Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-09-24 / 37. szám
AMERIKAI VOL. 5. ÉVF, - No. 37. SZÁM - 1993. szeptember 24. _______________________________ÁRA: 1 dollár __________________ POMOGÁTS: Kitépett lap egy meg nem írt erdélyi naplóból A recskiek emlékgyűlése ERDÉLYRE FIGYELVE JANCSÓ ZSUZSA: Meglepőit s SZÁZ ÉVE SZÜLETETI1 KORDA SÁNDOR MESTER: Jégszobor CSONGRÁDI KATA LOS ANGELESBEN EGY MONDATBAN A TÖRVÉNYHOZÁS kedden kezdte meg a honvédelmi törvény és a vele kapcsolatos alkotmánymódosítás általános vitáját - jelentette be Szabad György. MEGKEZDŐDÖTT az általános vita a Fidesz-MDF vagyonszerzésének tárgyában benyújtott határozati javaslat felett, folytatódik a kárpótlási törvénynek és a Házszabály módosításának az általános vitája, ez utóbbiét le is szeretnék zárni. PARLAMENTI KÉPVISELŐK egy csoportja Mohácson tájékozódott a Jugoszlávia elleni embargó betartásáról. AZ ORSZÁGGYŰLÉS Külügyi Bizottsága találkozott David Howellel, a Brit Képviselőház Külügyi Bizottságának elnökével. VASÁRNAP REGGEL a személygépkocsival ki- és beutazóknak Biharkeresztesnél 1 órát kellett várakozni a határátlépésre, a belépéskor Tompánál 2, Nagylaknál 5 órás kényszerpihenőt kell tartaniuk az autósoknak. BIZTONSÁGPOLITIKÁRÓL tárgyalt a Honvédelmi Minisztériumban vasárnap kezdődött kétnapos ülésén a magyar-amerikai katonai vegyes bizottság. EMLÉKTÁBLÁT állítottak Sopronban a Kanadában élő Almásy Tibornak, aki 1945-ben a helyi Ferenc József laktanya parancsnokaként munkaszolgálatosok életét mentette meg. LIPOWSKI, a Francia Nemzetgyűlés Európai Közösségek delegációjának tagja és kísérete vasárnap kétnapos látogatásra Budapestre érkezett. BEZÁRTA KAPUIT a Budapesti Nemzetközi Vásár: a tíz nap alatt 450 ezren látogattak el a vásárba, amelyen harminchárom ország csaknem 1100 kiállítója, köztük 800 magyar mutatta be termékeit. OROSZ KOLLÉGÁJÁVAL, Andrej Kozirjewel tárgyalt Jeszenszky Géza, megállapodást írtak alá a kulturális együttműködésről. BUKARESTBEN Melescanu külügyminiszterrel tartott sajtóértekezlettel vasárnap délután véget ért Jeszenszky Géza ötnapos romániai látogatása. JUHÁSZ JUDIT kormányszóvivő elmondta, hogy Antall József a múlt pénteken vette kézhez Demszky Gábor levelét, amelyben a főpolgármester kérte: nyilvánítsák katasztrófa sújtotta övezetnek a békásmegyeri robbanás helyszínét. JELCINT FÉLREÁLLÍTOTTÁK Polgárháború fenyeget az Orosz Köztársaságban Körülbelül egyidejűleg azzal, hogy az utolsó orosz katona is elhagyta Lengyelország területét, a helyi választásokon két olyan párt kapta meg a parlamenti többséget, amelyeknek gyökerei az állítólag letűnt kommunista rendszerbe nyúlnak le. Már ebből is érezni lehetett, hogy a világ súlyos problémái távolról sem múltak el és a levitézlett rendszer maradványai mindent megkísérelnek, hogy ismét hatalomra kerüljenek. Ugyanezt bizonyítják a legújabb moszkvai események is. Kedden délután jelentették, hogy a Borisz Jelcin által korábban nemcsak félreállított, hanem kremli irodájából is kitiltott Alexander V. Ruckoj alelnök minden vonatkozásban puccsot idéző módon, váratlanul vezetői posztba került, aminek az lett a következménye, hogy Jelcint félreállították. Ennek hírére az orosz főváros utcáin tüntetők vonultak fel, akik Ruckojt éltették. Néhány perccel azelőtt, hogy lapunk nyomdába került, olyan jelentéseket kaptunk, hogy Moszkva utcáin orosz fegyveres egységek vonultak fel és kulcspontokat foglaltak el. Mindezideig állítólag puskalövés nem dördült el, a helyzet azonban veszedelmesen hasonlít az 1991-es kommunista puccskísérlethez. Határozottan félelmet gerjesztő tünet, hogy a katonák megtagadták az engedelmességet Borisz Jelcinnek. Az Egyesült Államokban Clinton elnök az események hírének vétele után nyilatkozott és kijelentette, hogy az amerikai kormány a kötött szerződések értelmében is Borisz Jelcint támogatja. Az oroszokra célozva az amerikai elnök megjegyezte, hogy a jelek szerint nem sokat tudnak még a demokráciáról és tanulniuk kell. A televízióban Richard Deukmejian professzor, ismert orosz-szakértő kijelentette, hogy az Orosz Köztársaság polgárháború kitörésének a küszöbén állhat, hacsak nem tudják a feszült politikai kérdést parlamentáris úton sürgősen rendezni. Meciar fél "Nagy-Magyarországtól" Szlovákia megígérte az Európa Tanácsnak, hogy a kétnyelvű helységnévtáblák kérdését hat hónapon belül rendezi, egy törvénytervezet már előkészületben van - jelentette ki Vladimir Meciar a Libre Belgique című brüsszeli lapban megjelent nyilatkozatában. A szlovák miniszterelnök ugyanakkor rámutatott: a táblán levő nevek ugyanazok, amelyeket az 1938-45-ig tartó "fasiszta" megszállás idején vezettek be kényszerrel, és a szlovákok ezt nehezen tudják elfogadni.- Készek vagyunk arra, hogy valamennyi európai kisebbségi normát bevezessünk, de azért Európának is világosabban kell látnia. A fenyegetés itt abból a csábításból ered, amit a "Nagy-Magyarországhoz" való visszatérés jelent, és amit egyaránt támogatnak Budapest és a szlovákiai magyar pártok is. Márpedig Európa számára Nagy-Magyarország veszélyesebb, mint Nagy-Szerbia-mondta. A bevándorlás nem alapvető emberi jog Az Országgyűlés kedden 210 szavazattal kettő ellenében, tíz tartózkodás mellett megalkotta a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényt. A belügyminiszter már hónapok óta sürgette a törvény parlamenti vitáját. "Ha Nyugat-Európa lezárja határait a gazdasági menekültek előtt, Magyarország sem folytathat többé befogadópolitikát" - hangsúlyozták a törvény előkészítői. A parlamenti vitát összegező beszédében Boross Péter belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a bevándorlás sehol a világon nem tartozik az alapvető emberi jogok közé. Ennek megfelelően Magyarországra bevándorlási engedély csak az illetékes hatóságok előzetes vizsgálata után adható ki. Ilyet csak az kaphat, aki három éve jogszerűen tartózkodik Magyarországon, lakhatással és megélhetéssel rendelkezik, további letelepedését kizáró okok nincsenek. Beutazási és tartózkodási tilalmat vezethetnek be azzal szemben, akit korábban kiutasítottak, aki veszélyezteti a nemzet- ill. a közbiztonságot, továbbá aki a magyar törvények szerint öt évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntethető szándékos bűncselekményt követett el. A törvény létrehozta az idegenrendészeti őrizet intézményét. Ilyenben tartható az a külföldi, akit a bíróság jogerősen kiutasított az országból, de elrendelheti az őrizetet az idegenrendészeti hatóság (pl. a rendőrség) is, ha úgy ítéli meg, hogy a bírósági döntésig tartani lehet a kiutasítandó külföldi szökésétől. Ki kell toloncolni az országból (azaz rendőri kísérettel kell az országhatárra kísérni) azt, aki büntetés-végrehajtási intézetből szabadult, idegenrendészeti őrizet alatt áll vagy a kiutasításáról szóló határozat végrehajtásának elelnőrzése a Magyar Köztársaság biztonsága és nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinek betartása érdekében szükséges. A szélső jobb és bal egymás támaszai Antall József beszéde az EDU budapesti konferenciáján (Az alábbiakban részleteket közlünk a magyar miniszterlenöknek a konferencia megnyitóján elmondott beszédéből.) "Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy most, elsőként a kelet-közép-európai országok kormányfői közül, házigazdaként köszönthetem Önöket, az európai demokrata pártok vezető személyiségeit, és tehetem ezt saját pártom, a Magyar Demokrata Fórum elnökeként és Surján elnök úrral, koalíciós partnerünkkel, a Kereszténydemokrata Néppárt vezetőjével, aki külön is fog szólni. A történelem olyan korszakában élünk, amikor néhány emberöltő leforgása alatt világégések, új ideológiai és politikai rendszerek követték egymást, amikor a folyton változó világ minden évben tartogat valamilyen változást számunkra, és amikor a most körülöttünk zajló események is állandó készenlétre, megfontoltságra, és súlyos döntések meghozatalára kényszerítenek bennünket. Ebben a helyzetben kell értékelnünk saját tevékenységünket, azt az utat, amelyet már magunk mögött tudhatunk, és azt is, amely még előttünk húzódik. A történelemben vannak olyan pillanatok, amelyek nem térnek vissza. Vannak olyan események, amelyeket elő lehet készíteni, de amikor elérkezik a pillanat, akkor azt meg kell ragadni. Ilyen volt Európa kettéosztottságában a német egység megteremtése - és büszkék vagyunk arra, hogy az a Magyarország, amelyik 1956 örökségével köszöntött be újra a nemzetközi politikába, elősegíthette a német egység létrejöttét -, és a német egység létrejötte egyben Európa egységének létrejöttét is jelentette. Ügy gondolom, hogy olyan súlyos pillanatok, mint amilyeneket a volt Szovjetunió és Jugoszlávia esetében tapasztaltunk meg, és a mostani éppen igen súlyossá és kritikussá vált helyzet figyelmeztet bennünket arra, hogy határozott, kemény döntéseket kell időnként hozni, és nincs késlekedésre való idő. Az Európai Demokrata Unió, amelynek Magyarország három éve tagja, vállalta azt a nem kis feladatot, hogy szervezetbe tömöríti a keresztény-konzervatív, demokrata értékeket magukénak vallókat kontinensünkön, és hogy keretet biztosít a közös gondolkodás gyakorlati megvalósítására. Gyakran ér bennünket manapság az a vád, hogy mi nem vagyunk eléggé modernek, hogy nem tudunk lépést tartani a világ fejlődésével. Erre azt válaszolhatjuk, hogy a mai értelemben vett konzervativizmus nem jelent mást, mint a jelent a múltból építx’e formáló, és a gyökereket, a múltat vállaló életfelfogást és cselekvést. Olyan szándékot, amely liberális toleranciájú a másként gondolkodók iránt, megadva a legteljesebb szabadságot a szellemnek, a gondolatnak. A keresztény eszméknek és a keresztény életfelfogásnak a maga természetességével kell jelen lennie e szemléletben. A keresztényi fogalomkör pedig igazán nem szorul magyarázatra. Más szóval, a konzén’atív gondolkodásmód kizárja a diktatiirát, a totális rendszereket és az erőszakot. Mi sem bizonyítja jobban érveink helyességét, mint az a tény, hogy ma mintegy 60 millió ember osztja ezeket a gondolatokat szerte az európai kontinensen, és a legtöbb országban a mi pártjaink kormányoznak, vagy pedig az ellenzék legerősebb részét alkotják... ..Nem véletlen tehát, hogy a biztonság kérdése az elsődlegesen megoldandó probléma. Ehhez az egyetlen járható út az európai integrációs folyamat felgyorsítása, a már megmutatkozó vagy még felszín alatt lappangó válságok feloldása, illetve megelőzése. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a diplomáciában, a külpolitikában a prevenció, a megelőzés elvének legalább olyan fontossága van, mint az orvostudományban, és nincs rosszabb, mint a regisztráló, követő külpolitika, amelyik az események nyomában kullog. Tudjuk, hogy a közép-európai országok belső problémáira elsősorban saját maguknak kell megtalálniuk a gyógyírt, de ehhez támogatásra van szükség... ...Közös érdekünk, hogy a délszláv válság mielőbb rendeződjék, és hogy Európa más részein se robbanjanak ki hasonló konfliktusok. Tudjuk, hogy ez a térség a Baltikumtól a Balkánig, két világháborúban kiindulópontként játszott szerepet. A Balkán és a Baltikum európai térségünkben mindig neuralgikus pontokat tartalmazott. Ekkor azonban olyan jelenségre kell fokozott figyelmet fordítani, mint a kisebbségi kérdés, vagy a szovjet utódállamok helyzete. így tehát a Nyugat sem kívánhat mást, mint megnyugtatóan stabil közép-európai országokat tudni e térségben, amelyek észak-dél irányban is biztosítják a térség békéjét. Ehhez pedig jogosak a legfejlettebb közép-európai országoknak a NATO kibővítésére tett erőfeszítései... ...A huszadik század történései számtalan alkalommal állítottak bennünket új kihívások elé. Ez történik most is, amikor minden demokrata gondolkodású ember összefogása a feladat, hiszen számos országban tapasztalható lassú fejlődés, vagy akár megtorpanás. Néhol végveszélybe kerültek az elért eredmények, a demokrá(Folytatás a 8. oldalon) 08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 USA AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL « WEEKLY NEWSPAPER
