Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1994-09-09 / 34. szám
AMERIKAI csak röviden ÜNNEPEK Az elmúlt hétvége nemcsak LABOR DAY extra szabadnapját jelentette - egy nappal később, szeptember 6-án ünnepelte az izraelita közösség ROSH HASHANAH-t, a zsidó újévet. Mint a Fairfax-negyedbe ellátogatott TV-riporter elmondta, az ünnepi asztalon fontos helyet foglal el az alma (egészség), a méz (édesség) és a gránátalma, amelynek millió kicsi gömbje megannyi pénzdarab formájában hozza a jószerencsét, mint otthon újévkor a lencse. Meghalt Manfred Wörner Szeptemberben lett volna 60 éves a nemrég Brüsszelben elhunyt Manfred Wörner NATO- főtitkár. Politikai karrierje Baden-Württenbergben kezdődött, ahol a CDU tanácsadója volt. A légierőnél tartalékos főhadnagyként 1500 órát repült. 1965-ben jutott be a Bundestagba. 1982-88 között az NSZK hadügyminisztereként azt vallotta, hogy a kommunista Kelettel szemben erőpozícióra kell törekedni, ugyanakkor konstruktív tárgyalásokat kell vele folytatni. 1988-ban a brit Lord Carringtont követte a NATO főtitkári posztján. Főművének tekintette, hogy Oroszország aláírta a csatlakozási szerződést a Partnerség a Békéért programhoz. A bennfentesek négy utód-esélyest emlegetnek: Malcolm Rifkind brit védelmi minisztert, Ruud Lubbers leköszönő holland kormányfőt, a belga Mark Eyskenst, aki otthon már állt a pénzügyi és a védelmi tárca élén, továbbá Thorvald Stoltenberg norvég diplomatát, aki most délszláv ügyekben az ENSZ különmegbízottja. A NATO fegyveres erőit hagyományosan amerikai katona vezeti, a főtitkári posztot európaiak töltik be. Választások Guatemalában "A politikusok disznók" - hirdették transzparenseiken a guatemalai elnök- és képviselőválasztást bojkottáló tüntetők, s az általános ellenérzésre jellemző, hogy a választásra jogosultak alig egynegyede járult az urnákhoz. A választásokat 15 hónappal előre kellett hozni, mert a köztársasági elnök nem talált más módot a korrupt képviselők elmozdítására. A pénzügyi botrányokról, éttermi verekedésekről és parlamenti pofonokról hírhedtté vált több tucat képviselő ugyanis nem volt hajlandó lemondani, sőt az elmozdításukat kezdeményező kormány minden más javaslatát is megtorpedózta. (folytatás a 8. oldalon) Az MSZP frakció-hétvégéje Gyulán (NSZ) A múlt hét végén Gyulán ülésezett az MSZP frakciója. Szekeres Imre, a párt frakcióvezetője a tanácskozásról elmondta: az expón és a pótköltségvetésen keresztül egészen az önkormányzati választásokig és a kormány stílusáig szinte minden szóba került. A képviselőcsoport vezetője három kérdéskört jelölt meg, amelyekkel a parlamenti munka során kiemelten kell foglalkozni. Az első: a gazdaság működőképességét garantáló törvények meghozatala. A második: a társadalom demokratikus működését szolgáló törvények mihamarabbi megalkotása - itt főként a médiatörvényre és az önkormányzati törvény módosítására gondolt az alelnök; a harmadik: a szociális békéhez elengedhetetlenül szükséges törvények kidolgozása. Néhány képviselő azt kifogásolta, hogy nem kapnak elegendő információt a kormány munkájáról. Szekeres ezt azzal magyarázta, hogy a kormány nagyon sok üggyel foglalkozott, és eddig fizikailag nem volt lehetősége, hogy ebbe a munkába a képviselőket is bevonják. A tanácskozáson arról is döntöttek: a továbbiakban megengedhetetlen, hogy az MSZP országgyűlési képviselői állami vállalatok igazgatótanácsaiban és felügyelőbizottságaiban részt vegyenek. A szabaddemokratákkal együtt erről törvényjavaslatot nyújtanak be a parlament elé. Szekeres elmondta: a többi képviselő csoporthoz fordulnak azzal, hogy - a költségvetés nehéz helyzetére való tekintettel - 1995. december 31-ig ne emeljék a képviselők tiszteletdíját. A parlamenti pártok korábbi megállapodása tette lehetővé azt is, hogy a képviselői fizetések 1994. december 31-ig ne emelkedjenek. Az időpont lejárta után a jogszabályok alapján azonban növelni kellene a képviselői béreket. Ezért az MSZP először koalíciós partneréhez, majd remélhetőleg már az SZDSZ-el közösen az ellenzéki pártokhoz fordul, hogy hatpárti konszenzussal a törvényhozás a jövő év végéig ismét befagyaszthassa a képviselői fizetéseket. Pető Iván, az SZDSZ elnöke a rádió esti krónikájában az MSZP frakcióülésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy tudomása szerint eddig nem volt semmilyen fórumon sem napirenden a parlamenti képviselők javadalmazásának ügye. Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a tiszteletdíjak 1995 végéig történő befagyasztására vonatkozó elképzelés azoknak a "népszerűségnövelést célzó ötleteknek" a sorába tartozik, amelyekkel mostanában jószerint hetente előáll a koalíciós partner, s amelyekkel az SZDSZ nem kíván versenyezni. Minthogy friss MSZP-s ötletről van szó, a téma értelemszerűen nem kerülhetett a koalíciós egyeztető testület elé sem - tette hozzá. Pető egyúttal üdvözölte az MSZP-frakcióülésnek az igazgatótanácsi tagságokkal kapcsolatos gondolatát, amely arról tanúskodik, hogy a szocialisták részben átveszik az SZDSZ egykori összeférhetetlenségi indítványát. DEMSZKY GÁBOR ÚJRA JELÖLVE BUDAPEST FŐPOLGÁRMESTERÉNEK Közvetlen választások 1994 november végén. Sem az MSZP, sem az SZDSZ nem engedheti meg magának, hogy ne állítson saját főpolgármester-jelöltet Budapesten - jelentette ki az SZDSZ országos tanácsának szombati ülése után Pető Iván pártelnök. Várhatóan a fővároson kívül a nagyobb vidéki városokban sem lesznek közös koalíciós polgármesterjelöltek. Az országos tanács néhány tartózkodással jóváhagyta Demszky Gábor jelölését a főpolgármesteri posztra. Budapest, 1994 Augusztus 26. Video-interview Demszky Gáborral. Előd László Budapesten számos kérdést tett fel az újra jelölt budapesti Főpolgármesternek. Válaszaiban Demszky Gábor a következőképen nyilatkozott: A sajtószabadságról Kérlelhetetlen sebességű, óriási változások történtek a sajtó területén már 1989/1990-ben Magyarországon. Kialakult az írott sajtónak egy igen változatos sprektruma. Egy olyan széles és gazdag választékát adják a különböző sajtótermékek a sokféle politikai nézeteknek, hogy bármilyen nemzetközi mércével mérnénk, azt mondhatjuk, hogy itt megvalósult a sajtószabadság. Nincs semmilyen értelemben vett cenzúra és nem a kormány álláspontját közvetítik a lapokban, hanem sokszínű, gazdag, vitatkozó, élő sajtónk van. Az elektronikus média tekintetében ugyanezt nem mondanám. Nem születtek meg az. alapvető szabályok, nem született meg egy média-törvény. Ez egy alapvető hiányosság, (Folytatás a 7. oldalon) VOL. 6. ÉVF. - No. 34. SZÁM - 1994. szeptember 9. Ára: 1 dollár BERECZ: Halandzsa FERCSEY: A kairói konferencia FRIEDMAN: Szigorúbb büntetés a rendőröknek Interjú HÉCZEY IVÁNNAL JANCSÓ: Politikailag korrekt dajkamesék MESTER: Hekuba ELADÓ ÁLLAMPOLGÁROK A pillanatnyi világhelyzet egyensúlya négy oszlopon nyugszik: Bosznia, Kuba, Haiti, Írország. A szituáció aránytalansága és igazságtalansága, hogy ebből hármat az Egyesült Államoknak kell a vállán tartania. A boszniai háború kérdését eldöntő élhatározást Washingtontól várják. Haiti ügyében ugyancsak a pálya amerikai oldalán van a labda. Kuba kimondottan az Egyesült Államok külön ügye, legalább is így igyekeznek ezt beállítani Havannában. A vitába más államok még bele sem szólhatnak. Az írországi béke, illetőleg fegyverszünet ügye csupán közvetetten érintené a világgazdaság tengerentúli főpartnerét, amennyiben az Egyesült Államok hajlandó részt venni írországi ügyek finanszírozásában, amennyiben sikerül ott biztosítani a tartós békét. Vajon túl sok-e mindez Amerika nyakán, amely mint katonai, politikai és gazdasági világhatalom, ma már vetélytársak nélkül áll? Mint köztudott, a boszniai háborúban részt vevő feleket fegyverszállítási embargó sújtja, amely egyenlő esélyt kellene hogy teremtsen minden érdekelt fél részére, a helyzet azonban nem így áll. A boszniai kormány az egyre folytatódó harcban valóban nem tud fegyverekhez jutni, ezzel szemben a boszniai szerbek aránytalanul jobban vannak ellátva, miután számukra külön források állnak rendelkezésre. Éppen ezért nagyobb hangon követelőznek és ami a béketerveket illeti, nem olyan engedékenyek, mint amire a boszniai kormány kényszerül. A nyugati szövetségesek és Oroszország október 15-én életbe lépő béketervezetet dolgozott ki, amit a hírek szerint a boszniai szerbek nem hajlandók elfogadni. Ha továbbra is ragaszkodnának ehhez az állásfoglalásukhoz, Clinton elnök kilátásba helyezte, hogy a fegyverszállítási tilalom feloldását fogja kezdeményezni. Nosza, mozgásba lendült erre az orosz-szerb kölcsönös segítési titkos paktum és az Orosz Köztársaság magánúton figyelmeztette az amerikai elnököt: változtassa meg ilyen irányú tervét. Ezzel szemben azt ajánlották, hogy könnyítsen a gazdasági szankciókon Szerbiával szemben. Jellegzetesen szláv stílusú diplomáciai bukfenc ez. Általános vélemény, hogy az oroszok lépése határozottan meg fogja nehezíteni a megegyezést Bosznia ügyében. A New York-i Egyesült Nemzetek épületében az elmúlt héten tárgyalás kezdődött az Egyesült Államok és a kubai Castro-kormány képviselői között. Miközben a jobb időjárási viszonyok miatt a menekültáradat Kubából folytatódott, a tárgyalóasztalnál igyekeztek a kialakult helyzetnek kereteket biztosítani. Olyan logikátlan próbálkozás ez, mintha egy vasöntödében a sebtében készített formával futnának az elszabadult forró fémfolyam után. Az érdekek összeegyeztetése már amiatt is nehéz, bizonyos esetekben lehetetlennek tűnő vállalkozás, mert amíg Amerika a fogadható bevándorlók egyensúlyát szeretné biztosítani, Kuba minél több állampolgárától szeretne ezen az úton megszabadulni. Ez alapvetően szokatlan, miután az államok általában ragaszkodnak polgáraikhoz. A fejlődés által halálraítélt kubai kommunista rendszer azonban így szeretne véget vetni a mindent elsöprő forradalomnak, vagy legalább is elhalasztani ezt addig, amíg lehet. A tárgyalás elé az a furcsa kubai követelés került, hogy a Washington által felajánlott 20 ezer kubai befogadásával szemben nyissák meg a kapukat minden áttelepülni kívánó bevándorló előtt. Ami már önmagában nonszensz. És miután Havanna ezzel szemben az Amerika által elrendelt és fenntartott gazdasági embargó megszüntetését követeli, tulajdonképpen pénz ellenében óhajtja áruba bocsátani saját, bár nem kívánt állampolgárait. Ebben a helyzetben nehéz megjósolni a megegyezés kilátásait. Amerikai kormánykörökből származó hírek szerint nem valószínű, hogy Haiti kérdésének megoldása ügyében a mozgásba lendült kerék visszafordítható lenne. Mint ismeretes, az Egyesült Államok megkezdte a haiti invázióra kijelölt csapatok támadás előtti kiképzését. Ehhez csatlakoztak a karib-tengeri térség államainak fegyveres alakulatai, amelyeket kormányaik a felszabadításban való részvételre kijelöltek. Nemcsak az amerikai katonák és politikusok, hanem az Égyesült Nemzetek illetékes körei is megegyeznek abban, hogy a Haiti szigetországot terrorizáló junta elmozdításához elkerülhetetlenül szükség van invázióra. Az amerikai haditengerészet egyik járőrhajója Port-au-Prince kikötőjével szemben lehorgonyzóit és amerikai felderítő repülőgépek megkezdték a rendszeres berepüléseket a sziget fölé. Az IRA, az írországi forradalmi hadsereg által kezdeményezett fegyverszünet egyelőre tart - tudósítanak a jelentések. A britek is tartják magukat a megállapodáshoz. Az észak-írországi, valójában kisszámú protestáns gerillákat törvényen kívül helyezték, felszólították azonban őket, hogy csatlakozzanak a fegyverszüneti megállapodáshoz. Hírek szerint az ulsteri protestáns szabadságharcosok és az ugyancsak ulsteri önkéntes hadsereg fontolgatja, hogy csatlakozzanak-e a fegyvernyugváshoz. Magyarországon az MSZP, az uralkodó kormánypárt frakciótanácskozásán megállapodtak, hogy a képviselők a jövőben nem vehetnek részt vállalatok igazgatótanácsaiban. Állítólag a képviselők (Folytatás a 2. oldalon) °ftr3HUN3 FOUNDATION S£ 8R0NSWTCK^NJE 08901 USA AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL * WEEKLY NEWSPAPER
