Amerikai Magyar Hírlap, 1995 (7. évfolyam, 1-43. szám)

1995-09-22 / 35. szám

Szeretettel hívjuk és ♦.írjuk Önt az ONTARIO! MAGYAR FÜGGETLEN REFORMÁTUS EGYHÁZAI rendezvényére 1995. szeptember 24. vasárnap d.u. i órától a Zágonyi teremben és a kertlielyiségben. Vidám hangulat, szőlőpréselés, szőlőtaposás' hordóban, mustvásár A magyaros ebédet készíti: ELŐD LÁSZLÓ és a NŐEGYLET Menü: Székelygulyás * Sült csirke zöldséges krumplival * Láugos * Gyiimölcskompót apró süteményekkel * Kávé pl VIDÁM ZENÉS MŰSOR a KÁRPÁTOK magyar népi együttes BODROGI GYULA zongorista SEM ÉGI J ÁNOS énekes közreműködésével WF % 'jt Adomány ebédért, belépőért: $10.­­jIíaS-Í Várjuk szeretettel! Foglaljon asztalt előre! Kereskedők ’■ Részére árusítási lehetőség. A sorsoláson értékes nyeremények^^ HE FREE MAGYAR REFORMED CHURCH OF ONTARIOj 105.1 East Sixth Street, Ontario, CA 91764 (9Q9) 981-9601 * (909) 946-1430 * (909) 946-3713 ENIKŐ ÓSS \ TIBOR VARGA Producer f 1ÍMÍ'n £ Director 1995. október 14-én \ Stu£o £ 1995. október 15-én szombat este 6 órakor vasárnap d.u. 3 órakor a LOS ANGELES-i MAGYAR SZÍNKÖR bemutatja a "LOS ANGELES THEATER CENTER" színpadán (514 South Spring St., Los Angeles * Tel. 213-485-1681) Wolfgang Kohlhaase - Rita Zimmer HAL NÉGYESBEN Képmutogató beszámoló egy rendkívül sajnálatos esetről, mely 1838-ban történt Merklinben (Zenés krimi-komédia 2 részben) Szereposztás: Heckendorf Sarolta - ÓSS ENIKŐ Heckendorf Cecília - ALPÁR MUCI Heckendorf Klementina - D. VÁSÁRHELYI KATI Moosdenger Rudolf, az inasuk - VARGA TIBOR Rendező: MÁRTON ANDRÁS Zenei aláfestés: RÓZSA PÉTER Színpadmester: SZOBOSZLAY SÁNDOR Díszlet, kosztümök: ÓSS ENIKŐ Maszkmester: BOGNÁR AMY Jegyrendelés: Óss Enikő (805) 495-7285, postacím: 3900 E. Thousand Oaks Blvd., Ste. 202, Thousand Oaks, CA 91362 A jegyek ára: $30, $25, $20. Fizetés módja: Készpénz, csekk, Visa és Master Card. Támogassa a 8 éve folyamatosan működő színházat! tton>\ ftxffox-, ■'ryvdh'. ftx&rs-. ;•<*>% 11:30 a.m. - 2:30 p.m.-ig a HORTOBÁGY ÉTTEREMBEN valamint minden pénteken 6:30 p.m. kezdettel a Pincemester négyfogásos vacsorája a hozzá illő tájjellegű borokkal. Telefon: (818) 980-2273 Cím: HORTOBÁGY MAGYAR ÉTTEREM 11138 Ventura Blvd., Studio City, CA 91604 0 AMERIKAI Hfagyar Hírlap 1995. szeptember22. Megemlékezés Bartók Béla halálának ötvenedik évfordulója alkalmából Az Arany János Kultúr Kör hallgatói ünnepi előadás részesei voltak 1995. szeptember 16-án a Hollywoodi Egyház gyülekezeti termében. Szörényi Éva művész­nő csodálatos tolmácsolása gyö­nyörködtette a magyar költészet gyöngyszemein, kedvenc versein keresztül a vendégeket. A közön­ség felállva, szűnni nem akaró vastapssal köszöntötte a művész­nőt. A műsor első részében emlékez­tünk Bartók Bétáról, a nagy ma­gvar zeneszerzőről halálának ötve­nedik évfordulóján. Az emlékezésben a műson’ezető Időd László a következőképpen méltatta Bartók Bélát: Bartók Béla 1881. március 25- én Nagyszentmiklóson, Erdélyben született. Pozsonyban, majd ké­sőbb Budapesten folytatta tanul­mányait. Bartók Béla a Magyar Királyi Zeneakadémia tanára volt 1907- lől 1934-ig, majd a Magyar Tudo­mányos Akadémia munkatársa 1934-től 1940-ig. 1940-ben kivándorolt Ameri­kába, ahol a Columbia Egyete­men 1940- 1941-ben kutatómun­kát végzett, majd zenetanárként élt New York városában, nagy anyagi gondokkal küszködve. Leukémiában halt meg 64 éves korában, New Yorkban, 1945. szeptember 26-án. Áz amerikai lexikonok mint a huszadik század legeredetibb ze­neszerzőjét tartják számon. Bartók elismerte, hogy zenei képzésében nagy hatással volt reá Liszt Ferenc, a francia Claude Debussy és a német Richard Strauss. 1905 körül eszmélt rá arra, hogy amit általában magyar nép­zeneként ismertek, az legfő­képpen cigányzene feldolgozása, megszokott középeurópai szabvá­nyok szerint. Barátjával, Kodály Zoltánnal, Bartók rendszeresen kezdte gyűj­teni és elemezni a magyar és más népek népi zenéjét. E közös mun­ka eredménye egy tizenkét kötet­ből álló mű. E kötetekben 2,700 magyar, 3,500 magyar-román, és több száz török, anatóliai és északafrikai népdalt mutat be. Bartók életművében a népzene központi helyet foglalt el. Egyik előadásában Budapesten a követ­kezőképpen határozta meg a nép­zenét: “A népzene és a népdal körül HANZÉLY ÁKOS magyar öttusázó világbajnok New Yorkban Miután az "Aranycsapat" meg­nyerte Bázelben (Svájc) a világ­­bajnokságot, Hanzély Ákos pe­dig az ezüstérmet (ez már a ha­todik!), a fiatal vcrsenyzxí névre szóló meghívást kapott az at­lantai Világkupa-mérkőzésre.. Itt is második helyen végzett, az orosz Szvalkovszkij mögött. Ahogy felállt az emelvényre, a büszkén lengedező magyar zászló alá, a Georgiában élő magyar kolónia torkaszakadlá­­ból éljenzett. Hát valóban nagyon büszkék lehetünk erre a 26 éves magyar fiatalemberre, aki most végezte el a Közgazdasági Egyetemet és egymás után aratja a diada­lokat. Már volt Szöulban is, Havanában és Rómában, ahol Európa-bajnokságol nyertek. Kairóban szinten a világbajnok­ság lett az Aranycsapat csodás eredménye. Itt a magyar fiúk - meséli Hanzély - mind azokat a helye­ket akarták megtalálni, melyek-Előd László jegyzetei meglehetősen nagy a zavar. A népzene kétféle anyagból tevődik össze. Egyik alkotóeleme a népies műzene, a másik a falusi népzene, más néven parasztzene. Városi népzenének, más néven népies műzenének azokat az egy­szerűbb szerkezetű dallamokat nevezhetjük, amelyeket főként városi környezetből származó di­lettáns szerzők komponáltak, és amelyek elsősorban az úriosz­tályban teijedtek el. Ezek a pa­rasztosztályban vagy egyáltalán nem, vagy csak aránylag későn, és akkor is az úriosztály közvetí­tésével teijedtek. Nálunk ezeket a dalokat “magyar nóta” néven is­merik. Folklór szempontjából paraszt­osztálynak tekintjük a népnek azt az őstermeléssel foglalkozó ré­szét, amely lelki szükségleteit vagy hagyományainak megfelelő formákkal elégíti ki, vagy pedig olyan idegen formákkal, melyeket a saját lelki alkatának megfe­lelően ösztönszerűen átalakított. A népies műdalokkal, a magyar nótával szemben, a falusi népze­nére, azaz a parasztzencre a leg­megfelelőbb általános meghatá­rozás a következő: Parasztzenének nevezzük mind­azokat az egyforma jellegű és szerkezetű dallamokat, melyek a parasztok zenei érzésének ösztön­szerű kifejezői. Tehát a paraszt­­zene tulajdonképpen nem más, mint a városi kultúrától nem be­folyásolt emberekben öntudatla­nul működő természeti erő át­alakító munkájának eredménye. Értéke hasonlíthatatlanul na­gyobb, mint a népies műzenéé. Ezek a dallamok a legmaga­sabb művészi tökéletesség meg­testesítői. Valósággal példái an­nak, miként lehet a legkisebb for­mában, a legszerényebb eszkö­zökkel valamilyen zenei gondo­latot legtökéletesebben kifejezni. Kevesen becsülik ezeket a dalla­mokat, és éppen a tanult zenészek egy része, a konzervatív hajlamú része, mely megszokott sablonok­nak a rabja, érthetetlennek és ér­telmetlennek minősít mindent, ami ettől a sablontól eltér. Nem érti meg az egyszerű, világos és közvetlen dallamot sem, ha nem illik bele az elképzelésébe. Ezek­nek lelki világához sokkal köze­lebb áll a népies műzene, hiszen a népies műzene szerzői közhelyek­től és elcsépelt sablonoktól soha­sem idegenkedtek.” ről az "Éjszaka Kairóban" lapja­in olvastak. - Engem különö­sen érdekelt, mert hiszen a híres regényírónőnek, Claire Kcnncth-nck az unokaöccse va­gyok. Amikor születtem, 1968-ban, Claire már reg Ameriká­ban élt. Ezért érkeztem most Atlantából New Yorkba, hogy meglátogassam. Majd Bartók így zárja előadását: “Eddig többször használtam a pa­raszti jelzőt. Én ezt a jelzőt egyál­talán nem lekicsinylő értelemben használom. Sőt éppen ellenke­zőleg: ezzel valami salaktól men­tes. ősi, ideális egyszerűségre aka­rok rámutatni.” Bartók művészete a nagy klasz­­szikusok örökségéből, a paraszti népzene őserejéből és demokra­tizmusából táplálkozott. Bartók ritkán foglalt szerze­ményeibe népdalokat, inkább ma­gáévá telte a népi zené sokszor aszimmetrikus ritmusát - dal­lamait, s ezekre építette sajátos, csak részben az európai hagyo­mányt követő műveit. Mint brilliáns zongorista, sok művét tanítási célokra írta. Ilye­nek a hatkötetes “Mikrokosmos”, mely százötven fokozatosan fel­épített zongora darabból áll, és tulajdonképpen saját fejlődésének is összesítése. Hasonló felépíté­sűek vonósnégyesei is, melyeket Beethoven vonósnégyesei után mint legfontosabbakat tartanak nyilván. Bartók legismertebb művei kö­zött találjuk a Román táncokat zongorára, zenekarra cs más hangszerekre is feldolgozva, vala­mint az “Allegro barbaro”-t zon­gorára, a “Kékszakállú Herceg”­­et, a “Fából Faragott Királyfi”-t, a “Csodálatos Mandarin”-t, és számos más művét. Külön meg kell említenem a “Cantata Pro­fana”-!, mely a népek testvéri­ségének gondolatát hirdeti. Bartók Béla nem csupán a ma­gyar zenetörténet legnagyobb a­­lakja, de az egyetemes magyar kultúrának is legnagyobbja, és minden bizonnyal benne testesül meg a magyar kultúra eddigi leg­jelentősebb hozzájárulása a világ­műveltséghez. A Bartók-emlékezés részeként hallottunk több magyar népdalt Bartók feldolgozásaiból és gyűj­téseiből. Érseki Emőke, Feren­­e/ik Márta és Ferenczik Zsazsa magas színvonalú csengő szólóit Bíró Csilla zongora-művésznő kí­sérte zongorán. A “Bartók emlékezésit követő­en a városunkban látogató Nt. Kálmán Szabolcs méltatta Szörényi Éva művésznő élet­művét személyes, elérzékenyült fiatalkori visszaemlékezései alap­ján. Ezt jövő heti számunkban kö­zöljük. * * *- Maga most van először Ame­rikában?- Igen, de már sok országot bejártam, nemcsak mióta spor­tolok. Elemi iskoláimat Irak­ban végeztem.- Hogy került oda?- Apám építészmérnök, és ab­ban az időben oda sok európai szakembert szerződtettek igen jó fizetéssel. Mi Bagdadtól 500 kilométerre, egy A1 -Kaim nevű városkában laktunk, ahol a nem arab tanulók számára francia volt a nyelv. Öt évet töltöttünk ott, és mikor az Irak-Irán közti háború kitört, utolsó percben menekültünk el...- Ha már ennyi országot látott, mit válaszolna, lia megkérdez­ném, hol szeretne élni?- Csakis Magyarországon, az az én hazám. Mégpedig Bu­dán... Hát ahogy elnézem ezt a na­gyon jóképű fiatalembert, Hollywoodba is elmehetne filmsztárnak. Hat láb magas, világoskék szemekkel, hullámos barna hajjal. Még egyszer gra­tulálok neki, és még sok világ­­bajnokságot kívánok. GJ. g HAGYOMÁNYOS HEGYALJAI SZÜRETI MULATSÁG! ÍNYENC BÜFÉSOR kedd, szerda, csütörtök, péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents