Amerikai Magyar Hírlap, 1995 (7. évfolyam, 1-43. szám)
1995-01-20 / 3. szám
FERCSEY JÁNOS (New York) Ötven év után - új Jalta előtt? Ma Grozni, holnap Kiev és aztán talán Varsó, gondolta Andrzej Ole- Ichowski, a lengyel külügyminiszter, aki Lech Walesával együtt próbálta meggyőzni a nyugati hatalmakat, hogy minél előbb kapcsolják be Lengyelországot és a "visegrádi" országokat az Európai Unióba és a NATO-ba. Ha ez nem történik meg, Lengyelország vákuumba kerülhet Nyugat és egy neo-imperialista Oroszország közt. Waldemar Pawlak miniszterelnök és a régi lengyel kommunisták, akik inkább Nyugat és Oroszország közti "hinta-politikával" próbálkoznak, lemondásra kényszerítették Olechowskit. A csecsenföldi rombolás után nem csoda, hogy Közép-Európa népei idegesek. A Jelcin-Kozirev-doktrina szerint Oroszországnak joga van katonailag is "rendet teremteni" a "near abroad" - közeli külföldön. Ez a "near abroad" Grúziát jelenti, a balti államokat, esetleg Ukrajnát vagy a megszűnt Varsói Szerződés országait? Mindenesetre idegesítő, hogy a csecsének ellen irtóháborút indított Jelcin és az orosz hadsereg s ugyanakkor Boszniában az ENSZ békefenntartói közé tartoznak orosz csapatok. Nem sok hiányzik már ahhoz, hogy a szerbeken keresztül az oroszok elérjék az Adriát, ami nem sikerült Sztálinnak és Brezsenyvenk se. Vaclav Havel hívta fel a figyelmet arra - már másfél évvel ezelőtt - hogy Nyugat habozásának eredménye egy második Jalta lehet. Ez ma méginkább aktuális, hiszen pontosan ötven évvel ezelőtt, 1945. február 5-én kezdődött a Jaltai Konferencia, amelynek következtében Közép- Európa a szovjet érdekszférába tartozott. Persze, másképpen alakul Közép-Európa sorsa, ha a szovjet kormány betartotta volna a jaltai megállapodásokat; például, hogy mindegyik országban szabad választásokat kell rendezni és azoknak eredményét respektálni kell. 1945 őszén Magyarországon került sor választásokra, ahol minden moszkovita csalás és a szovjet hadsereg megfélemlítő hatása ellenére a kommunisták döntő vereséget szenvedtek, a Kisgazdapárt 56 százalékos abszolút többséget szerzett és a választók 83 százaléka a kommunisták ellen szavazott. Sztálin akkor őrjöngött és ez a vereség majdnem Rákosi fejébe került, ami nem lett volna nagy kár... Amerika legjobb politikai stratégái - köztük Henry Kissinger és Zbigniew Brzezinski, volt nemzetbiztonsági szakértők - sürgetik a közép-európai országok bekapcsolását a NATO-ba. Ugyanakkor más politikai szakértők ezt hevesen ellenzik; érdekes, hogy ebben egyforma a véleménye ultra-liberálisoknak és ultra-konzervatívoknak, mint például az ismert kommentátor, Patrick Buchanan, aki kijelentette: Amerika nem hajlandó védelmet adni Nyugat-Európán túl, az Odera folyón túl élő népeknek. Buchanan a dinoszaurusz-izolacionisták közé tartozik, aki a Szovjetunió összeomlása előtt elismerte a középeurópaiak hősi küzdelmét a szabadságért, de nem érti meg, hogy ezek az országok, ezek a népek a történelmi Európa szerves részei. Clinton elnök oroszbarát szakértője - egyetemi évei alatt szobatársa - Strobe Talbot tanácsára ajánlották a nem-sokat-mondó "Partnership for Peace"-t. Ennek keretében tartottak is már néhány kisebb hadgyakorlatot, német területen kívül lengyel, cseh, holland és dán csapatokkal. "NATO: terjeszkedik, vagy meghal?" - kérdezte Brzezinski, aki Carter elnök biztonsági szakértője volt. Brzezinski lengyel származású és a "visegrádiak" NATO-tagságát tanácsolja, ha nem is azonnal; szerinte nincs alapja annak, hogy "egy új Jalta" készül, vagy orosz katonai fenyegetés várható. Emlékeztet arra, hogy az oroszok megpróbálták megakadályozni Németország egyesítése után a keletnémetek bevonását a NATO-ba, de ezt nem tudták elérni. "Az előrelátható jövőn belül csak négy országról lehet szó, Lengyelországról, a Cseh Köztársaságról, Szlovákiáról és Magyarországról" - írja egy tanulmányában a Foreign Affairs című folyóiratban, de később megjegyzi, hogy "a négy közép-európai ország közül először Lengyelország és a Cseh Köztársaság kerülhetne a NATO-ba, míg "Szlovákiára belső ügyek miatt később kerülne sor és ez esetleg földrajzi okoknál fogva kissé komplikálhatná Magyarország felvételét, hacsak a NATO nem lenne hajlandó földrajzi ’bakugrásra’". Charles William Maynes, a "Foreign Policy" című liberális folyóirat szerkesztője erre kioktatja Brzezinskit, hogy meg kell értenie: ha katonai felszerelést orosz terület közelében helyeznek el és esetleg a NATO egyszer majd elérhetne az orosz határig, bármely moszkvai kormány önvédelemmel felelhetne erre a potenciális fenyegetésre. Mr. Maynes tehát inkább azt ajánlja a közép-európaiaknak, hogy lépjenek be az Európai Unióba, miközben ahelyett, hogy a NATO létszámát növelnék, Nyugatnak ki kellene dolgozni egy "kontinentális biztonsági rendszert", azért, hogy "biztosítsák és megfékezzék mind Németországot, mind Oroszországot, a két hatalmat, amely hegemóniára törhet a kontinensen". Szerinte a NATO-t azért kell fenntartani, hogy Németország ne legyen atomhatalom és attól tart, hogy a NATO meghalhat, ha terjeszkedik, mert "ez szükségtelen biztonsági válságot okozna Európában". Viszont hangsúlyozza, hogy Oroszország Európa része, de azt nem említi, hogy ma is nukleáris hatalom. De hallgassuk meg Henry Kissingert. "Ha a ’visegrádiak’ bekapcsolását a NATO-ba nem fogadják el, Németország és Oroszország közt vákuum keletkezik, ami magát a NATO-t fenyegeti. Mi történne, ha maga Oroszország beléphetne a NATO-ba? Akkor a NATO nem lenne többé védelmi szövetség, hanem olyanforma kollektív biztonsági rendszer, mint az Egyesült Nemzetek." Kissinger, Brzezinskihez hasonlóan azt ajánlja, hogy a NATO fogadja be a "visgerádiakat" és ne törődjön orosz "vétóval". De ugyanakkor ajánljon egy biztonsági szerződést a NATO és Oroszország közt. Kissinger figyelmezteti a NATO-t: ha nem terjeszkedik a közeljövőben, az oroszok ellenkezése erősödhet, s az eredmény egy vákuum lehet, ami már annyi konfliktus melegágya volt. Amikor az utolsó szovjet katonai egységek elhagyták Magyarországot, egy szovjet tábornok azt mondta: "Viszontlátásra, visszajövünk majd, mint turisták". Reméljük, lehetetlen, hogy bármikor visszajöjjenek, mint "rendfenntartók". De mivel felrémlik "egy új Jalta" víziója, emlékezzünk a Jaltai Konferenciára. Sztálin nem volt hajlandó elmenni valahová a Földközi-tenger partjára, a Krími félszigetet ajánlotta. Roosevelt és Churchill Málta szigetén találkoztak. "Máltától Jaltáig!" - írta Churchill. Előzőleg, 1945. január 8-án Churchill így írt Rooseveltnek: "Mennyi ideig maradunk Jaltában? Lehetséges, hogy ez egy végzetes konferencia lehet, abban a" percben, amikor a Nagy Szövetségesek véleménye annyira eltérő és a háború árnyai sötétednek. Most azt gondolom, hogy ennek a háborúnak a vége éppen olyan csalódás lesz, mint az utolsó volt." Ugyancsak már a Jaltai Konferencia előtt Sztálin azt kérdezte, hogyan darabolják fel Németországot? Teheránban Roosevelt azt ajánlotta, hogy Németországot osszák öt részre. Churchill csak ketté akarta vágni, Poroszországra és Ausztria-Bajorországra s a Ruhr-vidéket és Westfáliát nemzetközi ellenőrzés alá kívánta helyezni. Egy "Dunai Konföderációra" is gon-' dőlt Churchill. Roosevelt arról beszélt, hogy az amerikai közvélemény támo-' gatja egy Világ Organizáció alapítását a béke érdekében. De legtöbbet Lengyelországról vitatkoztak Jaltában: a Jaltai Konferenciának nyolc plenáris ülése volt, és egy kivételével valamennyin, hét teljes ülésen Lengyelországról tárgyaltak. Most megint a lengyel kérdés áll a vita középpontjában. Lengyelországot, amiért kitört a második világháború, nyugat-európai szövetségesei végül nem tudták megvédeni, szovjet katonai megszállás alá került. Egy új Jalta áldozata lehet Lengyelország? Bízunk abban, hogy nem, és Lengyelországgal együtt Magyarország is öt éven belül a NATO védelme alá kerül. MOLNÁR FERENC -(folytatás a 2. oldalról) amely átvette a régi költők mun-1 káját. És épp ezért szent minden nagyképűségük, épp ezért tiszte-j let adassék minden szónoklatuknak, és taps illesse meg a leghatástalanabb tirádáikat is. Akár-1 hogy illegetik magukat, akármily csúful dadognak is, ők éneklik a legszebb forradalom legszebb nótáját. És az ő nótájuk a mi Iá— I zadásunk indulója, a mi felláza-" dásunké az emberi nyomorúság i és rabság ellen, ama nyomorúsá-| gok és rabságok ellen, amelyekért Jézus a kereszten halt meg. Talán ezért nem nagyképűség és | nem akadékoskodás, ha a szenvedők egyike alázattal figyelmeztet i arra, hogy őket lenézni fennhéjá-| zás, őket kinevetni illetlen megköpdösése az álmodó Ember szomorú arcának. (A szerző író, hírlapíró, 1878 és 1952 között élt, ez az írása 1907- ben jelent meg - de nyugaton lés keleten/ a helyzet azóta is változatlan...) English LAW OFFICES OF Korean Spanish Hungarian E. ANDREW MATYAS PERSONAL INJURY NO RECOVERY NO FEE AUTO ACCIDENTS MOTORCYCLE ACCIDENTS ACCIDENTAL DEATH 24 ÓRÁS SZOLGÁLAT (310) 854-1113 MAGYARUL IS BESZÉLÜNK DÍJTALAN KONZULTÁCIÓ SLIP & FALI ACCIDENTS BOAT ACCIDENTS BUS ACCIDENTS E. ANDREW MATYAS Ügyvéd - Attorney at Law 250 S. La Cienega Bivd. Beverly Hills, CA 90211 Aki erre a hirdetésre hivatkozik, 25% engedményt kupi Minden kedves jelentkezőnek ingyenes 1995-ös vízum-lottó beadvány készítése. Beadás ideje: 1995. január 31-től március 1-igí Dr. Csető F. Ildikó Ügyvédi Irodája 9080 Santa Monica Blvd., Ste. 200 Los Angeles, CA 90069 (310) 858-1987 HALLÓ - HALLÓ FIGYELEM! MOST ÉRKEZTEK MEG A BUDAPESTI GUNDEL ÉTTEREM HÍRES, KITÜNTETÉST NYERT BORAI, SAJÁT BORÁSZATBÓL: Egri Bikavér, Egri Merlot, Egri Cabernet Sauvignon, Tokaji Furmint és Debrői Hárslevelű. mm* Ezek a borok kaphatók a következő helyeken: Alpine Market, Torrance Ernie’s Delicatessen, Inglewood Ron’s Market, Hollywood Otto’s Delicatessen, Burbank Csárdás Étterem, Los Angeles Hortobágy, Studio City Magyar Ház, Los Angeles Gulyás Étterem, Burbank Újpest, Van Nuys "MARIKA" borok úgyszintén jutányos áron kaphatók. * * * Chardonnay, Gewürzraminer, Cabernet Sauvignon, Nemes Kadarka, Merlot, Szürkebarát, Debrői Hárslevelű, Egri Leányka. Fizessen elő az AMERIKAI MAGYAR HÍRLAPRA! ■PMjiMpiH amerikai mm aai tyagyarHlFlaP H