Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-09-10 / 35. szám

JACK HAHN (New York)

RÉGIMÓDIVAGYOK...

Manapság erkölcs, divat, világszemlélet 48 óránként változik.

Régimódi vagyok. Nem hordok kifakult, valamikor kékszínű farmernadrágot, gyűrött ingei, rossz szagú ornacipőt és nem szégyellem, íogy hiszek a láthatatlan, de legyőzhetetlen Felsőbb Hatalomban. Tiszteletet adok serdülő kerekeknek és elvárom viszonzásul ugyanazt. Pontosan pár »erccel előbb, de sohasem érke;em egy perccel későbben üzlei, rokoni, baráti találkozóra, vmíg gyerekeim Apunak és nem Öregnek titulálnak, tiszteik az asztalnál lévő helyemet, íem bánom, hogy mindezért, losszabb magyarázkodás után,

elnézést várnak barátaiktól.

*

New York forgalmas, jó környékén van az üzlete. 45 éve >érli a helyiséget, amely 12 évvel ezelőtt volt utoljára kifestve. Több éve ismerem, mégsem írulja el a korát, 78-80 éves leaet. Használt hangszereket árul. Az üzlet közepén agyonstrapált zongora áll.- Nem gondolja, hogy túl jó íelyet foglal el ez a zongora?- Van jó áru és van rossz áru - feleli bölcselkedve.- Ki vásárol egy ilyen szánalmas állapotban lévő zongorát?- Kedves barátom, New Yorkban 8 millió ember él. Az a bizonyos vevő mindig bejön.

*

Apropó, 80 évesek.

Az a 80 éves, aki józanul tud gondolkodni, hunyorgó szemekkel tanulmányozza a nőket, de nehezen veszi a lépcsőket - nem ireg, csak fáj a lába.

Ha okosan tudod kezelni az öregséget - nem kell félned a jö/őtől.

Sok felnőtt gyerek azt hiszi, liogy okosabb, mint az apja. Tévedésére akkor eszmél rá, ami- Kor apa lesz.

*

Szín: TV-közvetítés. Idő: délután 5 óra.

Szereplők: Rendőrkapitány,

két asszisztense, akik egy magánház előtt tárgyalnak. Pár méter távolságra tőlük négy rendőr /árakozik. A járda szélén két rendőrautó, piros lámpájuk pontos tempóban köröz. Az ut-. ;a másik oldalán TV-riporter smerteti a helyzetet:- A ház 56 éves tulajdonosát ismeretlen tettes megölte. Magyarázat és ki nem mondott elmefuttatás: ezen a környéken még véletlenül sem jár rendőr. Most két rendőrautó álldogál. Miért? Meg akarják oldani a bizonyíték nélküli bűntényt. Elmúlik 30 perc. A rendőrök türelmesen társalognak. A tisztek cigarettáznak. A művelt rendőrkapitány ismeri Dosztojevszkij elméletét. A bűnös akaratlanul is visszatér az elkövetett bűn színhelyére.

A tettes nem jön, mert lehet, hogy már Mexikóban van, vagy Kanadában és valószínű, hogy ,ohasem olvasta Dosztojevszkij regényét.

*

Régimódiságom védelmében: Ha a széles nyakkendő divatja átformálódik keskenyre, az az érzésem, hogy a nyakkendőgyárak eladták széles nyakkendő-állományukat és mert nem kell zsenialitás széles nyakkendőből keskenyet csinálni, pár hét elmúltával a "modern", az "előrehaladott" megszállottak vásárolni kezdik az új, keskeny nyakravalókat, ami mert új, két dollárral többe kerül. Két héten belül mindenki keskeny nyakkendőt hord, csak én állok reggelenkint a szekrény előtt 12 széles nyakkendő szemrehányó pillantásával szemben. A szél ellen lehet furulyázni, de nem harcolni - gondolom -, mert őszintén bevallva, minden új divat ostoba, nevetséges és pénzbe kerül, de követni kell, ha nem akarod, hogy a társadalom kinevessen. A keskeny nyakkendő hordásával nem lettél okosabb, jobb, csak csúnyább, mert a nyavalyás keskeny nyakkendő nyíltan, ellenséges könyörtelenséggel láttatja a gyomrod, pocakod 3-4 kiló többletét.

Régimódi beállítottságom segítségével halasztóm az utálatos keskeny és két dollárral drágább nyakkendő (először csak egy) vásárlását.

Régimódi beállítottságom segítségével kivédem Edith szemrehányását:- Jenőkém, az emberek azt fogják hinni, hogy nincs pár nyomorult dollárod keskeny nyakkendőt vásárolni...- Van szőrmebundád, brilliánsgyűrűd, színes TV-d? Hozok minden pénteken virágot? Nem szeretlek-e úgy, mint amikor 6- os számú ruhát hordtál?- Igen, drágám...- Akkor gondoljanak az emberek, amit akarnak - mondom és visszavonulok a szobámba, ahová az új divat, a régimódiságom, az emberek véleménye kísér, ahogy a pióca ragad az ember testéhez.

Sok minden változik, ami nem tetszik, nem érdekel, de végül betartom, mert semmi sem változtatja meg régimódi beállítottságomat. Csökönyös vagyok? Az talán nem, mert élvezem a villanygépemet, villanyborotvámat, a tranzisztor-rádiómat, ami nélkül nem lenne türelmem naponta egy órát gyalogolni, a 80-90 kazettámat, amely kedvenc melódiáimat közvetíti. Élvezem lakásom és autóm léghűtését, kedvenc rádióállomásom napi 24 órás adását. Levett kalappal dicsérem a légitársaság zsenialitását, amikor New Yorkban reggelizek és Los Angelesben, baráti társaságban fogyasztom el ebédemet. Őszinte hálával gondolok Bell Alexander Grahamre, aki feltalálta a telefont. Feltárcsázom Budapesten élő szeretteimet és negyed perc elmúltával olyan hangon társalgók velük, mintha a másik szobában lennének.

És mégis: akaratlanul gondolnom kell arra az arab diktátorra, aki az angliai Cambridge vagy Oxford világhíres egyetemén fejezte be tanulmányait, majd hazatér szülőhazájába és kést, villát mellőzve, ujjai segítségével mártogatja meleg pitáját a fokhagymás húmuszba.

így vagyok én is a régimódiságommal. Hazaérkezvén, ajtómon kívül hagyom üzleti gondjaimat. Kiküszöbölöm a civilizáció íratlan törvényeit. Ha a vacsora (egészségem védelmében) egy-0

AMERIKAI

Magyar Hírlap

1993. szeptember 10.

szerű, de tápláló, nem reklamálok, de a gyerekeim "Apu" megszólítására, meleg szeretetet sugárzó pillantására még mindig bizsergető érzés üt szíven. Ha Edith a gordonka hangjának puhaságával megkérdezi: "Hogy

vagy, drágám?" - évtizedek után még mindig, előrehaladott koromhoz nem illő, gyerekes szentimentalizmussal, senki által sem ismert harangok csendülnek meg a mellkason belül.

Tommy még Vigabb!

Vig Tommyra és Miára eredményekben és sikerekben még az eddiginél is gazdagabb idők várnak. Szeptember 12-én a Héczey- műsorban szerepelnek a Los Angeles Hilton Hotelben, majd rögtön utána, szeptember 14—től 19-ig Las Vegasban lépnek fel, a Stripen lévő elegáns Aladdin Hotel Lounge szerződtette őket önálló műsorra. Szeptember 29-én a Monteleone’s West étteremben adnak vacsora- és koktél-show-t (7, 8:30 és 10 órakor), október 6—tói pedig a Nordic Prince Cruise Ship műsorának sztárjai lesznek.

Nemrég közöltük Földes László cikkét "Tommy még mindig Vig" címmel. Nem is csoda, ha ilyen kilátásokkal ezentúl még Vigabb lesz! Tommy, Mia, gratulálunk a sikerekhez!! j £s

MAGYAR BIBLIAI GYÜLEKEZET Postn cím: P.O.Box 329 Santn Monica, CA 90406 Összejövetel lielye: Westside Knptist Church 1430 Centinrla Ave. (Közel a Santn Monica Blvd-hnz)

West Los Angeles Istentisztelet magyar nyelven minden vasárnap t2J0-kor Lelkipásztor:

SMITH HENRIK l eírton: (818) 335-4W.95 Gondnok: Ol-All IMRE Telefon: (213) 828-5309 Kedves Olvasó! Hallgassa meg a Magyar Bibliai Gyű lelteret rádió-adását minden vasárnap dólután a KTYM A.M. adón az. l-tfiO-ns hullámsávon 4:00-‘t’30-ior

(Folytatás a 3. oldalról)

Pázmány Peter University", adómentességi joggal; az adomány a USA-ban levonható az adóalapból. Az Alapítvány USA-beli országos gyűjtőakciót kíván indítani, amelyhez várja minden magyar támogatását, akik nemzetük sorsát szívükön viselik.

Adományok az alábbi címre küldhetők:

Pázmány Peter University Foundation 302 Portola Road Portola Valley, CA 94028

Utójegyzet: A San Francisco környéki Magyar Missio volt az első szervezett támogatója a megindult Pázmány Péter Egyetemnek. Áldozatkészségükből szerezte az Egyetem az akadémiai oktatás első nélkülözhetetlen eszközeit. Azóta is a Missio az Egyetemi Alapítvány legszervezettebb, legbőkezűbb támogatója. A második ilyen szervezet a kanadai Vancouver sziget Victoria városában indult meg. Sűrűbben lakott külföldi magyar területeken jó lenne megszervezni helyi támogató csoportokat. Talán legalkalmasabban a régi Pázmány Péter Egyetem egykori diákjaira vár ez a kezdeményezés. Ismertető anyagért - köztük igen hatásos angol nyelvű videokazettáért - a fenti című Alapítványhoz lehet fordulni.

LJ~ [~yy pp-j ^ ^ __________—

Istenített emberekről

A Dél-Kaliforniában élőket különleges nyomatékkai érdekli az ügy, hiszen az események itt gyűrűznek. Az érintett személyek világhíre miatt azonban ma már a földkerekség minden pontján, legalább is ott, ahol újságokat olvasnak és televíziót néznek, mindennapi beszédtémává vált az esemény, ahogy egy világsztárt - enyhén szólva - tisztességtelen viselkedéssel vádolnak, elég egyoldalúan, hiszen az adott körülmények között, beleértve hogy távolkeleti koncertkörúton van, még védekezni sem tud úgy, ahogy szeretne.

Mindenképpen hangsúlyozni kívánom, hogy a vádemelés, különösen az ilyen, majd hogy nem illegális módja távolról sem jelenti a kipécézett személy bűnösségét, őszintén remélem (nem személyes rokonszenv miatt, hanem inkább úgy fogalmazhatnám, hogy személyes ellenszenv ellenére, pusztán a tisztesség szolgálatában), hogy a vád végül is köddé foszlik és ha valóban zsarolás van a háttérben, a bűnös elnyeri méltó büntetését. Amerikában azonban el kell tudni viselni az ilyen módszereket. Amikor jó harminckét évvel ezelőtt a távoli Kanadából először léptem be erre a földre, gépkocsink vezetését közvetlenül a Los Angeles-i metropolisz határában egyik itt élő rokonunk vette át, mivel ő jobban ismerős az itteni közlekedési renddel. Azt hittük, de csakhamar kiderült, hogy tévedtünk.

A városi freeway-hálózat gubancában rendőrautó állított meg bennünket. Rögtön sztentori hang üvöltött (a kocsi motorházának fedele alól), pisztollyal a kezükben marcona fogdmegek ugrottak ki és amikor mint a gépkocsi tulajdonosa, én is kiléptem a járműből, olyan ordítás parancsolt vissza, hogy majdnem összecsináltam magam. Később kiderült, hogy mindössze öt mérföldes sebességtúllépésről volt szó abban a bizonyos zónában. A hang, a mód megdöbbentett, mert ilyet Kanadában nem tapasztaltam. Később megtanultam azonban, hogy ez a brutalitás része az amerikai életformának.

Nos, ilyen brutalitásnak vagyunk tanúi, amikor egy jobbsorsra érdemes előadó személyiség ellen jóhírét és becsületét érintő vádakat kezdenek terjeszteni akkor, amikor még az egész csak gyanú és az ügy a vizsgálat stádiumában van. Egyáltalán hogyan van joga a rendőrségnek nyilvánosságra hozni a nyomozás adatait akkor, amikor a nyomozás még nem fejeződött be? Ezek a mázolások tökéletesen soha nem távolíthatók el. Mi lesz, ha az érintett személy ártatlanságának bebizonyítása után pert indít a nyomozó hatóságok ellen?

Álljon itt azonban az érem másik oldala is.

Ez az itteni felfújt sztár-értékelés olyan fenomén, amit még mindig nem tudok felfogni. Nem értem az elmebetegség határát nemcsak súroló őrjöngést, ami körülveszi őket. A termekben, arénákban vagy a szabadtéren összegyűlt tömeget, amely szinte eszét vesztve üvöltözik, epilepsziás betegként rángatózik már csak a hős puszta meglátására is. Megírták, hogy fiatal lányok az agy-kontroli kikapcsolódása miatt ilyenkor szabályosan összecsinálják magukat.

Ez valami olyan új jelenség, ami csak a mi korunkat je1’ .mzi.

Régen hasonló sem volt. Hősök, kiemelkedő egyéniségek mindig voltak, sportsztárok is, amikor még nem ennek hívták őket. Voltak nevezetes futballmérkőzések, ünnepélyek, felvonulások, de a zaj- és a fényőrületnek ezt a mai fokát még csak el sem lehetett akkor képzelni. Csupán zajőrületet írtam, hiszen zenéről már régen nincs szó, muzsikát nem is említve. Az egész ütemes, fülsiketítő lármázás, amitől az ének szövegét általában nem is lehet érteni. Dobok harsognak, cintányérok verődnek össze, ami általában csak kolompolásnak tűnik. Közben színes fények vilióznak, ütemesen és szemet kápráztatva, lézersugarak cikáznak a nézők feje felett, füstpamacsok lobbannak, tűzijáték szikrázik.

A hős a színpadon félábrócra eresztett fekete csőnadrágban, fehér zokniban és fekete papucscipőben csúszkál ide és oda, begyakorolt mozdulataival őrjítve a primitív tömeget. Fejében fekete kalap, szeme előtt kigöndörített hajtincsek himbálóznak. Csípőjével félreérthetetlen rángásokkal utánozza a szerelmi extázis pillanatait és hogy félreértés még véletlenül se legyen, a gyengébbek és a voyeurök kedvéért időnként az ágyékát is megmarkolja.

Mindez a "produkció" az átlagember életmódjának többszörösét biztosítja ezeknek a szupersztároknak, őket pedig kimondottan az istenek rangjára emeli. Ebben a minősítésben már nincs emberi gyarlóság, nincsenek bűnök, az ilyen személyeket csak ájultan imádni lehet.

A rajongók számára tehát minden közönséges emberi vád - csupán vád marad. Az imádott személy nem hibázhat, ő a legfelsőbb, legtökéletesebb JÓ. Akármit csinál, érthető és ártatlan.

Aki ügyeikben érdekeltté válik azonban, akaratlanul is felteszi a kérdést: miért sürgölődik ez mindig kisfiúk körül? Miért ölelgeti őket? A naivitás így válaszol: önzetlen gyerekszeretet. De miért viszi az ágyába őket, miért alszik idegen kisfiúkkal? Ez semmiesetre sem normális viselkedés.

Hogy az érintett apa felháborodásában őszinte-e, egyelőre nem lehet tudni. Ha a rendőrség nyomozást indít, teljesen érthető. Ha a gyanúkat időnek előtte szellőztetik, helytelen. Az egészre nem kerülne azonban sor, ha nem fújnánk fel istenekké közönséges embereket. J