérdezzen magyarul, én vi­szont angolul válaszolok. Nekem már úgy könnyebb... Amíg gye­rek voltam, otthon többnyire magyarul beszéltünk, de amikor iskolás leltem, általában az an­golt használtuk.- Hogyan szólítsam, Franknek, vagy Ferinek?- Ferinek... Ferenc vagyok.-Járt Magyarországon?- Yes, tizenötéves koromban - feleli, egyezségünk ellenére ma­gyarul. - A grandparents... hogy is mondják? A nagyszülők Keszthelyen éltek. Voltam hát a Balatonnál, meg Budapesten. Megint oda kellene utaznom, azért is, hogy gyakoroljam a ma­gyar nyelvet.-Olvas magyarul?- Olvastam, sokat. Arany János ma is a kedvenc költőm.- Minek érzi magát: franciának, amerikainak, vagy magyarnak?- Franciának semmiképp sem, hiszen csak megszülettem Mon­­tebeliardban, a svájci határ köze­lében. Amerikai vagyok, bébiko­rom óta itt nevelkedtem. De büszke vagyok a magyar szárma­zásomra is. (Az amerikai magyaroknál gyakori, hogy keverik az angol és a magyar szavakat. Darabont Ferenc kerek mondatokat for­mál magyarul, anélkül, hogy nyelvtani hibát vétene... aztán a következő gondolatát angolul fejti ki. Hadd tegyem hozzá: igen választékos angolsággal!)- Mikor határozta el, hogy fil­mes lesz?- Azt hiszem, ötéves korom­ban, amikor Bandi bátyám elő­ször vitt moziba. Csodálatos él­mény volt.- Melyik rangos egyetemen ta­nulta a forgatókönyvírás fortélya­it?- Nem jártam egyetemre. Az iskolát mindig is untam. S úgy éreztem, az egyetem nem segít hozzá céljaim megvalósításához. Ha valaki iskolába jár, nem biz­tos, hogy tanul is. Én viszont szeretek tanulni, s amit tudok, azt a gyakorlatban, a filmgyá­rakban, meg az olvasmányaim­ból sajátítottam el. A forgató­könyvírásnak, meg a filmrende­zésnek épp az az előnye, hogy nem kérnek diplomát. Az a fon­tos, mit tudsz. Az számít, hogy a száz-százhúsz oldalas írást időre szállítsd le, s az nagyon jó le­gyen. Frank Darabont, a sikeres filmí­ró és rendező otthonában- Vagyis bárki besétálhat a film­stúdiókba, ha van egy jó ötlete, kapcsolatok se kellenek?- A kapcsolat nem árt. De mi­nél több jó írást tettél le az asz­talra, annál több jó kapcsolatod van. Nekem kezdetben semmi kapcsolatom nem volt, s bizony időbe telt, amíg érvényesülni tudtam.- Telefonon beszéltem az Arizo­nában élő édesanyjával is. Gondo­lom, nem titok, amit elmondott: a kezdeti évek kevés pénzt hoz­tak, küzdelmesek voltak... Ho­­gyan indult a filmes pályafutás?- Fizikai munkával. Díszletter­vezők mellett dolgoztam, ha kel­lett, közreműködtem a díszleté­pítésnél, beszereztem a bútoro­kat, berendező voltam. Hat hónapig végeztem ezt a munkát, s ha összegyűlt annyi pénz, ameny­­nyiből a legszűkebb kiadásaimat fedezhettem, csak írással foglal­koztam. Amikor a pénzem elfo­gyott, visszamentem díszletezni.-Miket írt?- Csak forgatókönyveket. Kez­dettől filmíró szerettem volna lenni.- Hány forgatókönyvet írt?- Rengeteget... az íróasztalfió­komnak. De éreztem, hogy az írásból, és a saját hibáimból is tanulok. S amikor úgy találtam, a könyv alkalmas arra, hogy megfilmesítsék, jelentkeztem. Hat éven át voltam berendező, s 1986 óta már az írásból élek. (Kezdetben a forgatókönyvek - köztük a Nightmare on Elm Street harmadik részének, a Fly második részének - társszerzője volt. ő írta a nagysikerű Young Indiana Jones televíziós sorozat nyolc epizódját, dolgozott a HBO-nak, majd ugyancsak társszerzője volt a Kenneth Bra­nagh rendezte Frankensteinnek. S hogy a filmkészítés mestersé­gét még alaposabban megismer­je, a Pokoli éjszaka című rém­történet rendezőjének asszisz­tense lett. "Nem volt jó film", mondja... Azt követően több produkció segédrendezője volt.)-Minek köszönhető, hogy az el­ső önálló forgatókönyvéből ké­szülő filmnek egyszersmind ren­dezője is?- Nem megrendelésre készítet­tem el Stephen King regényéből a forgatókönyvet, hanem ön­szántamból. Ot évig érleltem, aztán nyolc hét alatt megírtam. Ha előbb kötök szerződést, és előleget veszek fel, a filmgyár lényegében azt tesz a könyvvel, amit akar. Engem már kifize­tett... a továbbiakba nincs bele­szólásom. Akár süllyesztőbe is tehetik. Mindezt korábbi, kese­rű tapasztalataim alapján mon­dom. így viszont más helyzetből tárgyaltam: kész könyvvel men­tem. Én kértem, hogy magam rendezhessem meg a filmet, s azok, akik a pénzt adják, hoz­zájárultak.-Merész vállalkozás volt...- Valóban? Miért? Kockázat nélkül nincs siker. S én tudtam, hogy mit akarok mondani a filmmel.- Hogyan fogadták a kezdő ren­dezőt az olyan kiváló színészek, mint Morgan Freeman, Tim Robbins, meg a többiek?- Nem volt problémám. Profi művészek, s látták-érezték, hogy a legjobbat akarom mind nekik, mind magamnak. Készségesen együttműködtek velem.-Amerikában a jövedelem: ta­bu. Egy Los Angeles-i lap mégis megszellőztette, hogy Frank Da­rabont hétszázötvenezer dollárt kapott e filmjéért. Megírhatom, hogy ebből mennyi jutott a forga­tókönyvírónak, és mennyi a ren­dezőnek?- íróként kaptam a nagyobbik hányadot, hiszen mint rendező, kezdőnek számítok. Legköze­lebb már alighanem többet kér­hetek...- A The Shawshank Redemp­tion művészi értékét a hét Oscar­­jelölés minősíti, Woody Allen filmje kapott ugyanennyit. Hadd jegyezzem meg mégis, mintha a börtönben játszódó legtöbb film­hez hasonlóan ez a történet is azt sugallná: a fegyencek zöme alap­jában véve rendes fickó, a börtö­­itőrök viszont szívtelen szadis­ták...- Nem a börtönviszonyokról akartam beszélni, hanem az em­beri kapcsolatokról, a barátság­ról és a szabadságvágyról. S ar­ról, hogy bátorság kell, ha valaki változtatni akar a sorsán. Min­den sikerhez elszántságra van szükség. A film elsődleges mon­danivalója: az ember legyen úr­rá a félelmein, a gyávaság ne kösse gúzsba, ha új életet akar kezdeni!- A film egyik legrokonszenve­sebb figurája, a kiváló Morgan Freeman által alakított fegyenc fiatal korában gyilkolt. Évtizedek múltán kiszabadul... A történet azt sejteti, hogy rendes ember lesz. De tudjuk, sok gyilkos sza­badlábra kerülése után újabb éle­teket olt ki. Magyarországon mind többen a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazzák. Kaliforniában van halálbünte­tés, az USA néhány államában nincs. Ön a halálbüntetés el­lenzői közé tartozik?- Válasszuk külön a mozit a való élettől! Én határozottan a halálbüntetés mellett vagyok. Az a kegyetlen bűnöző, aki hideg­vérrel oltja ki mások életét, a társadalom rákos daganata. S a rákot, az egészséges társadalom érdekében ki kell operálni! Ugyanakkor különbséget teszek gyilkos és gyilkos között. Aki hirtelen felindulásból öl, nem feltétlenül született bűnöző.-A Shawshank Redemption-t májustól, A remény rabjai cím­mel Magyarországon is bemu­tatják. Aligha kétséges: ott is si­kere lesz. S hogyan tovább itt, Hollywoodban, kedves Ferenc?- A napjaim órákra be vannak táblázva. Már a következő fel­adat foglalkoztat... HALLÓ-HALLÓ FIGYELEM! ÚJ SZÁLLÍTMÁNY ÉRKEZETT A FINOM GUNDEL BOROKBÓL! Egri Bikavér, Egri Merlot, Egri Cabernet Sauvignon, Tokaji Furmint és Debrői Hárslevelű. * * * Ezek a borok kaphatók a következő helyeken: Alpine Market, Torrance Ernie’s Delicatessen, Inglewood Ron’s Market, Hollywood Otto’s Delicatessen, Burbank Csárdás Étterem, Los Angeles Hortobágy Étterem, Studio City Magyar Ház, Los Angeles Gulyás Étterem, Burbank * Újpest Sports Lounge, Van Nuys Dél-Californiai Amerikai-Magyar Club, Inc. 992 San Bernardino Ave., Rialto, CA Tel: (909)820-9273 Anyák Napi Bál 1995 Május 7-én _ déli 12 órától Belépő ebéddel: $12.00 ♦ Gyermekjegy ebéddel: $3.50 Csak belépő: $6.00 3pA legfiatalabb és legidősebb Édesanyát megajándékozzuk!1 A hangulatos szórakoztató és tánczenét BODROGI GYULA szolgáltatja, énekel: SEMEGI JÁNOS Mindenkit szeretettel várunk, tagjainkat, barátainkat, valamint minden pártolónkat a Clubunk helyiségeiben. x------------------------------­A kitűnő ebédről CSERNIERZSIRE gondoskodik Ha a megszokott helyére igényt tart, helyfoglalás feltétlenül szükséges az alábbi telefonszámok egyikén: £$> (818) 350-3067 * (818) 919-4908 * (909) 888-5073 HALVACSORA A CSÁRDÁSBAN MÁJUSTÓL minden csütörtökön Készíti: Donkó Árpád a CSÁRDÁS szakácsmestere KÜLÖNLEGES HALÉTELEK: Paksi halászlé * Hal-erőleves * Rácponty * Dorozsmai Molnárponty * Dunai Vegyes Halpörkölt Túrós Csuszával * Ponty Rudacskák Orly Módra * Harcsa Fiié Rákkal Töltve Túrós Csusza * Vargabéles CSARDAS HUNGARIAN RESTAURANT 5820 Melrose Ave., Los Angeles, CA 90004 (213) 962-6434 AMERIKAI I lifagyar Hírlap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents