Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-09-24 / 37. szám
A nemzet visszaköszönt Magyarországi újság Fercsey Jánosról és nemrégiben kapott kitüntetéséről Negyven évvel ezelőtt számolták fel a recski kényszermunkatábort A miniszterelnök levélben üdvözölte az Emlékgyűlés részvevőit Hír: A kormány előterjesztésére Göncz Árpád a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével tüntette ki dr. Fercsey János New Yorkban élő újságírót. Ki az a Fercsey János, aki ilyen magas kitüntetést érdemelt munkájáért? Én még mindig egyenruhában látom, mint lobogó hajú hadapródot a prepjeti mocsaraknál, Breszt-Litovszk szörnyű bombázásánál, amikor minden égett körülöttünk, vagy Varsóban, a felkelés óráiban a Visztula túlsó partján égő házak között bukdácsolva. Egy haditudósító században működtünk, ő a budapesti Esti Újság munkatársa volt, igazságot kutató, nyugtalan tekintetű újságíró. Mi ott kint, Keleten, a saját szemünkkel győződhettünk meg a "vörös paradicsom" ENNÉL SZEBB VAGY, JÁNOS valóságáról, s ez a valóság úgy beléégett a lelkűnkbe, hogy sosem tudtuk elfelejteni.- A háború után, amikor Nagy Ferenc megkapta az Igazság című hetilapot, engem hívott munkatársnak. Én tártam a közvélemény elé a Lakos-féle gyilkosság szörnyű részleteit és én nyomoztam akkoriban Wallenberg után. A békekonferenciára kiküldtek Párizsba, ahonnan nem tértem vissza, mert a kommunisták fenyegettek. Franciaországban maradtam egy ideig, majd Argentínába mentem, Buenos Airesben lapot alapítottam és azon fáradoztam, hogy összefogjam az ott nagy számban élő magyar emigránsokat. Kalandos múltját egy Hold utcai budapesti lakásban meséli, ahol ötven év múltán először találkozunk. A lakás Sülle József grafikusé, aki szintén velünk járt a keleti fronton haditudósítóként, ő volt a honvédújság karikaturistája. Amíg Fercsey élete útjára emlékezik, ő rajzfüzete fölé hajolva próbálja megörökíteni... ("Emlékszel, amikor először lerajzoltalak a Don mellett? Egy bevetés után. Akkor is ilyen volt a frizurád!")- A kinti emigrációt csak akkor sikerült összefogni, amikor később megalakítottam a Közös Front című lapot - folytatja. - Megnyertem az ottani demokratikus pártok rokonszenvét, így sikerült hatásos propagandát kifejteni hazánk mellett. Gyakran rendeztünk tüntetéseket, felvonulásokat, elégettük Hruscsov képeit, s mindezekről a megmozdulásokról beszámoltak a nagy hírszolgálati irodák is. A tiltakozásról értesült az egész világ. Napirenden tarthattuk így a magyar kérdést, nem volt csupán pusztába kiáltott szó a magyar nép sikolya! Érezhető volt bizakodó szívverése a nemzetnek. Ezt kellett mindenáron életben tartani, s én ezt tekintettem legfőbb hivatásomnak külföldön. Amikor elbukott az ’56-os forradalom, dokumentumanyagokból kiállítást szerveztem, s azzal dél-amerikai körútra indultam. Nyolc hatásos kiállítást sikerült bemutatnom, mindegyiknek nagy visszhangja volt akkoriban. Az egész világ hallotta a kiáltásunk: Élünk! Elhallgat. Sülle Jóska kézmozgását figyeli, oda is hajol fölé. Ilyen lennék? Nem vagyok talán egy kicsit szebb? - vonja össze szemöldökét. Sülle csak rajzol tovább. "Ne szólj bele..." Kortyolgatjuk a forró kávét, olykor összekoccan a pohár is, balatoni bort iszunk, Fercseynek erről eszébe jut az ifjúkor, Almádi, Füred, régi nyarak. Aztán egy komor emlék, későbbről, Borbély Zoltán eltűnése (a Nemzeti Újság szerkesztője volt), az oroszok Bécsben, az amerikai zónában leütötték, szőnyegbe göngyölve elrabolták, azóta nyoma veszett. Mint Wallenbergnek. Ismert módszer.- Amikor New Yorkba kerültem, tovább folytattam az Interco Press hírszolgálati iroda hálózatának kiszélesítését. Amit az én irodám kiadott, az a hír rendszerint bejárta a világot, átvették a legnagyobb hírszolgálati irodák is. Igyekeztem minél több hírt világgá kürtölni hazámról, remélve, hogy így elősegítem a szovjet halálos öleléséből való megmenekülését. Nem volt már néma a küzdelem, a világ közvéleménye mindenről tudomást szerezhetett, figyelemmel kísérhette a magyar nép heroikus Az SZDSZ ügyvivői testületé vasárnap délelőtti ülésén csaknem egyhangúlag úgy döntött, hogy Kuncze Gábort, a parlamenti frakció vezetőjét javasolja országos listavezetőnek, illetve miniszterelnök-jelöltnek. A listavezetői poszt másik várományosa Pető Iván pártelnök volt. Kuncze Gábor még nem tekinthető az SZDSZ hivatalos miniszterelnök-jelöltjének, hiszen a párt alapszabálya úgy rendelkezik, hogy az országos listáról és a listavezető személyéről az ügyvivők javaslatára az országos tanács dönt. Erre várhatóan két hét múlva kerül sor. Az ügyvivői testület ülését követő sajtótájékoztatón Pető Iván elmondta: semmi rendkívüli sincs abban, hogy a párt elnöke és miniszterelnök-jelöltje nem azonos személy, erre számos nemzetközi példa van. Az ügyvivők előzetesen tisztázott szempontok alapján döntöttek, a többi közt az szól Kuncze mellett, hogy gazdasági szakember. Az SZDSZ ugyanis a választási kampány során, illetve kormányzati szerephez jutva a gazdasági és a szociális problémákra kíván koncentrálni. Pető Iván végezetül azt is elmondta, hogy ő is jó szívvel ajánlja listavezetőnek. Kuncze Gábor a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a következő kormánynak hatékonynak kell lennie, de nem szabad túlhatalomra törekednie. A listavezető poszt várományosa szerint a jövendőbeli kormányzatnak határozottabban kell foglalkoznia a gazdaság átalakításának feladataival, ugyanakkor ennek során nem hagyhatja figyelmen kívül az emberek tűrőképességét. Kuncze az eddiginél erélyesebb harcát. Ami magyar vonatkozású hír került hozzám, azt igyekeztem nyilvánosságra hozni. "Az élő lelkiismeret!" - mondta egyszer róla egy emigráns magyar politikus. Vagy: Menjetek, keressétek meg New Yorkban Fercseyt, ő majd kiált helyettetek is, akkorát, hogy meghallja a világ! S mentek az üzenetek, a követek, a levelek, s ő minden magyar ügyet felkarolt, minden igaz kívánságnak, kérelemnek szószólójává vált, hadakozott, cikkeket helyezett el, rádió-előadásokat tartott, ha kellett, spanyol nyelven, ha szükség volt rá, akkor franciául vagy angolul. Sülle Jóska közben elkészült a karikatúrával, azt nézzük most. Fercsey szeme fiatalosan csillog, vékony ujjaival beletúr hosszú hajába, félrekapja a fejét, a következő mozdulata mindig az volt, hogy jobb kezével megigazította pisztolytáskáját. így él bennem. De most nincs pisztolytáska, csak a zakó gombja.- Még azt akartam nektek elmondani, hogy életem legmegrendítőbb élménye az volt, amikor az emigrációs évek után először léphettem újra magyar földre. Szabad földre... No és ez a mostani pillanat, amikor a nemzet visszaköszönt. A kitüntetés. A kitüntetett Fercsey János a New York-i újságíró-szövetség külföldi szekciójának főtitkára. Ennek a tagozatnak négyszáz tagja van. Amikor elbúcsúzom tőle, még van egy szívfájdalma, így szól:- Ha kérhetek valamit. Nem lehetne a kép alá írni, hogy én azért ennél valamivel talán szebb vagyok? Szebb vagy, János. Illés Sándor fellépést sürget a korrupcióval és a bűnözéssel szemben is. Mint elmondta, az SZDSZ-t képesnek tartja arra, hogy 1994- ben a biztonságos változás programjával lépjen a választók elé. A frakcióvezetőtől azt is megtudtuk, hogy a párt első embere továbbra is Pető Iván, a mostani döntés nem befolyásolja a párt és a parlamenti képviselőnőport közt kialakult munkamegosztást. Figyel a MIK Az utóbbi hónapokban nem érkezett újabb magyarságellenes megnyilvánulásról bejelentés a Mikó Imre Körhöz, ezért - mint Bogdán Emil képviselőtől megtudtuk - rövidesen hivatásos megfigyelőket szeretnének alkalmazni. Az ő feladatuk lesz a nyomtatott sajtóban, a rádióban, a televízióban és a színházakban elhangzó magyarságellenes kijelentések összegyűjtése. Az is elég lesz, ha hetente csak három-négy kirívó magyarságellenes kijelentést, megállapítást közlünk - mondta a képviselő, aki szerint ezek "feszültséget keltenek a társadalomban". Arra nem tudott választ adni, honnan lesz pénzük főállású figyelők alkalmazására. Végezetül megtudtuk, hogy a Mikó Imre Kör mint egyesület, belépett a Magyarok Világszövetségébe. J DR. FERCSEY JÁNOS, az Amerikai Magyar Hírlap főmunkatársa feleségével, Zsuzsával visszaérkezett magyarországi és európai szabadságáról. Heti riportjait jövő számunktól rend. szeresen folytatja. Az egykori recski kényszermunkatábort Nagy Imre első miniszterelnöksége idején, kevéssel Sztálin halála után, negyven évvel ezelőtt számolták fel. A tábor volt foglyai ebből az alkalomból Emlékgyűlést tartottak, amelyet Antall József miniszterelnök az alábbi szövegű levéllel üdvözölt: "Mindenekelőtt megértésüket kérem, hogy másirányú kötelezettségeim miatt ez évben nem tudok jelen lenni az emlékező gyűlésükön. Szeretnék azonban tisztelegni e rövid levél útján az egykor sokat szenvedettek emléke előtt. A jelenlévők most a Kényszermunkatábor felszámolását idézik föl. Azt a napot, amikor talán sokan hitték, hogy lezárult a diktatúra legsötétebb időszaka, és megkezdődhet a tankönyvek és brosúrák által tanított össznépi boldogságkorszak. Keserves csalódás volt a hiszékenyek-megtévesztettek osztályrésze. A demagógia és a fegyverek által táplált diktatúra mindig kész a megújulásra, és ha belső erői ehhez nem elégségesek, habozás nélkül vesz igénybe ’internacionalista segítséget’. így történt ez nálunk 1956 novemberében, Csehszlovákiában 1968 augusztusában és sok más helyén a világnak. A Recski Munkatábor a kommunista zsarnokság egyik szomorú jelképévé vált. A véletlen szerencsével megmenekült foglyait örök hallgatásra kötelezték, személyes sorsuk jóvátehetetlen törést szenvedett, családjuk egy emberöltőn keresztül a hátrányos megkülönböztetettség bélyegét viselte. Ne legyen illúziónk az úgynevezett enyhülés időszakáról sem, hiszen a személyes és családi múlt bármikor előkerült vagy előkerülhetett. A félelem évtizedei után csak a rendszerváltozás nyitotta fel az emlékezés kapuit, ha nem számítjuk ide az emigráció lélekölő biztonságában megnyilatkozó egykori foglyok idehaza alig | hallható és nyugaton alig hihető szavait. Szeretném, ha mindezt .felidéznénk ezen a 40 éves évfordulón. Szeretném azt is hangisúlyozni, hogy a kormányzatnak változatlan törekvése a valódi bűnösök felkutatása, megnevezése, és ha alkotmányos rendünk lehetővé teszi - megbüntetése. A közelmúlt bűneinek feltárása ennyiben nemcsak a történelem feladata, hiszen sokan élnek még - és mindezideig háborítatlanul - a bűnös parancsok kiadói és végrehajtói közül. Biztos vagyok benne, hogy a demokrácia mellett hitet tevő magyar társadalom soha nem felejti el az igaztalanul üldözöttek szenvedéseit, amelyek a jövő nemzedékei számára is tanulságul szolgálnak. Gondolatban Önökkel vagyok a megemlékezésükön. Budapest, 1993. szeptember 8. Mindnyájukat köszönti: Antall József A volt kényszermunkatábor területén megtartott ünnepségen felavatták az 1991-ben felállított emlékmű falán elhelyezett névtáblákat, amelyeken csaknem nyolcszáz egykori fogoly neve szerepel. A rendezvényen, amelyre a köztársasági elnök, a pártok és a különféle szervezetek is koszorút küldtek, a kormány és Antall József nevében Jeszenszky Géza külügyminiszter koszorúzta meg az emlékművet. Kéri Kálmán, egykori rabtársait köszöntve hangsúlyozta: az egykoron itt szenvedő rabok között sem vallási, sem politikai ellentét nem volt, mindenki egy volt a többiekkel, és mindenkit a szabadulás gondolata éltetett, forrasztott eggyé. A Recski Szövetség elnöke kiemelte: napjaink legnagyobb feladata, hogy a magyarság aktív nemzetté váljon, mert meg kell tanulni tisztességgel, becsülettel és magyar önérzettel megerősíteni ezt az orsza’got. Zimányi Tibor, a szervezet főtitkára beszédében elmondotta: sokszor azt hányják a Recski Szövetség szemére, hogy kormánypárti, ám valójában arról van szó, hogyha szervezet nem kívülről támadja a kormányt, hanem belülről próbál hatni rá. A szövetség továbbra is kitart a keresztény-nemzeti irányzat mellett, hiszen egyre jobban fenyeget a visszarendeződés. Résen kell lennünk - mondotta -, nehogy baloldali pártok foglalják el a jelenlegi kormány helyét. (További fénykép a 8. oldalon) 1993. szeptember 24. AMERIKAI tfagyar Hírlap El Kuncze Gábor az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje Jeszenszky Géza külügyminiszter a kormány koszorúját helyezi el az emlékművön
