Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1994-01-21 / 3. szám
Az egyházi iskolák helyzete Magyarországon CSÁRDÁS MAGYAR ÉTTEREM 5820 Melrose Avenue Los Angeles, CA 90004 (213) 962-6434 Finom magyar ételek, sütemények, borok Ebédet (Luncheon Menu) naponta 11:30-tól délután 5-ig szolgálunk fel Magyaros ételkülönlegességek: gulyásleves, töltött káposzta, disznótoros, szilvás gombóc Naponta friss kenyér, pogácsa, cukrászsütemények: krémes, Rigó Jancsi, dobos, lúdláb a zongoránál minden este 7:30-tól Szénássy Antal (Tony) a szórakoztatás mestere Vacsora délután 5-től éjjel 11-ig Rendkívüli ajánlat!!! Fizessen elő az Amerikai Magyar Hírlapra! Február hónapban minden új előfizetőnk egy injgyen ebédet kap a CSÁRDÁS ÉTTEREMBEN 5820 Melrose Avenue, Los Angeles, CA 90004 Hölgyeim és uraim, lányok és fiúk, óriások és törpék, ha hiszitek, ha nem, 1994 február 4-én péntek este 7:30-tól BRÓDY JÁNOS tart jótékony célú zenés előadást Az egykori Illés, majd a Fonográf együttes tagja, a modern magyar zenei élet kiemelkedő egyénisége, az "István a király" rockopera szövegírója a Pasadena City College Harbeson Hall-jában lép fel Előzenekar: E.S.M. (Eppur Si Muove/És Mégis Mozog a Föld) Belépő: $ 10 Helyfoglalás: Varga Árpád vagy Lukács Tamás Telefon: (818)567-2706 Mindenkit szeretettel várunk Magyarországon az óvodák és iskolák 2.9 százaléka egyházi fenntartású intézmény. Ez jóval kevesebb, mint a vallásos lakosság lélekszáma, hiszen ötszörös, hatszoros, sőt néhol hétszeres a túljelentkezés. Az ország 1.7 millió diákja közül mindössze 50 ezer tanul egyházi iskolákban a lehetséges 300 ezer jelentkezett helyett. A szülők joga, hogy szabadon válasszanak iskolát, csak jog marad; a törvény-adta jogosultság a vallásos iskolai oktatásra de facto nem valósul meg a vallásos iskolák korlátozott száma miatt. Az adott minimális diáklétszámmal radikális változást a társadalomban elérni nem lehet, viszont a maximális létszám megteremtése az egyházak részéről lehetetlen, anyagi, jogi és szociális okok miatt. Van ugyan egy tíz éves hosszútávú program, amelyben a hagyományos egyházak visszakaphatják 1948 előtti intézményeiket, de a pénzügyi gondok, áldatlan kockázat vállalással és gyűlölködéssel a tanító egyházakat félelemben tartják. Az állam minden tanuló után (18 éves korig) 80 ezer forintot fizet évente, bármilyen iskolába járnak, beleértve az egyházi iskolákat is. Ez azonban korántsem elég, a szülőknek még kb. 20 ezer forinttal hozzá kell járulni, egyházi iskolák esetében még többel. Tandíj állami iskolákban egyelőre még nincs. Egyházi főiskolákban, mint pl. a Pazmaneum, a tandíj elérheti szemeszterenként az 50 ezer forintot, míg az egyházi középiskolákban a tandíj a minimálistól az évi 80 ezer forintig terjed. Egyedül az alapítványi iskolákban biztosított a szülők anyagi tehermentessége. Áz önkormányzatok a visszaadott iskolák helyett kárpótlást kapnak. Az elmúlt években a költségvetésből 1.6 billió, majd 2 billió, és 1992-ben már 3 billió forint körüli összeget kaptak az önkormányzatok egyházi iskolák visszaadásáért. Az önkormányzatok ezt az összeget kedvük szerint költhetik el, noha a kormány szándéka új iskolák és óvodák építése lenne, beleértve egyházi jellegűeket is. Az egyházi iskolák közvetve is költségesek a szülők számára. Budapesten az iskolák igen szétszórtan helyezkednek el, sok utazást és fáradságot követelnek szülőtől és gyerektől egyaránt. Vidéken a helyzet még rosszabb, mert a megyékben általában felekezetenként egy vagy két iskola van - ha van - holott mind az Alkotmány, mind a közoktatási törvény előírja, hogy sem a gyermeket sem a szülőket nem érheti hátrány világnézeti meggyőződés miatt. Az országban nem alakult ki semmiféle elfogadható arány a vallásos oktatás és a vallástalan oktatás között. A jelenlegi arány a vallástalan nevelés- nek kedvez és a szegényebb sorsú szülők és gyermekek ellen diszkriminál. Az önkormányzatoknak nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy valóban legyen körzetükben igazi vallásos szellemet tanító iskolarendszer minden korú tanuló részére. Sok megye, mint pl. Vas és Zala, vagy Budapest néhány kerülete közömbös az egyházi iskolák sorsa iránt, noha ezek a területek 40 évvel ezelőtt a vallásos élet központjai voltak. Érthetetlen módon úgy tűnik, hogy a Szabad Demokrata Párt a közömbösséget kiváltó politikai aktivitás motorja. Szellemi kártérítésről sem a Parlamentben, sem a sajtóban nem esett szó, és a pedagógusok nagy része ellenséges magatartást tanúsít az egyházi világnézetű iskolákkal szemben. Ez is közrejátszott a Pedagógus Szakszervezet műt évi kettéválásában. A változni nem képes pedagógusok kicserélése évtizedeket fog igénybe venni. Az új tanerő nevelésén nagyon kevés intézmény dolgozik. Az új Pazmaneum megindult ugyan, megalakult a tanári kar, de az intézmény súlyos anyagi gondokkal küzd. Gyakorlatilag az emigrációra vár a pénzügyi alapok megteremtése. Ezen fáradozik a közismert Bencés, Kristóf atya, és néhány prominens Los Angclcs-i magyar. Tandíj a tanári szakon 50 ezer forint szemeszterenként, amihez még egyéb költségek is járulnak a szegényes körülmények miatt. Ösztöndíj alig áll rendelkezésre és a szülők anyagi ereje korlátozott. A tanulás melletti munkavállalás lehetetlen a magas tanulmányi követelmények miatt. Az állami pedagógusok jövedelmüket a helyi iskoláktól kapják, amelyeknek költségvetése 85%ban az államkasszából jön. Ezek az iskolák költségeik maradék 15%-át sem tudják saját erejükből fedezni; ugyanakkor a pedagógusok, ideértve a nyugdíjasokat is, jelentős bevételre tesznek szert magántanításból. A nyelvoktatás díjazása minimum 300 forint óránként; a számtan és fizika tanítása 200 forint. Egy aerobikus tornatanár 500 forintos órabért is elérhet, de még egy általános iskolai tanár sem adja magát 100 forintnál olcsóbban, még Ajkán sem, pedig ott ugyancsak nagy a nyomor. Az egyházi iskolákban ilyen "mellékes" szerzésére nincs mód. Civil tanáraik fizetése ugyan valamivel magasabb, mint az állami iskolákban, de a szerzetesi munkaerő ingyenes és tekintélyes hányada külföldi (10%). Áz állami iskolák tanárai a magántanítást többékevésbé nyíltan igényelhetik, míg az egyházi iskolákban privát órák alig vannak; figyelemreméltó oktatási sikereiket kizárólag az iskola falai között érik el. A Közoktatási Törvényben leírtakat elfogadta a Parlament, hogy "szektorsemleges" legyen az oktatás, a finanszírozás, a művelődés, hogy egyformán jusson mindenkinek a magyarság szellemi javaiból. Ezt a szektorsemlegességet, ami otthon igen nagy publicitást kapott, csak részben sikerült megvalósítani. Annyit elértek, lehet figyelmen kívül hagyni, ennek politikai súlya van. Működhet egyházi iskola állami hogy az állami iskolákban a vallás, az idealizmus, de még a hazafiasság is szabadon választható hobby lett, ami valóban javulás az eddigihez képest. Aki azonban az iskolától jellemformálást, a tanártól élet-példa nyújtást vár, az álomvilágban él, olyasvalamit kíván, amit nosztalgiázásnak hívnak otthon. A magyar társadalom egy része az egyházi iskolák visszaadását ingatlan tranzakciónak tartja a felekezeíek javára. Nagyon kevés felvilágosító munka történt a Kádár-rendszer iskola-monopóliumának emberi jogot tipró mivoltát illetően. Az egyház, vagy bármilyen tradicionális felekezet általában nem azért szervez iskolát, hogy valamit visszakapjon, hanem a vallásos szülők igényeit elégíti ki. Jó példa erre az újra nyitó szombathelyi Premontrei Gimnázium, ahol a túljelentkezés tízszeres. Ezt az igényt már nem épületben is, bár ez ritkán fordul elő, és sokszor éppen a pedagógusok részéről ütközik nehézségekbe, mint azt a szombathelyi példa illusztrálja. A botránykeltés az egyházi iskolák újjászületése körül sajnos rutinná vált, éppúgy mint a vallásos szülők megfélemlítése. Az országban nagy a nyomor, és a vágy egy egészségesebb új generáció után nem mindig találkozik az önkormányzati hatalmasok egyetértésével. A korábban bevezetett heti két órás hittan oktatás nem elég. A Wesselényi-utcai American Endowment School tapasztalata alapján heti hat órára lenne szükség, hogy a hitoktatás valóban az életre való felkészítést nyújtsa. A gyermek vallásos nevelése, amit a szülők a keresztségben vállaltak, a jelenlegi helyzetben szinte megvalósíthatatlan Magyarországon, kivéve néhány olyan kiváló iskolát, mint a fent említett, vagy a Pannonhalmi Bencés Apátság gimnáziuma, ahol a tanár életével is az egyházi-felekezeti eszme példaképévé válik. Végezetül meg kell említeni egy magán kezdeményezést a gyermekek taníttatásának finanszírozására. Az N-N magyarországi biztosító társaság évjáradék-szerű havi fizetést folyósít a diákok részére, a szülők által az iskola megkezdése előtt minimum négy évvel befizetett összegből. Az őszszeg felhasználható középiskolai (4 év) vagy főiskolai (5 év) tandíjra. Élőnye: az átlagosnál magasabb, 10% feletti kamatláb, valamint az, hogy külföldről is fizethető, már havi 8 dollárnál kezdődő részletekben. Ez a megoldás különösen ajánlott külföldön élőknek, akik otthoni szeretteiken és a magyar egyházakon kívánnak segíteni. További információért forduljanak Palágyi József igazolt vállalati képviselőhöz, címe: 9700 Szombathely, Rohonci u. 52., telefon: (94) 330-507. Helen Szilay 1994. január 21. AMERIKAI Hjagyar Ifirlap 0 Kimutatás a nem-állami oktatási intézmények adatairól Magyarországon -1993 szeptember 30 Felekezeti oktatási Iskola Tanuló Alkalmazott intézmény__________szám______létszám________létszám_____ Óvoda 32 2,427 240 Általános iskola 81 18,093 1,306 Középiskola 65 4,901 1,585 Felsőfokú iskola 27 4,547 377 Diákotthon________69________7,153__________307_________ Összesen: 274 47,121 3,815 Alapítványi (nem felekezeti) intézmény______________________________________ Óvoda 24 1,375 143 Általános iskola 46 3,126 633 Középiskola 53 11,540 539 Felsőfokú iskola 3 1,310 82 Diákotthon_________1__________48____________4__________ Összesen__________127________17,399_________^401_________
