Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1994-12-16 / 48. szám

FERCSEY JÁNOS (New York) Kossuth Lajos dél-amerikai újságja Kossuth Lajos halálának száza­dik évfordulóján Peru legnagyobb napilapja a ve­zércikk oldalon egy cikket közölt ezzel a címmel: "Luis Kossuth: patrota húngaro y corresponsal de ’El Comercio’." Magyarul: Kossuth Lajos: magyar patrióta és az ’El Comercio’ tudósítója. A cikk meglepett, mert nem tudtam, hogy Kossuth Lajos emigrációs évei alatt egy dél­amerikai újság tudósítója volt. Annál inkább érdekelt a hír, mert a véletlen folytán évtizedek óta az "El Comercio" cikkírója vagyok. Személyes barátság fűz az "El Comercio" főszerkesztő­jéhez, aki lapjában minden év­ben megemlékezett az 1956-os magyar forradalomról. Mint argentin újságíró, több mint harminc évvel ezelőtt be­kapcsolódtam a világ két legna­gyobb nemzetközi újságíró szö­vetségébe, az Inter American Press Associationba és a züri­chi, majd londoni s jelenleg bé­csi székhelyű International Press Instituteba. Az IPI évi közgyűlé­seit minden évben más konti­nensen rendezik, Los Angeles­ben, Rio de Janeiroban, Kyoto­­ban, Nairobiban, Münchenben, Sydneyben. Ezekben a szerveze­tekben sok jóbarátot találtam, akik segítségemre voltak abban, hogy nagy újságok a világ min­den táján kedvező formában emlékezzenek meg Magyaror­szágról. Ilyen jóbarát volt Ernest Meyer, elzászi francia újságíró, az IPI direktora, aki De Gaulle tisztje volt, a háború alatt ejtő­ernyővel dobták le Belgiumban; a háború után ő volt Bécs fran­cia zónájában a sajtóattasé, sok magyart segített a menekülés­ben 1956 előtt és után. Mindig velünk volt Abdi Ipekci, az egyik legnagyobb török lap, az isztambuli "Milliyet” főszerkesz­tője, akit az a terrorista Ali Ag­­ca lőtt le, aki később merényle­tet követett el II. János Pál pápa ellen; a török kormány emlék­művet állított Ipekci tisztele­tére Tekirdagban, azaz Rodos­tóban, nem messze a Rákóczi­­múzeumtól. Barátaim közt a legműveltebb volt Alejandro Miró Quesadam műtörténész- és újságíró professzor, aki a há­ború előtt, madridi diákkorában járt Magyarországon és szép emlékeket őrzött meg akkori budapesti látogatásáról. A limai "El Comercio" Latin- Amerika egyik legrégibb és leg­tekintélyesebb lapja. A legré­gibb lap ezen a földrészen a val­­paraisoi "El Mercurio" volt, azután jelent meg Limában az "El Comercio". De az "El Mer­curio" néhány év múlva áttele­pedett a festői fekvésű chilei ki­kötővárosból Santiagoba, míg az "El Comercio" azóta is, több mint 150 éve naponta megjelent Limában; a lap másfél évszáza­da a Miró-család kezében van. Az 1970-es évek elején Peru­ban katonai kormány vette át a hatalmat. Míg Latin-Ameriká­­ban a katonai kormányok jobb­­oldali-autcritárius színezetűek voltak, Peruban a féllábú indián tábornok, Velasco Alvarado marxista rezsimet alakított és tankokat rendelt a Szovjetunió­ból. Mivel minden diktátor ret­teg a sajtószabadságtól, Velasco Alvarado puccsszerűen "kisajátí­totta" a limai napilapokat, köz­tük a legnagyobbat, az El Co­mercio"-t. A világsajtó elítélte a perui "sajtópuccsot" és az IPI részéről többször repültem Li­mába, hogy közöljem az Inter­national Press Institute határo­zatát: a jogtalan "kisajátítást" azonnal meg kell szüntetni, a li­mai lapokat haladéktalanul vissza kell adni törvényes tulaj­donosaiknak. De a diktátor nem adta ki kezéből a limai újságo­kat. Később a katonák egy józa­nabb csoportja távolította el, amikor a csendes-óceáni háború századik évfordulójára már majdnem megindította a tanko­kat Chile ellen. Azokban a na­pokban én kaptam az utolsó in­terjút Alejandro apjától, az ak­kori 94 éves Don Luis Miró Quesada de la Guerra-tól, a szabad sajtó pátriárkájától. Azóta, hogy Alejandro Miró Quesada visszakapta az "El Co­­mercio"-t, lapja rendszeresen közli a nemzetközi politikai helyzetről és az ENSZ-ről írt kommentárjaimat. Alejandrot októberben Torontóban láttam, az Inter American Press köz­gyűlésén és előzőleg a tavasszal Mexikóban, a Chapultepec-kon­­ferencián, ahol az ENSZ volt fő­titkárának, a perui Javier Pérez de Cuellarnak elnöklete alatt memorandumot szerkesztettek a sajtószabadságról, minden em­beri szabadságjog alapkövéről; a sors úgy hozta, hogy én voltam az eredeti aláírók közt az egyet­len magyar. Személyes találkozásaink alkal­mával és az elmúlt fél év alatt levélben is többször sürgettem az "El Comercio" szerkesztősé­gét, hogy küldjék el nekem Kos­suth Lajos tudósításait, ahogy a limai lapban megjelentek. Bár megőrizték a lap minden példá­nyát, kezdettől fogva, nem könnyű feladat megkeresni 140 vagy 150 év előtt megjelent cik­keket. Végül csak a napokban - tehát még a jubileumi Kossuth­­év alatt - kaptam meg az "El Comercio" végleges válaszát, amely szerint "nem lehet ponto­san meghatározni az éveket, amikor Kossuth Lajos az ’El Comercio’ tudósítója volt." Fő­ként azért nem, mert az akkori idők angol újságíró szokásai sze­rint nem írták alá a cikkeket. Viszont pontosan tudjuk, hogy Kossuth a lap tudósítói közt volt, amiről megemlékezett az "El Comercio" ötvenedik évfor­dulóján, 1889. május 4-én. Kos­suth halálakor, 1894-ben az "El Comercio" jelezte, hogy "a híres magyar patrióta a lap európai tudósítója volt" és megható for­mában ünnepelte. Halálának századik évforduló­ján Hector López Martinez em­lékezett meg a magyar szabad­sághősről, "aki az ’El Comercio’ tudósítója volt". Ebben a cikk­ben leírta Kossuth pályafutását, megemlékezve az Országgyűlési Naplóról, a Pesti Hírlapról, Kossuth négyéves börtönbünte­téséről és felemelkedéséről a Liberális Párt vezetéséig és "a Népek Tavaszáig, amikor 1848- ban feltört Európában a libera­lizmus és a nacionalizmus". A továbbiakban így ír a perui szerkesztő: "A zavargások Észak-Olaszországban kezdőd­tek, de a forradalom kitörésére a jelt a párizsi forradalom adta meg. Lajos Fülöpöt, a "bourgois királyt" lebuktatták és prokla­­málták a Második Francia Köz­társaságot. Olaszország függet­lenségi háborút hirdetett Auszt­ria ellen. Metternich herceg le­mondásra kényszerült és Ang­liába menekült. Az egész euró­pai kontinens forradalmi lázban égett." "Kossuth Lajos a magyar forra­dalom élére állt és elítélte ’a bayonettek erejére támaszkodó bécsi politikát’. Kossuth hívásá­ra a magyar katonák többsége a nemzeti kormány szolgálatába állt. De több katonára volt szük­ség és a Parlament elhatározta a Honvédség, a Nemzetőrség ’Guardia Nációnál’ felállítását, ami kétszázezer főt jelentett." "Ausztria erre mozgósít, míg Magyarországon már senki sem gondol reformokra, teljes füg­getlenséget akarnak. Az agg császár, I. Ferdinánd lemond és utódja az alig 18 éves Ferenc < József. Kossuth, aki egyre radi­kálisabb, bejelenti, hogy csak akkor ismeri el magyar király­nak, ha leteszi az esküt az Al­kotmányra. Ferenc József vála­sza erre egy nagyszabású kato­nai offenzíva. A magyarok ellenállnak és 1849. április 14-én Debrecenben a Parlament prok­­lamálta Magyarország függet­lenségét és a Habsburgok el­mozdítását. Ezután lelkesen megszavaztak egész sor politikai és szociális reformot." "Kossuth rendkívüli áldozatok árán elérte célját. De a császár, Ferenc József elfogadta I. Mik­lós orosz cár segítségét és a két birodalmi hadsereg, az osztrák és az orosz Magyarországra ve­tette magát. A segesvári csatá­ban, ahol Petőfi, a költő meg­halt, 1849. július 31-én a honvé­dek vereséget szenvedtek. Ké­sőbb, augusztus 9-én, Temesvá­ron is. Kossuth Törökországba menekült és Görgey tábornok 1849. augusztus 13-án Világos­nál letette a fegyvert. A rep­resszió a felkelő patrióták ellen könyörtelen volt. A magyar for­radalmat, amely eufóriával kez­dődött 1848 márciusában, vérbe fojtották. De valami megválto­zott: a régi rezsim véget ért és proklamálták az osztrák császár minden alattvalójának egyenlő emberi jogait." "Kossuth hosszú exiliuma meg­kezdődött. 1851-ben liberális csoportok várták Marseilleben, de nem engedték partra szállni. Southamptonba, Angliába hajó­zott, aztán az Egyesült Államok­ba érkezett, de visszatért Ang­liába, ahol Jósé Mazzinivel, az olasz patriótával és forradalmár­ral tárgyalt. Kossuth ideáljai szolgálatában fáradhatatlan volt, de nem tudott megszervezni egy magyar légiót, hogy Oroszország ellen harcoljon a krími háború­ban." "A múlt század 1850-es évei­ben Kossuth megismerkedett Angliában Don Alejandro Villo­­taval, az "El Comercio" egyik alapítójával, aki felajánlotta neki a lap fizetett európai tudósítójá­nak pozícióját. Kossuth elfogad­ta az ajánlatot és körülbelül há­rom éven át küldte tudósításait angolul, amit aztán Limában fordítottak spanyolra. Ne felejt­sük el, hogy Kossuth sohasem hagyta abba az újságírást és fia­talkorától kezdve ebből élt." "1859-ben Kossuth fontos tár­gyalásokat folytatott III. Napó­leonnal. Akkor végleg Olaszor­szágban telepedett le, nem fo­gadta el a felajánlott amnesztiát. 1879-ben egy magyar törvény megfosztotta a magyar állam­­polgárságától azokat, akik több mint tíz évig tartózkodtak kül­földön. Ez a rendelet mélysége­sen elkeserítette Kossuth hátra­lévő éveit." Végül megírta a perui szer­kesztő, hogy Kossuth holttestét Pestre szállították, ahol hálával és tisztelettel fogadta a magyar nép. Az "El Comercio" akkor így búcsúztatta: "Számunkra Kossuth kétszeresen fontos tör­ténelmi személy. Mert nemcsak a liberális ideálok bátor bajnoka és hazájának vezetője volt, ha­nem azért is, mert éveken át az ’El Comercio’ tudósítója volt Európában." A nagy dél-amerikai újság tisz­teletadása példa arra, hogy Kos­suth Lajos hírneve és történelmi jelentősége túlnőtt Európán és Észak-Amerikán és távoli föld­részeken is a szabadságszeretet szimbólumává vált. Dr. Toczauer Tibor ügyvéd 18124 Itancho Sí., Tarznna, CA 91356 Tol: (818)^42-0880 Általános jogi prakszis 1975 óta Balesetek, bűnügyek, családi és kereskedelmi ügyek, bevándorlás, állampolgárság, csőd, stb. Angolul is beszélünk. Ha problémája van, hagyjon üzenetet a fenti számon. Visszahívjuk és díjmentesen tájékoztatjuk a lehetőségeiről! Megnyílt!!! ÚJPEST SPORTS LOUNGE új magyar koktél-bár Nyitva minden nap reggel 6-tól éjjel 2-ig Hétfőtől csütörtökig "darts" és billiárd versenyek * Táncparkett Cím: 14034 Vanowen St. Van Nuys, CA 91405 Tel. (818) 780-6823 Mindenkit szeretettel vár a tulajdonos Rózsa Oszkár A szárnyaló, fenséges, nagy és szent örömről már Beethoven is írt szimfóniát, de a mindennapok ezernyi apró örömét néha észre sem vesszük. Pedig nem megvetendők ezek az ajándékba kapott, parányi boldogság-morzsák, mert raj tűk keresztül közelíthető meg legbiztosab­ban az emberszámára csak ritka, rendkívüli pillanatokban felvillanó nagyszerű egész, a teljesség a végtelen, az örökkévaló. ******************* MEGJELENT!! APRÓ ÖRÖMÖK címmel JANCSÓ ZSUZSA ÚJ KÖNYVE Válogatott írások, novellák Héczey Iván előszavával. ******************* Ára szállítással együtt $15.— Megrendelhető (az összeg előzetes beküldésével): AMERIKAI MAGYAR HÍRLAP 535 North Rossmore Ave. Los Angeles, CA 90004 ******************* Nem gond a karácsonyi ajándék! Szerezzen örömet barátainak, rokonainak ezzel a szép kiállítású, tartalmas könyvvel! REAL ESTATE FOR SALE Hívjon! LEGALLY STEAL BANK FORECLOSURES ALL PRICE RANGE LOW 3% to 5% DOWN Beszelek magyarul! Készséggé! állok rendelkezésére 818-342-4996 Edith Pazsitzky Broker BRONCO INVESTMENTS 18340 Ventura Blvd., #210 Tarzana, CA 91356_______ Wgyariyrlap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents