Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-09-10 / 35. szám

SZEGEDI LÁSZLÓ Együtt gondolkodunk, társakra lelünk Messzire mutató beszélgetés Dobos Lászlóval Dobos Lászlóval ülök szemtől szemben. Nézem az arcát, ke­zemben a névjegyét szoronga­tom. Ősz, érett férfi, akinek minden szaván érződik, hogy nemcsak ismeri az elhangzó sza­vak súlyát, de határozott tervek alapján néz a jövőbe is. A kis kártyáról olvasom a nevét. A Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatója Pozsonyban. A névje­gyen természetesen Bratislava áll. író, de szavaiból csakhamar ki­derül, hogy politikus is. Népé­ért, fajtájáért aggódó magyar. Dobos László. Az interjúk ősi törvénye sze­rint elsőnek afelől kérdezem: hogyan került ide mifelénk - csaknem azt mondtam: ahol a madár sem jár - ez azonban csu­pán a távolságot jelezné, hiszen valójában sokan keresnek itt fel, szinte minden héten érkezik ott­honi látogató.- A Magyar Baráti Közösség meghívására jöttem és egyben a Magyarok Világszövetségét is képviselem, ennek egyik alelnö­­ke vagyok. Először az Itt-Ott ta­lálkozón voltam egy hétig. Ott előadást tartottam. Az előadás címe: Az együttélés gondjai a Kárpát-medencében. Tehát a Magyarország határain kívül élő nemzeti közösségeké és mindaz, ami ezzel összefügg. Ez az előa­dás híradás kívánt lenni, de nemcsak formatív információ és nem is panasz, hanem elmondá­sa annak, ahogy Közép-Kelet- Európa, vagyis a Kárpát-meden­ce magyarsága él. Számomra nagy érzés volt, hogy amerikai magyarok előtt mondhattam ezt el és valóban nem az volt a szándékom, hogy felpanaszoljak valami rosszat. Inkább az, hogy megosszuk a gondot. Együtt gondolkodjunk, társakra leljünk. Ismert a világ magyarságának a megosztottsága, ez a huszadik századi nagy magyar dráma: a megosztottság és a szétszórtsá­gunk. Mindennek a nagy súlya a Kárpát-medence térségére ne­hezedik. Egyszerre szlovák-ma­gyar viszony, román-magyar vi­szony, most már ukrán-magyar viszony, horvát-magyar viszony. És hogy mindez hogyan alakul a 89-es rendszerváltások után. Érdeklődünk, hogy vajon ho­gyan is élnek odaát a magyarok. Hiszen mindannyian nagy katar­zison mentünk át, még mi is, akik távol estünk a sorsokat for­máló változásoktól. Milyen az élet, nemcsak odaát, túl a tenge­ren, hanem odaát - a Dunától északra is...- A rendszerváltások után nagy érdeklődéssel és elvárással vol­tunk. Gondolom, nemcsak Szlo­vákiában, hanem Magyarorszá­gon, Romániában is. Ez a rend­szerváltás valóban más helyzetet teremtett. Azt kell azonban mondanom, hogy az elvárások csupán kis részben teljesültek. Ha számításba vesszük, hogy a posztkommunista időszakban a kommunista rendszerek, a kom­munista struktúrák, a kommu­nista diktatúrák és erőszak le­bomlása után mi alakult ki, el kell ismerni, hogy a helyzet meglehetősen bonyolult, tele van feszültséggel és azt kell mondjam, hogy nem tudta telje­síteni a várakozásokat. Magyar­­országon azt vártuk, hogy valami nagy szövetkezés fogalmazódik meg a nemzet érdekében. Saj­nos, nem ez történt és nem ez történik. Nemzetiségi szempont­ból azt vártuk, hogy a harag, az elfogultság után, a népek közötti egyetértés és megbékélés kerül felszínre. Nem ez történt. A szórványmagyarság, a volt emig­ráció azt várta, hogy Magyaror­szág nagy befogadó szeretettel várja őket és itt se jött beteljesü­lés.- De azért volt talán jó is ab­ban, ami történt - vetem közbe.- Valóban, a negatívumok mel­lett mégis történt valami, vagyis van egy többlet. Magyarország alakítja a szabad, szuverén ma­gyar államiságot. Az elmúlt há­rom hónapban elfogadott egy olyan nemzetiségi törvényt, amely nagy eredmény közép- és kelet-európai viszonylatban. A határokon kívüli nemzetiségi kö­zösségek megfogalmazhatják a maguk autonóm igényeit. A nyugati magyarság mégis csak elindulhat Magyarország felé. Mindenki visszaszerezheti a ma­ga Magyarországát. Felerősö­dött a magyar együvétartozás gondolata. Megerősödött a ma­gyar egyetemességnek a gondo­lata. Ez mind kétségtelen több­let.- Már most felmerül a kérdés, hogy a 89-es rendszerváltás mit hozott konkrétan Szlovákiában? Két dolgot: a kialakulatlan ön­­kormányzatok, tehát a magyar­lakta vidék a maga választása szerint jelölhette ki vezetőit. A másik jelentős változás, hogy etnikai, tehát nemzetiségi ala­pon is lehet politikai pártokat, mozgalmakat szervezni. Ez a rendszerváltás többlete Szlová­kiában, gondolom, többé kevés­bé Romániában is, tehát Erdély­ben. Ezen túl, ami a jogokat il­leti, 89 nem hozott többet. A magyar nemzeti közösségek kár­pát-medencei területén több nagy tennivaló vár ránk. Az egyik a tulajdonviszonyok ren­dezése, tehát akiket államosítot­tak, azoknak az állami tulajdon lebontása, a magántulajdon visszaállítása. Ez a nehéz folya­matok egyike. Nehezen megy, akadozva, nincsen receptje. Nin­csenek előírások, minták, min­den ország másképp csinálja. Magyarországon vagyon-jegyek­­kel, Szlovákiában kuponos rend­szerrel, Lengyelország is más­ként. Élső látásra könnyűnek tű­nik, de nem az. Hatalmas nem­zeti vagyont hogyan lehet ma­gánkézbe adni, ez hallatlan ne­héz. (Jövő héten folytatjuk) Joseph Trenk ügyvéd 7220 Woodman Ave. Suite 202 Van Nuys, CA 91405 (818) 785-1278 Végrendelet Bankruptcy Business Accident Szlovákul is beszélünk! Dobos László szlovákiai író előadása "A mai magyarságnak történelmi esélye van" Szombat este az amerikai kőrút­ján Los Angelesbe érkezett Do­bos László szlovákiai magyar író és politikus, az "Együttélés" moz­galom egyik vezetője, rendkívül érdekes előadást tartott a Magyar Főkonzulátus Bel Air Crest-i klubházában. Vele volt felesége, Éva is, aki elkisérte erre az útra. A házigazda, Márton András főkonzul üdvözölte a kedves ven­déget, akit ezután Törőcsik János mutatott be a hallgatóságnak. Az előadó történelmi áttekintést nyújtott a magyarság sorskérdé­seiről, valamint a jelenlegi hely­zetről és feladatokról, különös tekintettel a volt "emigráció", a nyugati magyarság szerepére a megváltozott helyzetben. Elmondta, hogy a magyarság történetében nagyon kevés a si­ker élmény: teli van levert lázadá­sokkal, elbukott forradalmakkal és elvesztett háborúkkal. Dózsa György parasztlázadásától napja­inkig nem volt szabad akaratú magyar állam. Ez a tény, az is­métlődő sikertelenség, rányomja bélyegét mai magatartásunkra is. Beszélt Trianonról, ahol elkezdő­dött Közép-Európa tragédiája, a kommunizmus éveinek lélekrom­boló hatásáról, az "ellentörténe­­lemről", amelyet ezekben az években kényszerítettek a ma­gyarságra, majd az 1989-ben kez­dődött "érzések forradalmá"-ról, a vallás és a nemzeti érzés térhó­dításáról. Ekkor pozitív változás történt a magyar gondolkodás­ban, jó értelemben vett befelé fordulás, a kérdések őszinte meg­vizsgálása és útkeresés - ma ebből alakulnak a politika irányvonalai is. Dobos László beszámolt két horvátországi útjáról - a frontvo­nalra, Eszék, Szentlászló, Kó­­rógy, Rétfalva és Haraszti magyarlakta helységekbe vitt se­gítséget a szenvedő lakosságnak, velük ünnepelte március 15-ét egy lerombolt templomban. El­mondta, hogy a jelszó most: "Ott­maradni", ami nemcsak a háború-pusztította volt Jugoszlá­via területén élő magyarokra vo­natkozik, hanem az összmagyar­­ság létfilozófiájának tekinthető. A sok elmenés, menekülés, kiván­dorlás után most mindenkinek ott kell maradnia, ahol van, ott alkot­ni és cselekedni, ott képezni em­beri és magyar többletet. Ottma­­radás és megmaradás - a túlélés filozófiája mentheti csak meg a magyarságot, nem az ítélkezés, a vádemelés, a bűnösök keresésé­nek átkos köre, amelyből ki kell törnünk. A mai magyarságnak történelmi esélye van, amit erősí­teni kell, nem gyengíteni. Az otthoni helyzetet elemezve elmondta az előadó, hogy a jelen­legi közép-európai hatalmi váku­umban a kis országok esélye megnőtt. A kisebbségi magyar­ságnak is megadatott a kimondás lehetősége, de a cselekvésé még nem. Szlovákiában "foszlik a for­radalom bársonya", a változás a kisebbségeknek szinte semmi többletet nem hozott. Ezért a mozgalmak és pártok célkitűzése hármas: a szülőföld megtartása, amihez hozzátartozik a magyar helységnevek és család-, valamint keresztnevek körül folyó huzavo­na megoldása, az anyakönyvek magyar nyelvű vezetése; kulturá­lis autonómia; és területi önkor­mányzat. Hozzátette, hogy a "nyelvi háború" könnyen valósá­gos háborúvá fajulhat. Az előadás után a jelenlévők, köztük Szörényi Éva színművész­­nő, Nt. Nagy Bálint és Vas Zoltán református papok, Bíró Béla, Földes László és Éva, Bunyik Bé­la, Túri Frank és mások, kérdése­ket tettek fel aktuális témákról, kávé és sütemény mellett. MAGYAR MŰVÉSZEK RÁDIÓMŰSORA minden szombaton délután 4 órakor a KTYM rádióállomáson, az 1460-as AM hullámhosszon Műsorvezetők: CZÖVEK ISTVÁN és CSAPÓ TAMÁS QUALITY ELECTRONICS WE HAVE AU THE BEST BRANDS FOR LESS! NAGY VÁLASZTÉK EURÓPAI 220 Voltos nagy és kis háztartási készülékekben! •HŰTŐSZEKRÉNYEK • MOSÓ- ÉS SZÁRÍTÓGÉPEK • MOSOGATÓGÉPEK • VASALÓK * KÁVÉFŐZŐK és sok mintán egyéb 110 és 220 Voltra egyaránt alkalmas készülékek Videokazettáit bármelyik televíziós Televíziók az NTSC - PAL - SECAM , szisztémára átállítjuk rendszerekre ^ 6ra játszási idő -10 dollár SZÁLLÍTUNK A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE! 100% INSTANT FINANCING... 3 — (213) 656-2475/82 W** Nevet Carry Refurbished (B-Stock) Equipment noniH.cm^ CATinx must pres ínt ad to receive these special prices! a, taa •*>. ir t- o. *»->»• UrCNNI r IUa/(9MI lw"D prices include cash discount A FAIRFAX-YÓL HÁROM IJTCÁNYIRA KELETRE FAX-SZÁMUNK: (213)656-1298 1993. szeptember 10 110 V [220V AMERIKAI mm Magyar Ifrrlap Q

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents